Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-11-20 / 22. szám
Vendéglősök Lapja 1900. november 20. egybégyült hívek megbotránkozni lettek volna kénytelenek. De nemcsak nálunk, a külföld minden jelentékenyebb városában találunk a templomok és más középületek közelében vendéglőket kávéházakat. így a hozzánk legközelebb eső Bécsben a Szt. István-tér valósággal be van népesítve ily üzletekkel és soha még senkinek eszébe nem jutott ezen üzleteket megrendsza- dályoziii vagy onnan eltávolítani. Fölösleges tehát a távolság mennyiségileg való meghatározása, de mert a miniszteri rendelettel szemben kényszerhelyzet előtt állunk, elégséges az 50 méter olt) határozott kijelentéssel, hot]íj ez a távolság csak arra az utczára és arra az irányra vonatkozik, amerre az illető középület föhejárása nyilik. Az értekezlet ehhez a javaslathoz hozzájárul. A 9. §. b) pontjához Kemény Géza előterjeszti a kávésipartársulat következő módosítását: A 9. §. b) pontjában (2. sor) az „izig- leni“ és „leszármazója“ szavak közé — az 1884. évi 17. t.-cz. 40. §-ának megfelelően — a „kiskorú“ szó felveendő. Az értekezlet hozzájárul. A 14. §-nál, mely szerint a fogadós tartozik arra felügyelni, hogy a vendégeinek rendelkezésére bocsátandó szobák tiszták és egészségesek legyenek, valamint tartozik gondoskodni arról is, hogy segédei és cselédei a vendégekkel szemben előzékenyek legyenek s általában arra, hogy az előirt közegészségi, köztisztasági és rendőri szabályok megtartassanak, Gelléri Mór megjegyzi, hogy egészséges szobák nincsenek. Javasolja, hogy e helyett ez a kifejezés tétessék: „az egészségügyi követelményeknek megfelelők.“ Glück Frigyes hangsúlyozza, hogy a szabályrendeletben á fogadósnak nem csupán kötelességeiről, hanem jogairól is kellene gondoskodni, tekintettel arra, hogy fogadósnak a vendéggel szemben fennálló követelése ma alig van biztosítva. Dr. Andor Endre elismeri, hogy ez kívánatos, de nem hiszi, hogy foganatosítható. Gelléri megjegyzi, hogy mint kívánságot föl lehet venni azt, hogy a vendéglős kötelességein kívül a közönséggel szemben való jogai is -alkalmas módon és alkalmas helyen precziziroztassanak. Dr. Andor óhajtja, hogy erre nézve utólag konkrét javaslat terjesztessék be. Gundel János fél minden uj szabályrendelettől. Az értekezlet elfogadja az indítványokat, s felkéri Glück és Kemény urakat, hogy konkrét javaslatot szíveskedjenek kidolgozni és utólag benyújtani. A 16. §-nál (a vendégszobáknak jó zárakkal kell ellátva lenniök) Glück Frigyes utal arra. hogy ez a szakasz zaklatásokra adhat alkalmat. Lázár Pál a jól működő zár kitételt ajánlja s dr. Andor, Gundel és Sztanoj felszólalásai után Lázár módosítását elfogadták. A 27. §-nál -- a mely szerint az államrendőrségnek joga van közbiztonsági' vagy közerkölcsiségi kifogás esetén zárórát megállapítani, de ez a határozat a tanácscsal közlendő — Kemény Géza a saját nevében azt a módosítást javasolja, hogy az ilyen határozat ne a tanácscsal, hanem az elöl- járósággal legyen közlendő ? Gundel felszólalása után Kemény javaslata elfogadtatik. A 28. §-nál Kemény Géza a kávésipartársulat nevében a szakasznak oly értelmű módosítását kéri, hogy vegyes zenekarral éjjeli 12 óráig lehessen zenéltetni. Ezen időpontig az utczai élet, a közlekedés oly élénk, hogy az ezáltal okozott zajt a zárt ajtók mellett való zenélés meg sem közelíti. Sztanoj Miklós felszólalása után Lázár Pál olyan módosítást indítványoz, hogy 11 óráig bármilyen, 11-től 1 óráig csak vonós zenekar játszhassék. Az értekezlet ehhez hozzájárul. A 29. §-nál Kemény Géza a . 7. §-nál elfogadott módosításnak megfelelő módosítást javasol. Az értekezlet hozzájárul. A 31. §-nál, a mely szerint kávéháznak csupán az az üzlet tekintetik, mely utczai föidfeletti helyiségben gyakoroltatok és a mely helyiségnek a vendégek befogadására szolgáló része a mellékhelyiségek (anyagkamra, konyha, illemhely stb.) nélkül legalább 150 □ méter alapterülettel és 4 méternyi magassággal bir s jól szellőztethető, s a melyben legalább két rendes nagyságú tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll, kivéve a kültelken és j szállodákban levő kávéházakat, melyekben. egy tekeasztal is tartható, Sztanoj Miklós azt kívánja, hogy a terület ne legyen megjelölve, csupán a tekeasztal köttessék ki. Lázár Pál felszólalása után az értekezlet az eredeti szöveg mellett foglal állást, A 33. §-nál Kemény Géza a kávésipartársulat következő módosítását terjeszti elő: ' A 33. és 38. §§• okban kimondandó, hogy minden üzlettulajdonos tartozik a