Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-02-20 / 4. szám
6 Vendéglősök Lapja 1900. február 20 ebből befolyó díj az 0. P. E. czéljaira for- dittassék. Jákóy F. tiltakozik az elhelyezési dijak szedésének bármely formája ellen, miután ez a mozgalom intencziójával ellenkezik, minthogy az 0. P. E.-nek éppen elvi programmja az ingyenes helyeszközlés. Az elv sérthetetlenségének szempontja tehát ellene szól az ajánlat második részének. (Helyeslés). Ihász szerk. erre válaszolva, kijelenti, hogy ő ajánlatát önzetlen szándékkal tette meg, természetes tehát, hogy nincs kifogása az ellen, ha ajánlatát elfogadva, a bizottság ideiglenesen is ingyenes elhelyezésben részesíti a kartársakat. Ihász György szerkesztő e kijelentését általános éljenzés fogadja. Több tárgy nem lévén, elnök, a tagok újra üdvözlése mellett, az ülést bezárja. Kmfnt. Szüts Lajos b. elnök Neumann Sándor I. titkár Géczy Kálmán II. titkár Máhr Ferencz b. alelnök Kolozsváry A. Dékány Sáudor b. alelnök jegyző Handele Emil Vizváry Béla Moór Eerencz ellenőrök. Tiltscher J. Bereczky I. Tingl Lajos A vitatkozó felekhez. A mikor az országos pinezér-egyesület budapesti bizottságának örömmel fogadtuk azt a felszólítását, hogy ezentúl lapunk legyen közlönye a bizottság, illetőleg az egyesület ügyeinek, mindjárt kijelentettük, hogy mini-cet csakis az üdvös mozgalom iránti jóakarat vezérel s a személyeskedéseket lehetőleg kerülve, a magyar pinezér-kar kívánatos egyetértésén és összetartásán akarunk munkálkodni. Minthogy azonban felszólításunk az ,, Újkor-Lapok'1 válságával volt összeköttetésben, • megokolásképpen helyet kellett adnunk a nevezett lap egyik szerkesztőjétől, Tardy Gábortól eredő nyilatkozatnak. Ez a nyilatkozat sokfelé keltett feltűnést, úgy, hogy most előttünk egész sereg pro és contra nyilatkozat hever. Ha közöljük az egyiket, közölnünk kell a másikat is; ezt parancsolja a tisztes sajtónál uralkodó viszonosság elve. Am, ha ezt tesszük, úgy egy véget nem érő, sok piszkot felkavaró polémiának nyitnék meg zugó zsilipjeit. Ettől aztán nemcsak egyesek jó hírneve szenvedne, nemcsak nekünk okozna temérdek kellemetlenséget, hanem ártana az országos pinezér-egyesület mozgalmának is. Ezt pedig minden áron meg kell akadályoznunk. Minthogy igy gondolkodnak a budapesti bizottság vezetőférflai is, tehát mi a következő kéréssel fordulunk az „Újkor- Lapok“ ügyében vitára kész urakhoz: A mennyiben az „Újkor-Lapok“ kezelésében voltak olyan visszaélések, a melyek akár anyagilag, akár erkölcsileg érintik az országos pinezér-egyesület érdekeit, akkor ezek az urak az illetékes forum előtt úgyis kérdőre vonatnak s igy kiderül az igazság minden veszekedés nélkül. Ha pedig ezek a visszaélések oly természetűek, hogy azok törvényes utón derit- tetnek ki, a vétkesek igy is la •rolni fognak. Egyelőre tehát tegyük hüvelybe a kardokat nehogy a mozgalomnak ártsunk a heveskedéssel. Mi az erre vonatkozó czikkeket gondosan félretesszük s ha az ügy érdeke megkívánja, valamennyi napvilágot lát. Addig is T. K. — T. E. és T. G.' uraknak üdvözlet jókivánataikért. Előre a mozgalom lobogójával! Nyílt levél.*) T. Ihász György úrnak Budapest. Kolozsvárit, 1900. február hó 14. Elhatároztam, hogy mozgalmunk helyzetének megváltozása esetéből felkereslek levelemmel. Képmutatásnak vennéd magad is, ha azt állítanám, hogy ezt valami nagy örömmel cselekszem; mert hiszen az az iidvte- len viszony, a melyet, tudom is én mi, leghelyesebben kifejezve, tán a fátum közöttünk kifejlesztett s a mely áldatlan viszonyt olyannyira meg kelle keserülnie szakéletünk közügyeinek, bizony azt beláthatod, hogy ez a viszony nem igen szolgálhat nekem serkentő alkuimul arra, hogy az érintkezést veled, — a kiben különben minden irántami ellenszenv és elfogultság daczára mindig megtaláltam a méltánylandó tulajdonokat — keressem. S hogy mégis ezt teszem, erre alkalmul a pinczérmozgalmak folyamatában előállott helyzetváltozás szolgál. Megjegyezni akarom nyomatékosan, hogy ez csak is alkalom, jobban mondva : eszköz arra, hogy rég tartogatott mondandóimat veled, úgy négyszemközt közöljem. Ne adj a dolognak semmi különleges magyarázatot — és ne hogy tolakodásnak tekintsd hozzád való jövetelemet. Legyen felőlem bármi a véleményed, de ezt ne tételezd fel rólam, mert ez az egy dolog épen nem természetem. Tehát nem tolakodásból kerestem veled ezúttal a találkozást, hanem a közügyek állapota által éreztem magamat indíttatva, hogy veled érintkezésbe