Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-04-20 / 8. szám
XYI-ik évfolyam, 1900. 8. szám. Budapest, április 20-án. VENDÉGLŐSÖK LAPJA „PINCZÉREK LAPJA“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunlcások egylete", a budapesti kávéházi segéd egylet“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejórvári pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinezér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczór-egylet“-nok, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmarosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejórvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának HIVATALOS KÖZLÖNYE. “TMt Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. I Félévre ......................6 kor. Há romnegyed évre 9 „ | Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intózendők. Az országos szövetség. A nagyváradi orsz. kongresszus elhatározta, hogy az idén Aradon megalakítja a vendéglősök országos szövetségét. A kongresszus az előmunkálatok végzésére bizottságot küldött ki, amelynek nevében most Bokros Károly elnök a következő felhívást adta ki: Tisztelt Kartársaim ! A Nagy-Váradon 1899. évi augusztus hó 29-én megtartott IV. orsz. magyar vendéglős-kongresszus egy 18 tagból álló előkészitő-bizottságot küldött ki a czélból, hogy a Stadler-Glück-féle szövetségi tervezetet átnézze, esetleg javitsa és tegye meg a magyar vendéglősök országos szövetsége megalakítására szükséges előkészületeket. Az előkészületek legjelentősebb feladata megtudni azt, hányán vagyunk hazánk körülbelül ötvenezerre tehető szakmunkásai között, akik összetartani, akik vállvetve együtt működni akarunk azon nemes czél megvalósítására, hogy: 1. a vendéglősök elfoglalják hazánk társadalmában az őket megillető helyet; 2. hogy a vendéglős-tanonezok szakoktatása országosan és egyöntetűen szer- veztessék; 3. hogy a vendéglős-ipar számos sérelmei orvosoltassanak; 4. hogy országos nyugdíjegyesületünk felvirágozzék, szóval, hogy hányán vagyunk, kik mind e nemes czélok, magasztos törekvések szolgálatába szegődve, a magyar vendéglősök országos szövetsége megvalósítását nemcsak szóval, hanem lelkes tevékenységgel és áldozatkész, hazafias munkálkodással előmozdítani akarjuk. — Jelen felhívásom czélja, hogy a szövetségbe lépésre a kötelező aláírások gyűjtését megkezdjük. Bizalommal, lelkesedéssel eltelve fordulok hozzátok, szeretett kartársaim! Egyesülésre hivó szavam nem lehet és ne legyen pusztában elhangzó szó! Szakiparunk javáról, a magunk és gyermekeink boldogulásáról határoztok, midőn a szövetségbe lépésre magatokat kötelezitek. A határozat nem lehet kétséges! Lépjetek he mindannyian a magyar vendéglősök országos szövetségébe. Az országos szövetkezés szükségét egy évtizeden át hangoztattuk, sőtrészt- vettüuk a Stadler-féle javaslat alkotásában is s mindent elkövettünk, hogy azt már az 1885-iki kongresszus magáévá tegye. Nem az 1885-iki kongresszuson múlt, hanem Gundel Jánoson, hogy az életrevaló javaslat ma. is még csak a vajúdás stádiumában sinlődik. De nem recriminálni akarunk, hanem figyelmeztetni, kérni akarjuk a magyar vendéglősöket, hogy az országos szövetség létesítéséhez járuljanak hozzá. Schätz József. (Szövege a 2. oldalon.) Láthatják, tapasztalhatják, hogy az országban szétszórtan élve, minden méltánytalanságnak ki vannak téve s legvitálisabb érdekeiket sem védelmezhetik meg; mert nincs imponáló, erőt kifejtő szervezetük. Ilyen lesz az országos szövetség, amely — ha zászlaja alatt egyesítheti az ország vendéglőseit — oly tekintélyes testületet fog képezni, amelyet figyelmére kell méltatnia úgy a törvényhozásnak, mint a kormánynak. Hanem hogy az országos szövetség beválthassa a hozzá fűződő reményeket, szükséges, hogy megfelelő tartalma legyen. Ki kell jelölnünk czélját, működési körét és eszközeit, mert e nélkül tehetetlen, csenevész alkotmány lesz az egész. És hogy ez az eshetőség be ne álljon, szükséges, hogy a szövetség feladataival már most eleve tisztában legyenek a vendéglősök. Az országos szövetségnek nemcsak időnként, hanem állandóan funkcionáló szervezetnek kell lennie, a mely permanenter őrködik a vendéglősök jogain és érdekein. Ha bárhol sérelem esik egy-egy vendéglősön, azt a szövetség központi bizottsága azonnal magáévá teszi s mint országos testület, hivatalból fogja sürgetni a jogorvoslást. llyképen a vendéglősök nem lesznek szabad prédái a visszaélők kényének, hanem erős és tekintélyes kar védelmét érzik majd a legelhagyottabb faluban is, úgy, hogy csakhamar belátja majd a legkorlátoltabb szellemű vendéglős is, hogy botorságot, önmaga ellen gyilkos bűnt követ el, ha magát kiszakítja az országos szövetség kötelékéből. Mai számunk 12 oldal.
