Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-12-05 / 23. szám
4 Vendéglősök Lapja 1900. deczember 5. 497. 3zám. Sztanoj Miklós jelenti, hogy Kónya Sándor taggyüjtő november hóban egyetlen uj tagot sem vett fel, indítványozza, hogy nevezettől a tuggyüjtői jogosítvány meg- vonassék. Az igazgatóság utasítja a tanácsot, hogy Kóaya Sándort meghívja s amennyiben Kónya első havi működésének sikertelenségét kimenteni mivel sem tudná, intézkedjék, hogy nevezettől a taggyűjtői jogosítvány azonnal elvonassék. 499. szám. Elnök felmutatja Ihász György, a „Vendéglősök Lapja“ szerkesztőjének leve' lét, a melyben arról panaszkodik, hogy lapja a havi jegyzőkönyveket késedelmesen kapja meg. Jogtanácsos jelenti s a postai küldemények kiadási naplójával igazolja, hogy a jegyzőkönyveket Ihász ur lapja részére, is választmányok jegyzőkönyveivel egyidejűleg megküldi, mihelyt azok a nyomdából visszaérkeznek. Jegyzőkönyvet egyedül Ihász ur lapja kap, Wagner ur lapja azért közölheti előbb a jegyzőkönyvet, mert késznek nyilatkozott arra, hogy lapjában a jegyzőkönyvet szószerint közli s ennek folytán a Bnsolnnann F.-féle nyomda a szükséges szánni jegyzőkönyveket is jutányosakban szállítja. A legnagyobb készséggel hajlandó azonban Ihász urnák az egyesület iránt kifejezett nemes szándékát előmozdítani azáltal, hogy kiküldött tudósítóját az igazgatósági ülésen történtekről, amennyiben ez hozzá fordul, a kellő informáczióval ellátja. Az igazgatóság e jelentést tudomásul veszi, 501. szám. Jogtanácsos jelenti, hogy a nagy mól - tóságu m. kir. belügyminiszter a nagyváradi közgyűlésen módosított alapszabályokat 1900. évi október hó 7-én kelt 99429/V. a. sz. határozatával a bemutatási záradékkal ellátta. Tudomásul vétetett. 503. szám. Nérey alelnök felkéri Sverteczky urat, mint a perselygyüjtő bizottság elnökét, hogy a perselygyüjtés eredményéről jelentést tegyen; egyidejűleg indítványozza, hogy jövőben lehetőleg Irainden hónapban tegyen a bizottság tüzetes jelentést arról, hogy minden üzletben mennyi folyt be a perselyek utján. Az igazgatóság Sverteczky ur jelentését a részletes jelentés bevárásáig is tudomásul veszi. Nérey ur indítványát elfogadja, s a havi kimutatásoknak a szaklapokban való közlésére ezek kiadótulajdonosait felkérni elhatározza. 504. szám. Francois Lajos jelenti, hogy mint a felügyelő-bizottság elnöke, megjelent a budapesti választmány irodájában és ott a könyvelést, okmánytárat felülvizsgálva, mindent a legnagyobb rendben talált. Ez alkalommal indítványozza, hogy az egyesület megalakulásától fogva az egész pénzkezelést felölelő kimutatás készíttessék el, melyben minden fillérnek — akár mint adomány, akár mint alapitó, rendes vagy pártoló tagnak tagdija folyt be az illető összeg — eredete a befizető megnevezésével pontosan feltüntettessék, a könyvekből kiirassék. Ezen munkálat elvégzésénél felajánlja nem csupán az ő személyes közreműködését, hanem a legnagyobb készséggel vállalkozik arra is, hogy ezen kimutatás előállításának összes költségeit is a sajátjából fogja fizetni. Az igazgatóság őszinte örömmel foj gadja el Francois Lajos urnák ezen önzet- ! len s egyesületünk iránt ismételten tanúsított áldozatkészségét, az ismertető füzet mielőbbi elkészítését jogtanácsos, könyvelő és a budapesti választmány titkárának közreműködésével elhatározza, s utasítja jogtanácsost, hogy a füzetet egybeállitva, Francois Lajos urnák kinyomatás czéljából bemutassa. 505. szám. Jogtanácsos jelenti, bog}' Müller Antal ur, az „Országos Casino érdemes vendéglőse, egész személyzetivel belépett az egyesület rendes tagjainak a sorába. Az igazgatóság a jelentést örömmel veszi tudomásul. 507. szám. Jogtanácsos jelenti, hogy a budapesti választmány e hónapban jegyzőkönyvet be nem küldött. Tudomásul vétetik azzal, hogy jövőben a választmány a jegyzőkönyvet pontosabban küldje be. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti. A jegyzőkönyv hiteléül: Ktnft. Dr. Solti Ödön s. k. Nyílt levél a szerkesztőséghez. Temesvár, novemb. 