Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)

1900-01-20 / 2. szám

1900. január 20. Vendéglősök Lapja. renovált atta. A köztiszteletben álló szótár­sunk dó-zés helyiségeiben szokta megtartani az ottani forgalmas vasúti állomás tisztviselő és személyzeti kara saját pénztára javára rendezett látogatott mulatságait amelyeken való megjelenést a város előkelősége elmu- laszthatlan kötelességének tartja. Jeles szak- társunk bájos neje ilyenkor nem győzi meg­adni a választ, az úrnők kérdezősködéseire : — Nagysád, hogy készíti az ételt? mert az uram mindig azt mondogatja, hogy ő volna a világ legboldogabb embere, ha mindig oly zamatos ételt ehetnék, a minőt Nagysád készít. Disznótól*. A hosszú téli esték igen kedves alkalmak, hogy a magyar szív ten­ger gazdagságát s drága gyöngyeit ragyogó pompájában bemutassa, amelynek bűvös hatása alatt megigézve, bámulattal telik el az ide­gen. A magyar vendégszeretet, magyar házi asszony igéző egyszerűsége, elragadó nyájas­sága, keresetlen természetes kedvessége még a világgyülölő, életunt ember sötét arczára is odavarázsolja azt a ragyogó derűt, amit közönségesen örömnek neveznek. A magyar vendégszeretet különösen most a szárma, hur­ka és kolbász inycsiklandoztató évadján éri el tetőpontját, a mikor is a házigazda falusi kisüstivel, amely a legdrágább franczia ko­nyakkal is kiállja a versenyt és a vacsora alatt nem az Engel pinezében szüretelte, hanem saját termésű borával zárja fel a kedélyeket, a honnan mint valami forrás buzog fel a gyászos elnyomatás korának po- liczájvidrig imaszerü dala, először csak las­san, egyre hangosabban, majd oly elementáris erővel, hogy az egész ház mcgrengbelé, vála­szolva arra a történelmi nevezetességű kér­désre: milyen a német? (a ki nem más mint az osztrák sógor). Hogy a kedélyek ily zso- lozsmaszerü hangulatból egyszrre vig, csa­pongó kedvbe csapnak át, annak oka a házi­asszony. aki magát a boszorkány-tudományt képviseli és gyakorolja elragadó művészettel. Ugyanis szeles, havas téli éjszakában oda va­rázsolja a rózsás tavaszt. A szárma leve — uj magyarsággal szólva a töltött káposzta zaftja — mintha rózsalevek fulladoznának benne, a háziasszonynak a tűzhelynél kipi- rált két orczájának, mint a frissen esett havon elszórt, frissen nyílott, harmatos rozsának a levelei. Hát még a kedélye, a tessékelése olyan elbűvölő és megigéző, hogy az ember i teljesen elfelejti, hogy másnap talán mindene ( dobra kerül. Hiába csak egy Isten van a j magasságos égben, aki jó kedvében csak kettőt teremtett, a magyar háziasszonyt és a magyar vendégszeretetet. E két jótéte­ményéért dicsérte és magasztalta az Istent múlt szerdán a Szarvasi értelmiség Har- mathy János előkelő szaktársunk családi tűzhelyénél abból az alkalomból, hogy egy pár jó gömbölyűre hízott kocza a fürge böllérek élesre fent késeinek villogására raegesküdött, hogy soha többé nem eszik kukoriczát s az esthajnali csillaggal fel­kerül ő is, de nem az égre, hanem a frissen esett hófehér abrosszal leteritett asztalra a háziasszony szakácsmüvészi ügyessége foly­tán izes, zamatos ételek alakjában, melyek­ből a takarékpénztár jelenlevő tisztikara sokkal több betétet vesz be a saját javára, mint az u. n. jeles üzleti napokon a saját zsírjában fulladozó polgárság koronás betét­jeiből az osztalékra éhes részvényesek szá­mára. A reggeli könyörgésre hivó harang szavára oszló díszes társaság a csikorgó hi­degben bánatos lemondással hangoztatta : be kár, hogy a Harmatliynál nem minden nap van disznótor s nem mindennap kaczag ne­künk a czicza és énekel