Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-07-20 / 14. szám
1900. julius 20. Vendéglősök Lapja hatja inkább, hogy maguk az újságkiadók is kénytelenek voltak szakközlönyt alapítani. Ugyanis az újságkiadók országos szövetséget alkottak s e szövetség érdekeinek megbeszélésére „Újságkiadók Lapja“ czimen lapot is indítottak, melyet Rabéi Sándor a szövetség titkárának vezetése alatt Lenkei Zsigmond jól szerkeszt, A hirdetési ügy fellendítése, a Hirdetési irodák szabályozása és a zuglapok kiirtása a programmja. Az ^Újságkiadók Lapja“ 2-ik száma ezeknek az érdekeknek megfelelő czikkeket hoz, közöttük egy ismertetést a párisi lapokról s a magyar újságok elárusitásáról Béesben. — Iparengedélyek kiadása. A kereskedelemügyi miniszternek tudomására jutott, hogy egyes elüljáróságok az iparűzési szándék bejelentéséről szóló iparhatósági igazolványokat csak egy-két hét alatt szolgálják ki. Minthogy az 1884. évi XVII. tör- vényezikk 3. §-a szerint az iparhatósági engedély az illetőnek legfeljebb három nap alatt kiszolgáltatandó, felhívja a miniszter a tanácsot, szigorúan és nyomatékosan utasi- tandók az elüljáróságok, hogy e tekintetben is a törvény által előirt határozmányoknak pontosan tegyenek eleget. Jó lenne ha ezt az utasítást a pénzügyminiszter is kiadná a maga közegeinek az italmérési engedélyekre vonatkozólag. — A kórházi élelmezési szükségeiéi ek szállítása egyik tárgya volt a főváros június hó 27-iki közgyűlésének. A tanács javaslata tudvalevőleg az volt, hogy az élelmiszerekre csoportonkint és általánosan is lehessen ajánlatot benyújtani. A közgyűlés ehhez a javaslathoz, mely a kisiparost ismét kirekeszti a. szállításból, hozzájárult azzal, hogy a pályázatok ily értelemben is egy vagy három évre Írassanak ki. Sajnos, hogy ezeknél a pályázatok nál semmi tekintettel nincsenek a leghivatottabb iparosokra, a vendéglősökre. A nagyváradi szalámi-gyárat, a melyet 1814-ben alapított Pontelli János, a család és a nagváradi Leszámítoló- és Jelzálogbank részvénytársasággá alakítják át 80.000 korona alaptőkével. A részvények már jegyezve vannak és pedig nagyrészt az alapítók által. A társaság ügyvezető igazgatója Zedlech Róbert, a nagyváradi Leszámítoló• és Jelzálogbank r.-társaság pénztárosa lesz. — Vendéglő átvétel. Xémeth Lajos fővárosi vendéglős átvette a Népszinház-u. 11. sz. alatt levő volt Wéber-féle nagyvendéglőt. — Lapunk képviseletét Győr, Komárom, Szombathely, Pápa, Sopron stb. dunántúli városok részére Heitter Imre barátunk, győri elhelyező-intézet tulajdonos vette át, kihez t. szaktárasink bizalommal fordulhatnak s nála lapunkra előfizethetnek. — Üzleti hírek. Biteszer József az Alsó-Erdősoron levő „Zöld koszom“ szálló éttermét albérletbe vette. Sok szerencsét kivárniuk hozzá. — A Cognac-gyárak szeszadója. A „Magyar Kereskedők Lapja“ jelentése szerint a mai adózási rendszer mellett a cognac adója, mely hektoliterenként 50 frtot tesz, a gyártáskor fizetendő; miután pedig az igazi kognakot csak 10—20 évi befektetés után lehet forgalomba hozni, még ki- sebbszerü termelés mellett is óriási tőkét keli csupán adóba befektetni, a melyből ezenkívül még az s kár is hárul a gyárakra, hogy a fogyás (beszáradás és elpárolgás) után is adót kell fizetniük és hogy a nagy kamatveszteség éri őket. E bajok orvoslása végett szükséges közös eljárás módozatainak megállapítása dolgában most folynak a tárgyalások Keglemch István gróf-féle pro- montori cognac és borszeszgyár, a Czuba, Durosier és társa és a Világosi eognacgyár részvénytársaság között. — A vásárcsarnokok haja. A vásárcsarnokok igazgatója beszámolván a csarnokok elmúlt üzleti évéről, tapasztalatait a következőkbe foglalta össze : „Az élelmi- czikkek behozatala még nem egyenletes, tanujeléül annak, hogy a beküldők még nem eléggé értelmesek. A fogyasztási adó visz- szatéritése, azaz a feltételes fogyasztási adófizetés egy ízben (nyulaknál) vétetett igénybe. Az árusok magas adóval vannak megterhelve, tekintettel arra, a mit azelőtt a piaczokon fizettek. A nagykereskedés szer- i vezete is hiányos, mert pl. egy waggon burgonya beérkezése már tetemes árhanyatlást okoz. A fogyasztó néni érzi meg, ha az árak a nagykereskedésben esnek. A központi vásárcsarnokban a kiskereskedés egyrészt a kerületi csarnokok rovására fejlődik, mert a vevők szívesen mennek távolról is a központi csarnokba, másrészt akadályozza a nagykereskedők fejlődését. A központi vásárcsarnokban a kiskereskedést apasztani | kell, a nagykereskedés fejlődése számára | pedig tág teret nyitni.