12. Kedves Szerkesztő úr! A „Magyar Vendéglős és Kávés-Ipar“ e hó 1-én megjelent, akaratom ellen is kezembe került számában szemembe tűnt egy felhívás, amelyben az illető lap szerkesztői per Te szólítják Magyar- ország szállodásait és vendéglőseit, illetőleg a mi tisztelt főnökeinket. Minthogy jelenleg én még, mint alkalmazott, kerülni akarom a látszatát is annak, mintha én tisztelt főnökeink ügyeibe kívánnék avatkozni, felkérem tehát szerkesztő arat, hogy azoknak a tegeződö szerkesztőknek „anyakönyv-kivonatait“ velünk megismertetni szíveskedjék. Nézetem szerint az a különben hazafias cselekedetük, — hogy száz fillérért a legrégibb s legszebb magyar neveket viselik — nem jogosítja fel őket arra. hogy szakmánk terhes viszonyai között megőszült főnökeinket per Te szólit- gassák. Megjegyzem, hogy ez a levelem a fent emlitdtt lap főszerkesztőjére nem vonatkozik. — Bár részemről sajnálom, hogy az illető ur, úgy is mint a fővárosi ügyvédi kar egyik disze, úgy is, mint nyugdíj egyesületünk mozgató-lolke, odaadta szép és tisztelt novét „enyves-vesszö“-nek egy hasznot kereső lapvállalathoz. A mi pedig a múltkori nyílt levelemben felhozott adatokat illeti, becses lapjának jövő számában körülményesebben nyilatkozom. Igaz hive: Tóth Kálmán. Válasz Bokros Károlynak. Igen tisztelt Elnök úr! Kötelességemnek tartom, hogy nyilatkozatát válasz nélkül ne hagyjam; már azért is, hogy egy olyan lapban nyilatkozott, a mely a független szókimondást egyik fő elvének vallja. — No meg az a megtisztelő szerencse, hogy kiállott a „porondra“ csekélységemmel szemben. Lássuk csak az Ön nyilatkozatát, a mely ekkép tanakodik. Nagyon köszönöm Tóth urnák a „félig“ előlegezett elismerését, de egyben — nem tudom ugyan hányadszor — kijelentem, hogy én sem a M. V. és K. 1., sem pedig más szaklapot sosem alapitottam, azt nem is segélyezem és igy nincs is semmiféle jövedelmem tőle. Nos lássa Elnök ur, én nem vonom kétségbe az Ön „czáfolatát“, sőt tisztelettel j tudomásul is veszem. Minthogy meg vagyok arról győződve, hogy Elnök urat a közügyek terén kizárólag a közjó vezérli, nagyon lekötelezne, ha a közjó érdekében az itt következő, az általam feltettr kérdéseket válaszra méltatná. És pedig: összeférhetőnek tartja-e Elnök ur, hogy a nyugdijegyesület jogtanácsosa mint főszerkesztő szerepeljen egy magán lapvállalat élén. Mi az Ön nézete és véleménye a „ Vendéglősök Lapja“ 21-ik számában közölt nyílt levelemben röviden vázolt javaslatomról; ugyanis czélszerü és hasznos volna-e egy olyan lap, amelynek a jövedelmét ne egyesek, hanem a nyugdijegyesület élvezze, a szellemi vezetése pedig egy szakavatott I férfiúra bizassék. Én örömmel és készséggel kiegészítem a „félig“ előlegezett bizalmat teljes bizalomra, ha ez iránybani válasza a közjónak hasznára válik. Temesvár, 1900. nov. 30. Tisztelettel Tóth Kálmán. KÜLÖNFÉLÉK. Kitüntetés. Louis Francois és Társa budafoki kiváló jeles pezsgögyárosainkat Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg () fensége udvari szállítójává nevezte ki. Midőn ezen magas kitüntetéshez őszintén gratulálunk, egyúttal örömmel említjük meg, hog}r j a BeniczJcg Ferencz főispán tiszteletére rendezett diszebéden a Louis Francois ezég kitűnő pezsgői lettek felszolgálva. Hogy e hazafias ezég mennyire megérdemli az előkelő közönség pártfogását, bizonyítja ama körülmény is, hogy Halmos, budapesti polgármester múlt héten nagy fontosságú átiratot intézett a budapesti sajtóhoz. Felhívja az újságokat, hogy minden erővel oda hassanak, hogy a külföldre küldött sok millió a versenyképes honi gyártmányokra fordit- tassék. Egyebek közt sok millió vándorol Magyarországból franczia zsebekbe pezsgőért, daczára annak, hogy hazánkban oly pezsgő van, a mely — mint a legtekintélyesebb szakértők teljes bizonysággal állítják, — a legfinomabb és legjobb minőséget feltüntető jelvénynyel ellátott franczia pezsgővel egyenrangú és e mellett még felényivel is olcsóbb. Ez a „Transylvánia -— pezsgő Francois L. és társa promontori pezsgőgyárából. Hogy ezen pezsgő a legjobb francziával verseny- képes, kiviláglik azon körülményből, hogy nekünk Magyarországban sokkal jobb minőségű borok állanak rendelkezésünkre a pezsgő gyártásához, mint Francziaország- nak és hogy a promontori gyár vezetője, Francois ur, a pezsgőgyártást Franeziaor- szág legjobb gyáraiban sok éven át tanulmányozta. Ezúttal nem arról van szó, hogy a honi gyártmányt dicsőítsük; de gazdagabb polgári köreinknek, mágnásainknak ajánljuk, hogy Francois és társai pezsgőjével kísérletet tegyenek és a ki igazi pezsgőismerő, az első pohár után konstatálni kénytelen leend, hogy bűn a drága magyar pénzt franczia pezsgőért kiadni, holott van nekünk felényivel olcsóbb oly honi gyártmányunk, mely a legfinomabb francziával teljesen egyenértékű. így a magyar ipart azáltal is pártoljuk, hogy mint fogyasztók kevesebb pénzt adunk ki, mint annak előtte.