lépjek. Szerintem a közügyek emberei akkor is tarthatnak fenn összeköttetést egymás között, ha. személyileg különben nem is jóbarátok. Én a közügyet egy oly forgalomnak tartom, a melynek a személyes érzések s indulatok alá kell, hogy rendeltessenek, ha annak előbbrevitele esik elibénk feladatul. Azt hiszem, hogy ebben az egy felfogásban tán Te is osztozol velem. Kívánatosnak is tartom, hogy úgy legyen; mert ha nem úgy lenne, akkor annak a közügy szenvedné hátrányát. De hát egyáltalán van-e nekünk jogunk ahhoz, hogy személyes indulatainkat követve, a közügy rovására czivakodjuuk? Szerintem nincs, mert a közügy embere közvagyon és azzal, mint olyanual is kell elbánnunk. Ha pedig ez igy van, akkor meg kell, hogy szűnjön az a vad hajsza, mely személyek ellen dúlt ugyan, de mindig a közügynek kellett drágán meg- keserülnie. Hogy ez igy vagyon, azt úgy hiszem te jómagad is tudod. Azért nem is tartom szükségesnek és mellőzöm is, hogy ennek bizonyítására megtörtént eseteket is hozzak fel neked. Én tehát jogtalannak kell, hogy kijelentsem azt az eddig követett eljárást, a mely személyek ellen folytatott hajszában, oly elszomorító módon nyert kifejezést — és szükségesnek tartom eddigi irányunkat megváltoztatva, a közügyekbeni szerepléseknél más modort és bánásmódot vegyünk fel szokásul. A helyzet azon kialakulása, mely szerint Te, illetve lapod, az ügyek irányitó tényezőjévé lön, többszörösen parancsolja, hogy ez úgy legyen; mert bizony, ha a dolog tovább is úgy foly, mint eddig, — végre is el fog fordulni a nagyközönség az *) Előző czikkiink szolgáljon neked válaszul. Béke velünk! Szerk. ügyek szereplőitől, de az ügytől magától is. Már pedig az mégis csak lelketlen munka volna, a mely ezt előidézné. Nem szeretuém azonban, ha intencióimat félremagyaráznád, ha t. i. ezélzásomat nem oda irányítom, hogy ezentúl tán egymásnak hozsannákat zengve, egymást agy- ba-főbe dicsérjük és magasztaljuk. Nem! Én csak arra ezélzok, hogy a jogos és alapos kritika határai közt maradva, vonjuk meg a határvonalat a személy és az ügy között és ne foglalkozzunk a személy- lyel oly mérvben, hogy az az ügyre hátrányos konzekvencziákkal járjon. Reményiem, megértesz. Ezt diktálja a közjót ezélzó mozgalmak iránti köteles lelkiismeretesség, nemkülönben pedig a Te egyéni érdeked is. Ha lapod enyhébb modort vesz fel és teljes őszinteséggel vállal szolgálatot az ügyek irányításában, ez egy részt és feltétlenül meg fogja hozni részedre az ő gyümölcsét; másrészt megbecsülhetetlen szolgálatot teljesítesz a közjónak. Hogy ez bekövetkezhessen, tisztán csak tőled függ — és ha megszívleled, a mit megírtam: erősen hiszem, hogy úgy is lesz. Jóllehet, hogy ez önmegtagadást kíván tőled ; de hát hiszen már mások is hoztak áldozatokat a közügynek, — miért ne hozhatnál Te is ? Ezt akartam már régen neked megírni, csak nem volt hozzá alkalom. A közelmúlt incidense és ebből folyólag azon körülmény, hogy a felszínen levő pinezérmoz- galomban irányitó szerepet vállaltál, ebből merítettem az alkalmat ahhoz, hogy jelen levelemet hozzád intézzem. Nem tudom ugyan, hogy minő fogadtatásban lesz része levelemnek, de arra én nem is fektetek különös súlyt; a fő az, hogy megszivlelésre találjon nálad az, ami benne foglaltatik. Erre kérlek is, s a legjobbat remélve, hiszem is, hogy úgy leszen. Egyben pedig kérlek, végy fel előfizetőid sorába. Isten veled ! Sok szerencsét kíván : Tóth Endre. A londoni magy. pinezérkörböl. A londoni magyar pinezér-kör vezetőségétől 607. sz. alatt a következő értesítést kaptuk : Minthogy a legtöbben, a kik velünk érintkeznek, vagy közénk tagul akarnak állani, nem jól tudják a czimtinket, kérjük b. lapjában közölni, hogy a kör pontos czime ez : The „London Hungarian Waiters’ Society“ London; W, 9, 1 Vest Street. Regent St. A ki a kör részére pénzt küld,, az, hogy a pénz átvételét megkönnyítse, czi- mezze a kör pénztárnokára; mert az átvételre, törvényes és teljes felelősség mellett, ő van felhatalmazva. A pénztárnok czime ez: Mr. Happier Rezső cashier of the „Lond. Hangar. Waiters’ Society“ 9, West Street, Regent St. London; If. Minden más ügyben intézett tudakozás, értesítés, jelentkezés stb. egyszerűn csak a kör czimére küldendő. __________________ Sz akács művészet. Közli: Mundt Lajos. Egy előkelő polgári családhoz tartozó ebéd. Ebéd. 12 személyre. Étrend. Erő-leves borju-máj galuskával. Rizotto olasz módra, pármai sajttal. Háló bélszín, burgonya pirével. Sodaros koczka formába sütve. Alma.
