Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-08-05 / 15. szám
Vendéglősök Lapja 1900 augusztus 5. 6 a Komlóban is, honnan Nemzeti dalidó czimen egy czigánybandával, Erdélyi Józseffel és Lisznyai Kálmánnal útra kelt az egész országban. Muzsikálva, mulatva, szavalva, pohárköszöntve tartották ébren a nemzetet. Vitték a liirt a Komlóból és hozták a hirt a Komlóba. A falusi ember itt meritett vigasztalást. Itt tárgyalták, itt olvasták fel a menekültek leveleit. Innen várták, hogy virrad-e már?... A magyar vendéglősök összes személyzetükkel. családjaikkal hálára kötelezték a nemzetet nemcsak a székesfővárosban, de országszerte, hogy hazafias, tiszta jellemmel álltak őrt s nem eresztették be a gyanús elemeket, s a rendőri felügyelet daczára sohasem romlott meg a tiszta levegő. A hazafi csak busult, búsult és leste a Komlóból az intést, a hol szidták, a ki szidni való, szép virágnyelven, de a mit mindenki megérthetett. Meg volt az ária, csak más volt a szöveg, p. o. alsó, felső stb. vagy: Müller Gyula nagy naptára, Szerkesztette Fribájsz István-. Itt kiáltotta el az alföldi uj földesur: — Patikáros ur! Húzón nekem azt a nóta: Piros kukoriczaszár, kap álcái cm maradtátok. Tóth Kálmán legszebb népdalaira szerzett nóták innen kerekedtek hóditó útjukra. Itt szavalták el először Tompa Gólyáját. Benézett a pohár fenekére a legkomolyabb embertől kezdve a legmulatóbbig. Nagyur és szegény, beleénekelve a hegedű óvásába : Megvirrad még valaha ... Ölelkeztek a dal, a költészet és mámor s gyógyitgatták aáhonfiak sebeit. A Komló vendégeinek névsorát nehéz volna adni, mert az egész ország találkozott itt. A mai nemzedék nem fogja megérteni ezt a hangulatot. A Komló nincs többé, annyi csárdával együtt megszűnt. A történetiró azonban meg fog emlékezni róla és a késő unokáknak megkísérti, hogy leirja. Leirni? Bajos. Átérezni? Nehéz volt. Az Aranysas, a magyarnemesség fészke, már a század derekán belejátszott a kor megalkotásába. Vas Gereben és Abonyi Lajos onnan adtak egyes képeket. Fontos kérdéseket készítettek itt elő pohár között és nóta mellett. Pest vármegye kis székháza volt; a szinház, a takarékpénztár, később a biztosítás eszméjét is itt vetették fel a haza nagyjai. Most az Országos Kaszinó áll a helyén. A Kommer-csalóid volt az akkori ven- véglős. Legutoljára Szemere Miklós köhö- zött ki belőle, ki a legtöbb régi bútort meg is vette. Itt tanyáztak a város ügyeiben irányadó Sasok, élükön néhai Királyi Pállal. Az aranysassal a régi Magyarországnak egyik utolsó darabja veszett el. A régi képek, a régi dal hová lettek ? Megkönyez- hetjük a csárda romjait. (Folytatása következik.) A szerkesztő izenetei. K. A. Paris. I jevél megy, a melyből majd belátja, hogy békésen megegyezhetünk. Úgy látszik, ön elfeledte nekünk tett ajánlatát. A jó barátság reményében üdvözlet ! K. K. II. llun.vad. Erre a számunkra későn érkezett. Jövő számunkban beható tanács kíséretében közöljük. Előre is tudatjuk, hogy nyert ügye van. F. City. lludapcst. Mi alig-alig rendelkezünk időnk felett, azért jobb lenne, ha Ön 2—4 óra között meglátogatna lakásunkon, vagy a tudott helyeken. Magunk is óhajtjuk a találkozást, kegyen sikeres az uj vitorlabontás! Pártoljuk a hazai ipart! Vendéglősök ne vásároljatok idegen árukat, hanem hazai iparosoktól szerezzétek be szükségleteiteket. Eddig a következő iparosok küldték be czimjegyzéküket. Ajánljuk őket a vendéglősök és a közönség pártfogásába ! Jégszekrény gyári raktár. Sör-, borkimérő és hűtőszekrények levegő és szénsavnyomásra a legjobb kivitelben kaphatók Veress Miklósnál Budapest. Vili. kér., József-körut 25. szám. Serfőzdék : Dréher-serfözde, Részvény- serfőzde, Polgári-serfőzde, Király-serfőzde Kőbányán. Haggenmacher-serfözcle Budafok. „Gyártelep“-serfőzde Temesvár. Borkereskedők: Kremer F. utódai (Wörner és Schmith) Budafok. Üveg, edény : Schreiber J. és u.