nevét vagy czéget feltüntető táblát az üzlet utczai homlokzatára kifüggeszteni, hogy ezáltal is könuyebb és hathatgsabb legyen a hatósági ellenőrzés. Az értekezlet a módosításhoz hozzájárul. A 35. §-nál, a mely arról szól, hogy kávéházban mint pénztárosnő egy és ugyanazon időben csak egy női személy lehet jelen; továbbá, hogy a pénztárosnének szigorúan tilos a vendégek között szórakozás czéljából időzni, azokkal együtt étkezni, inni s asztalaikhoz odaülni, Kemény Géza azt javasolja, hogy ugyané tilalom a vendéglői pinczérnőkkel szemben is kimondassák. Sztanoj azt kívánja, ne tiltassék meg, hogy két pénztárosnő is tartózkodjék a helyiségben, mert ez gyakran szükséges. Gelléri megnyugtatja, hogy e részben nem lesz nehézség, mire az értekezlet elfogadja Kemény javasatát. A 36. §-nái — mely felsorolja, hogy . a kávémérésekben milyen italok szolgálhatok fel — Grünwald Mór indítványozza, hogy szikviz, gazeuse és savanyuviz felszolgálása is megengedtessék. Az értekezlet elfogadja a javaslatot A 44. §-nál, a mely szerint pálinkamérési üzletekben tilos az italmérési engedély tárgyát képező szeszes italokon kívül bárminemű főzetek (thea, grock stb.) avagy bárminemű ételek és italok (szódavíz, málnaszörp stb.) vkiszolgálása, Gelléri bemutatja a szikvizgyárosok ipartársulatának felterjesztését és utal arra, hogy ennek a szakaszunk alkalmazása egyenesen káros következményekkel járna, Javaslata értelmében az értekezlet azt a kívánságot fejezi ki, hogy a pálinkamérésekben szikviz, gazöz és savauyuvizek kimérése is megengedtessék. A 47. §-nál, a mely büntetést állapit meg azzal szemben, a ki az iparengedély elnyerése előtt megkezdi üzletét, Glück Frigyes kifejti, hogy e rendelkezés alól kiveendő volna az az eset. midőn egg már fennálló üzletet egy uj tulajdonos vesz át. Kemény Géza megjegyzi, hogy az elöljáróságok mindig méltányosak szoktak lenni. Thék Endre elnök előterjesztésére az értekezlet kifejezi azt a kívánságot, hogy valamely átmeneti intézkedésről gondoskodás törtéujék. Az 55. §-nál, a mety büntetéssel sújtja az üzlettulajdonost, ha részeg vendégének, részegségét tudva, szeszes italt ad, Glück a szakasz kihagyását javasolja. 3 Az értekezlet ezt a javaslatot elfogadja. A tervezet többi része ellen nem volt észrevétel. Kemény Géza a kávés-ipartársulat nevében köszönetét mond az Országos Iparegyesületnek, hogy az ügyet felkarolta. Thék elnök az egyesület nevében köszöni a képviselt ipartársulatok érdeklődését és az ülést berekeszti. * i * * Az együttes ülés határozatai mutatják, hogy az országos iparegyesületnél, tehát más szakmája ipartársainknál a legteljesebb jóakarat van irántunk, a melyre mindenkor bízvást támaszkodhatunk, a melyre mindenkor számítanunk is kell. Bármennyire megfelelnek is kívánalmainknak az együttes ülés megállapodásai, mi nem ezekben találjuk az ülés messzeliató fontosságát, hanem abban a tényben, hogy az országos iparegyesület solidaritást vállalt velünk. Eznek a hatása el nem marad sem törvényhozásnál, sem a kormánynál, sem a társadalomban; mert most már tudják, hogy a vendéglősök nem lesznek magukra hagyva igazaik védelmében. Ennek az értékét meg kell becsülnünk egyrészt a magunk hasznáért, másrészt pedig azért, hogy az iparegyesület lássa, hogy bennüuk értelmes és önérzetes munkatársat nyert. Már csak azért is, de meg azért is, hogy az iparegyesület határozatai alapján a vendéglősök minden jogos kívánalma kidomboríttassék, szükségesnek tartjuk s indítványozzuk, hogy a székesfőváro összes vendéglőseinek mód nyujtassék a megnyilatkozásra. Elzt csak oly módon érhetjük el, ha ipartársulatunk s országos szövetségünk vezető-férfiai a létesítendő szabályrendelet tárgyalására s határozathozatal végett nyilvános gyűlésre hívják össze Budapest vendéglőseit. Ez a nyilvános gyűlés igen üdvös hatású lenne, mert 1. fölfelé imponálna; 2. vezető-férfiainkat megismerné minden szaktársunk; 3. egyszerre elenyésznék az a vád, hogy vezető-férfiaink szaktársaik meghallgatása nélkül a maguk kénye- kedve szerint járnak el közügyeinkben ; 4. ez a nyilvános gyűlés közelebb hozná a szaktársakat az ipartár- sulathoz és az országos szövetséghez, úgy, hogy ezeknek megerősödését mindennél jobban előmozdítaná. Javaslatunkat tehát jó lélekkel ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. Meg vagyunk győződve, hogy ez a nyilvános gyűlés egyszerre lángra lobbantam! az alvó közérzületet s iparunk egyszerre számottevő és tisztelt tényezővé emelkednék a társadalomban. A jó alkalmat s a jó eszmét ne hagyjuk elröppeni!
