Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-01-20 / 2. szám
4 tulajdonos általi felhasználás vagy megsemmisítés ellen kellőleg biztositandók. Ital készítésére és tartására használt edények melyek az egészségre általában véve veszélyes anyagokból készültek, ha azok nincsenek kellőkép veszélymentessé téve, a fentiek értelmében szintén lefogla- landók és az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságnak bejelentendők, esetleg beküldendők. 8. §. Bírói vagy más hatóságnál bűnjelül vagy egyébként szükségés tárgyakról. Ha a megsemmisítendő vagy eladható elkobzott tárgyak valamely birói vagy más hatósági eljárásnál bűnjelül vagy egyébként szükségek, mindaddig hatósági őrizet alatt tartandók, vagy szükség esetén az illető hatóságokhoz átteendők, mig a vonatkozó birói vagy egyéb hatósági eljárás végleg be nem fejeztetett. 9- §• Az elkobzott tárgyak eladásából befolyt összeg hova fordításáról. Az elkobzott, de meg nem semmisített tárgyak eladásából befolyt pénz a pénz- büntetésekre nézve megállapított czélokra fordítandó. 10. §• Egészségre ártalmas italok elárusitására és egészségre ártalmas anyagból készült edények használatára kiszabott büntetések. A második §-ban jelzett engedélyesek közül azok. akik egészségre ártalmas italokat tartanak, vagy elárusítanak, illetve azok, kik ily ital készítésére és tartására egészségre ártalmas anyagokból készült edényeket használnak, a mennyiben cselekményük az 1878. évi V. t.-cz. 214. és 415. §-aiba ütköző és ugyanezen §-ok szerint büntetendő bűntettet, vagy vétséget, illetve az 1879. évi XL. t.-cz. 107. §-ába ütköző és e szerint büntetendő kihágást nem képez, a jelen rendelet 22. §-a értelmében büntetendők. Ha az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság a fenti §-ok értelmében megindított eljárás folyamán nem csupán kihágásnak, hanem közegészség elleni vétségnek vagy bűnténynek tényálladékát, illetve ennek nyomait látja fennforogni, mielőtt a kihágási ügyben bíráskodnék, átteszi az ügyet az illetékes büntető bírósághoz, mely annak megítélésére, hogy bűntett, illetve vétség el lett-e követve, egyedül illetékes. Jegyzet: J. Az 1878. V. t. ez. 814. §-ának szövege: „Aki a közfogyasztás tárgyait képező s elárusitásra vagy szétosztásra rendelt élelmi czikkek közé az egészségre ártalmas anyagot kever, vagy kevertet, úgyszintén az, a ki az ekként meghamisititott vagy életveszélyes élelmi czikkeket elárusitás vagy szétosztás czéljából boltjában vagy más áruhelyen vagy raktáron tartja, közegészségi vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal, ezen felül száz írttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.“ 2. 1878. V. t.-cz. 315. §-ának szövege: „A ki használatban levő kutat, vízvezetéket, víztartót megmérgez, úgyszintén aki életveszélyes, vagy egészségre ártalmas anyaggal kevert valamely élelmi czikket (314. §.), ennek veszélyes vagy ártalmas tulajdonságát elhallgatván, elárusít, áruba bocsát, vagy szétoszt, öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal s ha ebből valakinek súlyos testi sértése, vagy halála kövezett be, a mennyiben gyilkosság nem forog fenn, Vendéglősök Lapja tiz évtől tizenöt évi”- terjedhető fogházzal J büntetendő. 3. Az 187-9. XL. t.-cz. 107. §-ának szövege: „Nyolcz napig terjedhető elzárással büntettetik: a ki az ételnek réz-, czin-, vagy más érczedényekben való főzésére nézve fennálló szabályokat megszegi, úgyszintén a ki az elárusitásra vagy szétosztásra szánt étel és italczikkek tartására és az azokkal való bánásmódra vonatkozó szabályokat megszegi.1“ 11. §. Eljárás az italoknak — a bor kivételével — hamis név vagy hamis czim alatt forgalomba hozatala esetén. Ha a rendőri felügyeletet gyakorló közegeknek gyanújuk merül fel az iránt, hogy valamely italmérő vagy ital elárusító — az ezen rendelet 4. §-ában foglalt tilalom megszegésével — italokat hamis név vagy hamis czim alatt hoz forgalomba, a felmerült gyanút további eljárás végett az ezen rendelet 22. §-ában megjelölt I. fokú köz- igazgatási hatóságnak haladéktalanul bejelenteni tartoznak. ^ 12. §. A köztisztaság követelményeiről. Különös figyelem fordítandó az összes italmérési helyiségekben a köztiszsaság követelményeinek megtartására. E figyelem kiterjesztendő nemcsak az ital mérési helyiség és mellékhelyiségeinek tisztántartása, hanem úgy a kimérésre, mint a vendégek használatára rendelt eszközöknek, valamint különösen az italok kezelésére szolgáló helyiségeknek és végre magának az itaikezelésnek tisztántartására is. Nélkülözhetetlennek mutatkozik e tekintetben, hogy minden italmérési