-öcscsei- nek zaiugróczi és lednicz-rovnei üveggyárainak raktára: Budapest, IV., Régi posta- utcza 10. szám, félemelet. Pruzsinszky testvérek mintaraktára és nagykereskedése (V., Katona József-utcza 6. szám saját házuk), mindenféle üvegtárgyakból, porczellán-, kőedény és majolika-íé- lékből vendéglősöknek legjutányosabb beszerzési forrás. Kocsigyártók: Bihari J. és testvére Budapest. Különös figyelmet érdemelnek saját gyártású gummikerekeik. Vászon-, damaszt-, paplan-, és fehérnemű gyár: Weise és Heimler Pozsony. Halászok: Fanda Ágoston halászmester Budapesten. Telefon : 63—90. Bortermelők: Tragor Ernő csöröghegyi szőlő- és borgazdasága Váczon. Erdélyi pinczeegylet Kolozsvár. Az erdélyi bortermelők szövetkezetének borraktára. Felvidéki sajt és specialitások : Genersieh Emil kárpáti sajt, juh túró borovicska, főzelékek: borsó, lencse, tatárka és íüszerüzlete Késmárkon. Paprika: Pálffy testvérek gépjavitó- műhely és vasöntöde kir. és csász. szab. paprikagyár Szegeden. Doboz-gyár: Dávid Károly és Fia szabadalmi doboz-gyára Budapesten. Mustár: Mocznik L. cs. és kir. szab. konservgyáros Budapest, VIII., Alföldi- utcza 10. Zászló-gyár- és díszletek: Mechlomts Sándor Budapest, VIII., Kerepesi-ut 33. szám. r(Czimer és czimfestészeti műterem.) Élelmi czikkek szállítói Vámos és Bruszt hatósági közvetitők, Budapest székesfőváros központi vásárcsarnokában. Férfiszabó. A legjobb kivitelű és szabású férfi ruhákat legjutányosabban készit Rózsa Sándor szabómester Budapest, VIII. József-körút 51. sz. Hazai gyufa: Emke gyújtó Temesvári gyújtó-gyár r.-t. Temesvár. Hentes ipar. Kirchmayer Lajos, hentesmester, Budapest, VII., Akáczfa-utcza 2. Kuczik Gábor utóda Debreczeni Lajos szalonna-, zsir- és füstölthusnemüek nagy- kereskedése Debreczenben. Mészáros ipar. Kossuth István mészáros mester Budapest, VII., Dohány-utcza 56 Lindmayer György mészárosmester Bpest, VII., Erzsébet-körut 2. Szabóipar. Kohn Adolf szabómester a fővárosi főpinczérek rendes szállitója. Budapest, VI., Nagymező-utcza 16. szám. Festészet. Kazal Imre czimfestő műterme Budapest, VIII., Sándor-utcza 44. Konyhakertészet. Racla Lajos kertész mester Budapest, VII., Török-őr-utcza 2590. szám. (Saját ház.) Vendéglősöknek konyhakertészeti termékeit napi árak mellett szállítja. Bor- és sörkimérő, pinczefelszerelési czikkek. Első budapesti staniol és fémkupak gyár: Dr. Wágner és Társai egyesült gyárak mint betéti társaság. Tinódy-utcza 3. sz. NYÍLTTÉRI) Minthogy a tavasz előrehaladásával csecsemőt, gyermeket és felnőttet egyaránt fenyeget a járványok veszélye, ismét csak a minden alkalommal hálásan fogadott r mohaiAGNES'torrásunk vizének használatát ajánljuk. Egyrészt mert olcsó, igen kellemes és tiszta ivóviz lévén, a tavaszi és nyári évszakokban kedvelt élvezetszerként szerepel, másrészt, mert dllS szénsav- tartalmánál fogva, speciticus óvószer is a tiphus, cholera és a gyermekek tiphoid-szerü tavaszi- nyári hasmenése ellen. Ehhez járat még, hogy a csecsemőt is megvédi az ilyenkor nagyon veszélyes hurutos bélbántalmak ellen, mig szoptatója e viz használata folytán nagyon kedvező összetételű és bőséges tejet nyer. A már meglevő gyomor- és bélhurutot gyermekeknél és felnőtteknél gyógyítja. Kellemesen hatván he szénsavánál fogva a gyomor- és bél idegeire; a gyermekek lázas megbetegedéseinél pedig nélkülözhetetlen, hütő, hugyhajtó és a szomjat csilla- pitó hatásánál fogva. Kedvelt bor viz. A mohai Ágnes-forrás 6—12 kezelösége. Főraktár: ÉWESKUl ti. cs. és kir. udvari szállitó. BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 8. Kapható minden gyógy tárban, í’iiszerKeresliedésfoen és vendéglőben. NYILATKOZAT. Vidéken járván, sehol sem találtam a „rejtve nősző“' Magyar V. és K. I.“ julius havi, utolsó számát, s igy barátaim figyelmeztetésére csak most olvashattam a vendéglősök péntekes összejöveteleit tárgyaló karczolatában a következő passust: „Azonközben Pcdkovits letelepszik az asztalunk mellé és szerencsétlenségére egy ügynök mellé kerül, a ki valami vasúti kalauz hirdetést ajánl neki melegen. (Azt egyáltalában nem értjük, hogy mi jogon kerül ez az ember közibénk!) Hát az már még sem járja, hogy az ilyen ügynökök ilyen „gscheftelés“-sel rontják a barátságos és a kartársi érziilés ápolására szolgáló reggelik „niveau“-ját és mintegy pressziót gyakorolnak azokra, a kik amúgy is ritkán látogatnak el.“ A mikor ezt elolvastam, hát hirtelen nem tudtam, hogy én vagyok-e én, azért hirtelen kérdést intéztem a következő m. t. barátaimhoz és ismerőseimhez, u. m. Lippert Lajos, Sztanoj Miklós, Szánon Pál, Schnell József, Beretvás Pál, Reiclinger, Miakits, Nagy Lajos, Midler Antal, Foltin Antal, Petánovits József, Stadler Károly, Bányai József, Eder Antal, Bokros Károly, Mószer Károly stb. urakhoz, a kik közül némelyekkel, mint tanuló, együtt kezdettem meg iparunk gyakorlását, némelyekkel pinczé- reskedtem, mások pedig mint önálló vendéglőssel és kávéssal találkoztak velem s valamennyien évtizeden át ismernek, mint szegény, de munkás embert, a ki sem magamra, sem iparunkra nem hoztam szégyent és sohasem szorultam a máséra. Ezek az urak közül többen azt mon- *) *) Az e rovatban közöltökért nem vállal felelősséget a szerk.
