Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-01-20 / 2. szám
1900. január 20. Vendéglősök Lapja rendeletek és törvényhatósági szabályrendeletek rendelkezéseinek kellő megtartása felöl maguknak bármikor meggyőződést szerezhessenek. 2- §• ^ A felügyeleti és ellenőrzési jog• terjedelméről. A jelen rendeletben szabályozott felügyeleti és ellenőrzési jog kiterjed az 1890. évi XXV. t.-czikk értelmében szeszes italoknak korlátlan vagy korlátolt kimérésével és kismértékben való darusításával foglalkozó összes engedélyesekre. Mindezekre nézve a jelen rendelet hatá- rezmányai, valamint az azokban szabályozott felügyeleti és ellenőrzési jog csak annyiban bírnak hatálylyal, amennyiben az illetők — mint szeszes italok kimérői, illetve kismértékben elárusítói jelentkeznek ; ha azonban az illető engedélyesek ezen foglalkozásukon kiviil akár ugyanazon, akár más helyiségekben más foglalkozást, illetve ipart gyakorolnak, ezen foglalkozásuk, illetve iparukra nézve továbbra is az iparról szóló 1883. évi XVII. t.-czikk, valamint esetleg egyes másnemű foglalkozásokról szóló törvények, illetve az ezeket kiegészítő vagy helyettesítő kormányi endeletek avagy szabályrendeletek liatározmányai alatt állanak. _ 3. §. A felügyeletet és ellenőrzést gyakorló hatóságok. Az előző §-okban említett felügyeletet, illetve ellenőrzést gyakorolják első sorban kis- és nagyközségekben — kivéve azon községeket, a melyekre a budapesti állam- rendőrség hatásköre kiterjed — a községi elöljáróságok, azokban a községekben, a melyekre a budapesti államrendőrség hatásköre kiterjed, az illető kér. kapitányság, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitányságok, Budapesten pedig az 1893. évi XXXIII. t.-cz. 20. §-a értelmében a fővárosi rendőrség az ellenőrzési működést támogatni köteles. Ezen hatóságok és azok közegeinek eljárását a felettes hatóságok, illetve hatósági közegek szigorúan ellenőrizni, azokat a kellő utasításokkal ellátni és a felügyeletnek esetleg személyesen való gyakorlása által a felügyeletet és ellenőrzést hatályosabbá tenni tartoznak. Az eljáró közigazgatási hatóságok mellett szakértő közegek gyanánt működnek a községi és körorvosok, továbbá a járási illetve tiszti orvos és törvényhatósági tiszti főorvos, Budapesten a kerületi tiszti orvosok. Ezek mellett a pénzügyi közegek is jogositvák és kötelezvék a jelen rendeletnek a szeszesz italok kimérésével és kismértékben való elárusitásával foglalkozó vállalkozók által való pontos megtartására felügyelni, illetve azt ellenőrizni. Az egyes eljáró hatóságok illetve közegek teendőit részletesen a jelen rendelet 24—29 §-ai szabályozzák. A felügyeleti és ellenőrzési jog gyakorlása alapjául az a ^nyilvántartás szolgál, melyet a közigazgatási hatóságok az italkimérésre vagy kismértékben való elárusi- tásra szóló engedélylyel biró felekről vezetni tartoznak. Ezek nyilvántartására kötelezett közigazgatási hatóságok: Budapesten az államrendőrség és a kér. elöljáróságok, azokban a községekben, amelyekre a budapesti államrendőrség hatásköre kiterjed, a budapesti államrendőrség és az illető járási főszolgabíró, törvényhatósági joggal felruházott városokban arendőrkapitány, rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány és a tanács, egyéb helyeken pedig a főszolgabíró, mely hatóságokkal a kiszolgáltatott italmérési és kismértékben való elárusitásról szóló enge- \ délyeket az illetékes m. kir. pénzügy- j igazgatóság az 1899. évi XXXV. t.-czikk 7. §-a értelmében esetről-csetre közölni tartozik. A kimérési engedély megszűnéséről vagy megvonásáról a m. kir. pénzügyigazgatóság az illetékes közigazgatási hatóságot hasonlólag értesíteni tartozik. A közigazgatási hatóságok által vezetendő eme nyilvántartások pontos vezetése a hivatalvizsgálatok alkalmával a szokott módon ellenőrizendő. A nyilvántartás adataihoz illető köz- igazgatási hatóságok egyrészről orvosi szakközegeikkel, másrészről rendőri közegeikkel, különösen pedig a főszolgabirák a pénzügyigazgatóságok által tudomásukra hozott adatokat az egyes községekkel közölni tartoznak s felügyelnek arra, hogy az említett közegek az illetékességük alá tartozó összes engedélyesekről mindig pontos tudomással bírjanak. II. FEJEZET. A közegészségügyi és orvosrendőri felügyeletről. 4 §• Az italmérési és italéi árusítási üzletekre háruló tilalmakról. Megromlott vagy az egészségre és életre közvetlen használat által veszélyessé válható, továbbá undort okozó italnemiieknek — a I bornak is — a 2. §-ban jelzett engedélyesek | által való tartása és elárusitása s az emberi egészségre ártalmas anyagokból készült edényeknek italok készítésére és tartására való használata, valamint az italnemiieknek hamis név vagy hamis czim alatt való forgalomba hozatala tilos. Hamis név alatt árult italnak az tekintendő, melynek minősége és alkatrészei nem felelnek meg annak az elnevezésnek, amely alatt az illető ital áruba bocsáttatik. Hamis czim alatt árult szeszes italnak az tekintendő, mely más termelőnek vagy gyárosnak neve alatt, mint aki az italt termelte, hozatik forgalomba. Az italmérő azonban saját neve alatt adhatja a szeszes italt akkor is, ha nem saját termése. Itt megjegyzem, hogy bornak hamis név vagy hamis czim alatt való forgalomba hozatalát az 1893. évi XXIII. t.