a néni, be herczig szőke teremtés az a két kis leány. Isten éltesse sokáig! Műkedvelők a Zuglóban. A zuglói műkedvelőknek érdekes előadása volt a zuglói Cservenka vendéglőben. Két egy felvonásos vígjátékot adtak elő Csikváry Antaltól, a ki maga rendezte az előadást. Az est érdekességét növelte az, hogy Aranyossy Jancsika, a magyar színház tagja s Bihari Béla, az ismert, jeles művész játszotta a két darab főszerepeit. Az ügyesen bonyolított, mulatságos vígjátékon jól mula- ' tott a nagy és előkelő közönség, sűrűn tapsolva a szerzőt és az előadókat. Az első vígjáték „A kisértet“ volt, a következő szereposztással: Aliz, fiatal özvegy Aranyossy Jancsika, Békés Jenő hadnagy Csikváry Antal, Harcsa, szobaleány Szedoglavics Annuska. A vendég művészek mellett bájos jelenség volt Szedoglavics Annuska, a ki vervvel és sok liivatottsággal játszott. A közönség sűrű tapssal jutalmazta a leendő művésznőt, a kire sok dicsőség vár a forró deszkákon. Második darab „A reggeli csókK volt, a mely naiv hangjával szintén igen jól hatott a publikumra. Ennek a szerepei igy voltak kiosztva: Bársony Bandi Bihari Béla, Ella gyámleánya Aranyossy Jancsika, Sári szobaleány Kövesdy Adél, János szolga Seinwetter Gusztáv. Felvonás végén a két vendégművészt zajos taps jutalmazta. Elő­adás után zene és táncz volt s mig a fiatal­ság reggelig a csárdást járta, addig a fehér asztalnál köszöntőkkel ünnepelték a tehet­séges szerzőt és az előadókat. A feledhe­tetlenül kellemes estén a következő hölgyek vettek részt: Asszonyok: Szedoglavich Adolfné, Deutsch Jánosné, Palm Jánosné, Özv. Kerekes Gézáné, Aranyossy Fercnczné, Csikváry Antalné, Tóth Istvánná, Krajcsovits Ferenczné, Tóth Kálmánná, Kazinczi Istvánná, Láng Sándorné, Stuhán Gyuláné, Major Gyuláné, Richter Antalné, Gerey Gyuláné, Székely Heinrichné Özv. Spánitz Józsefné, Tőke Józsefné, Zóna Józsefné. Brieger Lajosné, Sorovits Józsefné, Horváth Lajosné, Scherer Ignáczné, Fülöp Károlyné, Hoffbauer Károlyné, Enzler Lajosné. Lányok: Kálmán Eszter, Aranyossy Janka, Szedoglavics Annuska, Krajcsovits Józsa és Etel, Med- veczky Annuska, Kazinczi Jola, Richter Margit, Gyük Gizella, Meskovits Sarolta, Karatur Giza, Láng Erzsi és Eszti, Lutter Mariska, Tiller Juliska és Mariska, Rozsgonyi Erzsiké st. stb. Paris Biom finnyás. Sas Ármin, a ,,M. és H. L.“ szerkesztője, a ki most külföldön tartózkodik, Írja a következőket: A szajnamelléki Bábel húsfogyasztása évről- évre növekszik, még pedig óriási arányokban. A legutóbbi években a Halles Centrales hus- bevitele 4—6 millió kilóval gyarapodott. 1895Aen a két nagy vágóhídon a Viliétte-in és a Greneuillein 181.356-793kiló, huskerültki- mérésre,tehát690t 056kilóval több.Ezengyara- podás következőképpen oszlik meg: 4.778,095 kiló marha-, borjú- és ürühus,2,407.581 sertés­hús és 230,382 kiló vegyes husnemü. De ezen 18772 millió kiló húsfogyasztásban még nem foglaltatik benn az a 7V2 millió kiló lóhus, 2 millió kiló öszvérhus és 4.287,000 kiló szamárlius, melyet Páris évenként felemészt- És mégis 306,955 kiló lóhussal kevesebbet fogyasztottak el Párisban az idén, mint az előző években. A lovak, szamarak és öszvérek levágására szolgáló vágó­hídon 1896-ban 16,073 lovat öltek le, mig 1895-ben 15,617 és 1894-ben 15,579 volt a levágott lovak száma. Marhán, borjún, ürün, sertésen, lovon, öszvéren, szamáron és kecs­kén kívül más kevésbé étvágygerjesztő álla­tokat is vágnak le e vágóhídon nagy töme­gekben, mint pl. kutyákat, macskákat, pat­kányokat stb. melyek fogyasztási statiszti­kájáról természetesen nem szerezhetők be ; adatok. Bizonyos azonban az is, hogy a párisink kedvencz eledele az ürüczomb. nem egyszer származik valamely kutyából. Ezt a körülményt a rendőri vizsgálatok és mikros- kopikus husvizsgálatok többször konstatálják. A legutóbbi 4 hónap alatt nem kevesebb, mint 23,073 kutya tűnt el nyomtalanul, vagyis kétségenkiviil ellopták azokat. A kutyaczomb nagy szükségletére való tekin­tettel Párisban egy nagy ebtolvaj ezég ke­letkezett, melynek tagjai délelőtt és este az utczákon kóborognak, hogy jól táplált kuva­szokra tegyenek szert. A kártya-bel,yeg felemelése. A pénzügyminiszter újévkor kibocsátót rendele­tével a kártya-bélyeget felemelte. A rende­let kimondja, hogy azok a kártyák, a me­lyeket ellenállási képességüknél fogva vegy­szerekkel (szesz szappan, alkohol stb ) tisz­títani lehet és amelyeknek olyan szélük van, hogy ismételt tisztítás után lemetszhetök, mosható kártyáknak tekintendők s igy két­szeres bélyegiieték alá esnek. A kártya tuczatja ezentúl 3 korona 60 fillér, illetve 7 korona 20 fillér bélyegiletékkel lesz drá­gább. Bármennyire lehangoló hatással legyen is ez a kártyás urakra, azért bizonyos, hogy épp oly kevéssé fogják megkímélni Belze­bub karminczkétlevelii bibliáját, mint azelőtt. Erre alapul valószínűleg a rendelet is, mely a kártyát ismét megdrágította. liizáosiíás muiika-iiclkiilisé^ esetére. Üdvös, nálunk is kívánatos tör­vényt hozott a baseli kanton tanácsa Svajcz- ban. A tanács törvényt fogadott el a mun­kanélküliség elleni biztosításról. A biztosítási kényszert hozza be. A törvény minden nemi különbség nélkül kötelező erejű azokra a nem önállóan kereső személyekre, a kik a gyártörvénynek vannak alávetve vagy pedig épitő- és földmunkáknál vannak alkalmazva. A biztosításra kötelezett tagja az állami biztositó intézetnek és mint ilyen legkésőbb egy év elteltével segélyre jogosult. A bizto­sítottak négy csoportba vannak beosztva, megfelelően a négy rizikó-osztálynak. Az első csoport megfelel a legcsekélyebb, a negyedik a legnagyobb ily osztálynak. A biztosítottak egyszersmind 4 fizetési osztály szerint vannak csoportosítva 12 fre 18 fre 24 fre és ennél több heti fizetés szerint. A biztositó intézet bevétele a biztosítottak, a munkaadók és az állam hozzájárulásából, valamint adományokból és hagyatékokból áll. A biztosítottak heti befizetései a különböző négy osztály négy csoportja szerint 272 cent.-től 50 cent.-ig emelkednek. A biztosí­tottnak egy évi befizetési összeg tehát P30— 26 frankot tesz ki. A munkaadó hozzájáru­lási köteiezetsége heti 10 cent, ban van megállapítva minden az L és II. és 20 czent.-ban a III. és IV. csoporthoz tartozó munkása után. Az állam viseli a munkanél­küliség elleni biztositó intézet berendezési és kezelési költségeit és ezen felül 30000 frank évi segélyt ad. Minden tagnak joga van beállott munkanélküliség esetén segélyre. — fiyors- és telier-árufelvételi hely Buílapest-Upótvárosban. A székesfővárosi közönség nagy része nem bir tudomással arról, hogy a magyar kir. állam­vasutak igazgatósága már évekkel ezelőtt Budapest lipótvárosi városi iroda1' czimen irodát rendezett be a Lipótvárosban — Arany- János áteza 19. sz. alatt. — a hol a vasúton elszállítandó gyors- és teheráruk 1000 kgr. sültig feladhatók, melyekről végleges átvétel, elismervények (feladási vevények) szolgáltat­nak ki. Terjedelmes, tűzveszélyes és oly áruk, melyeknek vasúton való szállítása különös feltételekhez van kötve, a felvétel alul ki vannak zárva. Hivatalos órák hétköznapokon reggel 8 órától 12 óráig és d. u. 2 órától

Next

/
Thumbnails
Contents