helyiség a köztisztaság által feltételezett mellékhelyiséggel. (jelesül az illető italmérési helyiség látogatóinak használatára rendelt, könnyen megközelíthető külön illemhelylyel) legyen ellátva és hogy időnként fertőtleníthessék. E végből a fertőtlenítő szerek az engedély- tulajdonosok által folytonosan kellő készletben tartandók. Járvány esetében fokozottabb mérvben ügyeljen a hatóság, hogy az italmérési helyiségek és azok udvarai tisztán tartassanak, mindennemű szerves hulladékok és rothadó állományok haladéktalanul eltakaríthassanak, hogy az árnyékszékek, emésztő gödrök stb. a szokottnál gyakrabban tisz- tittassanak és fertőtelenittessenek, továbbá, hogy egyáltalában a járványok alkalmával kiadott minden különleges intézkedések az italmérési helyiségekben, mint a melyek sok idegen elem érintkezése folytán a járvány terjesztésére különösen alkalmasak, a legszigorúbban végrehajtassanak. Az, a ki az ital mérési helyiségek tisztán tartására, mellékhelyiségekkel ellátására és fertőtelenitő szerek készletben tartására vonatkozó fentebbi rendelkezéseket megszegi, kihágás követ el, és — amennyiben a kihágást nem az 1879. évi LX. t.-cz. 125. §-a alapján bírálandó el — a jelen szabályrendelet alapján negyven koronáig, járvány esetében pedig, kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A közigazgatási hatóság továbbá a felmerült eset körülményeihez képest az 1899. évi XXV. t.-cz. 4. §-a értelmében engedélyes ellen folyamatba tehető áthelyezési eljárást is kezdeményezheti. (A befejező rész következik.) 1900. január 20. KÜüÖ^FÉliÉK. Hymeu. Laukó Pál kedves szép leányát eljegyezte llevessy Károly föld- birtokos. A királyserfőző ügye rendezve van. Örömmel értesítjük olvasóinkat, hogy a királyserfőző részvénytársaság, a melyre igen nyomasztólag hatott a tulcsigá- zott adóteher, szerencsésen kiszabadult válságos helyzetéből. Ugyanis a kormány, belátva azt, hogy nagy veszteség lenne hazánkra, ha ennek a kitűnő gyártelepnek a működése megbénulna, azért megadta a gyárnak mindazokat a kedvezményeket, a melyek arra szükségesek, hogy a gyár mentol nagyobb erővel folytathassa működését. A mikor ezt örömmel tudatjuk, egyúttal olvasóink megérdemelt pártolásába ajánljuk ezt a kitűnő serfőzdét. Vendéglő átvételi Déván a „vadász kiirt“ vendéglőt Argyán György jeles szaktársunk vette át s azt díszesen átalakíttatta. Üdvözöljük. Szálloda átvétel. Deésen az „Európa“ szállodát Kovács Imre Puszta-Szent-Lőrinczi vendéglős szaktársunk vette át. Jó konyhájáról Kovács Imre kedves és tiszteletreméltó neje, ki kiváló gazdaasszony, gondoskodik. Sok szerencsét! Vendéglő átvétel. Vág-Ujhelyen a Miffek-féle szállodát Bányász Béla barátunk vette át. Sok szerencsét! Uj vendéglő. Liptay Aladár derék, törekvő szaktársunk a Váczi-körut 53 sz. alatt uj vendéglőt nyitott. Ajánljuk a t. közönség figyelmébe. Vendéglő átvételek. Márkovits István bátyánk a Lipót-utczai vendéglőjét átadva, a Baross-utcza 127 sz alatti vendéglőt vette át. — Pinthoffer Károly a Gízella- ut 46 sz. a'att levő vendéglőt vette át. Üzleti kirek. Rapszky Zsigmond előkelő főpinezér a budapesti nyugati pályaudvar éttermeinek főpinezéri állásátvette át. — Dióssy Ágoston szaktársunk Budapesten a Nagyfuvaros-utczai „Kis Vigadó“ üzletvezetői állását vette át. — Szabó Lajos és Kollász M. szaktársaink a fővárosi „Vigadó“ főpinezéri állását foglalták el. — Csicsovits J. a „Baross“ kávéház főpinezéri állását vette át Budapesten. — Dornis Ferencz Balassa Gyarmaton, Biteszer József szatmári nyertek főpinezéri állást. Vörösbor derítése. A vörös borok derítése olyan értelemben, mint a fehér boroknál, ritkán szükséges, mivel csaknem mindig egészen tiszták. A vörös borok derítésének czélja, hogy a bennök lévő fölösleges csersavat, mely a bor fanyar izét okozza, eltávolítsa. Rendesen zselatinoldatot használnak e czélra, melyet a borba vegyítenek, mitől nemsokára csapadék ülepedik le a hordó fenekére, s a nagyon fanyar iz enyhül. A zselatin, mely nem egyéb, mint a legtisztább enyv, a csersavval oldhatatlan vegyíiletet alkot, s ez a vegyidet csapadék alakjában ülepedik le a hordó fenekére. Az oldatot a következőleg készítik. A kellőmennyiségű gelatint hideg vízzel leöntve 24 óráig állani hagyják, Végül a vizet leöntve, az enyvet gyenge tűzön megolvasztják, s a palaczkokba töltve, jó erősen eldugaszolják. Kihűlés után az oldat szívós, sűrű. Használatkor fölmelegítik, borral hígítják s igy töltik a hordóban levő borba. Kcnovíilds. Derék szaktársunk, Waicz ner Gáspár szarvasi vendéglős üzleti helyiségét a mai kor kívánalmainak megfelelőleg