-czikk tilalmazza és hogy az ezen tilalom megszegése, illetőleg bornak az idézett t. czikk által tiltott minőségben vagy módon való forgalomba hozatala esetén, az engedélyesekkel szemben követendő eljárásra nézve kizárólag az idézett törvényezikk. illetve az annak végrenajtása iránt 1897. évi augusztus 23-án 53.850. sz. alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet hatá- rozmányai irányadók. 5. §. A tilalmak megtartásának ellenőrzéséről. A 3. §. értelmében az ellenőrzés és felügyelet gyakorlására hivatott hatóságok és azok közegei éber felügyeletet tartoznak gyakorolni arra nézve, hogy a 2. §-ban jelzett engedélyesek a 4 §-ban felsorolt tilalmakat át ne hágják. E czélból az említett hatóságok s azok közegei az engedélyeseknél eladásra szánt szeszes italnemeket időnként az üzlet nyitva tartásának ideje alatt bármikor, különösen pedig akkor, ha arra nézve, hogy valamely engedélyesnél az előző 4. §. szerint tiltott szeszes italok lehetnek, alapos gyanujok merül fel, vagy erre nézve feljelentés történik, úgy nemkülönben az italnemiiek tartására és készítésére rendelt edényeket is megvizsgálni és a vizsgálat eredményéhez képest az alábbiak értelmében eljárni kötelesek. 6. §• Eljárás az egészségre ártalmas szeszes italok kimérése és elárusítása. valamint egészségre ártalmas anyagokból készült edények használata esetén. Ha a tel ügyeletét gyakorló közigazgatási hatóságok illetve közegek az előző §. értelmében tartott vizsgálat alkalmával az emberi egészségre ártalmas szeszes italokat vagy szeszes italok készítésére és tartására rendelt, az egészségre ártalmas anyagból készült edényeket, gyanúsnak tetsző ital- nemiteket és edényeket találnak, erről a szakértői szemle megtartása végett a szakértő közegeket haladéktalanul értesítik. Szakértő közegek a 3. §-ban említett községi és körorvosok, vásárok, búcsúk és egyéb sokadalmak alkalmával gyakorolt kimérések tekintetében pedig nagyobb városokban szakértőknek tekinthetők a vásári felügyelők is, ha ebbeli ismereteikre nézve a kirendelt bizottság előtt vizsgát tettek. Oly esetben, midőn a szakértői szemle megtartásáig a kérdéses szeszes italok eltávolítása, rnegmásitása vagy megsemmisítése vélelmezhető, abból a vizsgálatot tartó közegek mintát vesznek, ezt hivatalos pecsétjükön kívül lehetőleg a tulajdonos pecsétjével is lezárják és a szakközegnek áradják. Az egészségre ártalmas anyagokból készült, vagy gyanús edények ily esetben a szakértői szemle megtartásáig községi őrizetbe vehetők. A szakértő közeg a közigazgatási hatóságtól a fentiek értelmében vett értesítés után a gyanús tárgyakat szemle, illetve vizsgálat alá veszi s ennek eredményét az illető közigazgatási hatósággal a további eljárás foganatosítása végett tudatja, mely az egészségre ártalmasnak talált tárgyakat lefoglalja. Kivételesen, különösen, ha a szakértő előzetes értesítésével véleményének meghallgatásával járó késedelemből veszély származnék, a közig,-, zgatási hatóság a gyanús tárgyakat a szakéi tő közeg előzetes meghallgatása nélkül is lefoglalhatja, ámde a lefoglalásról a szakértő közeget azonnal értesíteni tartozik, ki a lefoglalt tárgyak megvizsgálására haladéktalanul megjelenni köteles. Ha a szakértő közegek közvetlenül szereznek tudomást arról, hogy a 2. §-ban jelzett engedélyesek valamelyike az egészségre ártalmas ital, vagy az egészségre ártalmas anyagokból készült edények birtokában van, az illető közigazgatási hatóságot a lefoglalás teljesítése végett azonnal értesítik. 7. §. A szakértő véleménye alapján követendő további eljárás. Ha a lefoglalás szakértő közbejötté nélkül történt, a lefoglalt tárgyak közül azok, a melyek a szakértő közeg által egészségi tekintetből kifogás alá nem vétetnek, a tulajdonosoknak visszaadandók, illetve további elárusitásuk nem akadályozandó. Ha a kérdéses tárgyakat a szakértőközeg az egészségre ártalmasnak találta, vagy ha a lefoglalás szakértő közbejöttével történt; a lefoglalt szeszes italok közül azok, a melyek a szakértő közeg véleménye szerint élvezet által az emberi egészségre határozottan ártalmasak, továbbra is községi őrizet alatt tartandók s ezenfelül a tényállás, a kihágási eljárás megindítása végett, az ezen rendelet 23. §-ában megjelölt első fokú közigazgatási hatósággal közlendő. Nagyobb mennyiségű lefoglalt tárgyakról, ha az elsőfokú hatóság más községben székel, csak mutatvány küldendő be kellő övrendszabály mellett, a többi községi őrizet alá veendő. Nagyobb mennyiségű tárgyak a tulajdonosnál is hagyhatók, a midőn azok a