“ Az osztrák sör Magyarországon. Egyik bécsi lapban olvsstuk azt az érdekes hirt, hogy egy nagyobb sziléziai sörfőző panaszt emelt a sziléziai kereskedelmi kamaránál az átutalási eljárásra vonatkozó törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott rendeletek ellen. Azt állítja az illető sörgyár panasza, hogy abban az esetben, ha a rendeletekben megállapított eljárást meg nem változtatják, az osztrák sörnek Magyar- országba vitele lehetetlenné lesz téve. Eltekintve attól, hogy a sörnek Magyarországba küldése a rendeletben szabályozott körülményes, hivatalos eljárással jár, a magyar befogadó állomáson a pénzügyőri közegek a sört vizsgálatnak vetik alá, miáltal nemcsak mennyiségében vészit, hanem a szénsav elszabadulása következtében a sör meg is romlik. A panasz alapján a kereskedelmi kamara azzal a kérelemmel fordult az osztrák pénzügyminiszterhez, hogy a rendeleteket azok szellemének megfelelően végrehajtatni járjon közbe és ily módon akadályozza meg a Magyarországba való sörkivitel pusztulását. Adná az Isten, hogy az átutalási eljárásnak ilyen következménye lenne, de alig remélhetjük. Különben ez a felszólalás is mutatja, hogy vámterületünk önállósításakor nekünk nem kell tartanunk az osztrákok vámháborujától. A szőlő állása. A ,.F>ölelni. Értesítő“ az állandó gazdasági tudósítók jelentései alapján a szőlő jelenlegi állásáról a következőket közli: „A szőlő, ahol a fagykár és jégveréstől nem szenvedett, jó terméssel biztat. A virágzás alatt több helyütt bekövetkezett viharos esőzés szintén nagy károkat okozott. A szőlőmoly is fellépett és több helyen kárt okoz. Másodszori permetezése, kapálása és a zöldojtás folyamatban van.“ —- A ország különböző vidékeiről vett tudósítások a következőképen hangzanak: A Duna balpartján a szőlőt permetezik. Sok vidéken fél, vagy még ennél is kisebb termés várható, helyenkint azonban ennél jobb termés is Ígérkezik. A jégverés után megmarad szőlő általában jól fejlődik. A Duna jobbpartján kedvező körülmények közt elvi- rágzott, részben most virágzik és jól köt. Tolna vármegyében a laposabb fekvésű szőlőkben a fagykár erősen mutatkozik, másutt, főleg a kadarka, dús fürtöket hozott és szépen virít. A zöldojtás, kötözés folyamatban van. A Duna-Tisza közén virágzik. részben pedig elvirágzott, sok helyen virágzásában tetemes kárt tett a viharos eső. Heves és Pest vármegyében néhol a szőlőmoly és peronospora rongálja. A fagy után, bár többfelé újra kihajtott a szőlő, de termést nem igen hozott, igy a szüreti kilátások csak mintegy felerészben kecsegtetők a közepest vagy ezen alulit elérni. másik felerészben pedig számításba sem jöhet. A Tisza jobbpartján igen szépen hajt, de nagyon kevés termést hozott. Kapálás és zöldojtás folyamatban van. Néhol másodszor permetezik. A Tisza balpartján a szőlővesszők a kártékony fagyok után többnyire igen szép, erőteljes hajtásnak indultak; nagy átlagban azonban már csak igen mérsékelt termést adhatnak. A permetezés és a szokott megmivelési munkálatok normális viszonyok között folynak; a zöld- ojtásra kedvező idő járt. A Tisza-Maros szögén a tavaszi fagyoktól sokat szenvedett. A mi épen maradt, az nagyobbára jól elvirágzott. Kötözése, második permetezése és a zöldojtás folyamatban van. Helyenkint elég jó termést mutat. Az erdélyi vármegyékben a fagykárokat kiheverte újból és elég szépen hajtott, de csak gyenge termést igér, apró és kevés gerezdet mutat; virágzik. Alsó-Fehérben, a m.-igeni járás egy részében a szőlőmoly támadta meg, szedéssel pusztítják; Maros-Torda vármegye régeni alsó járásából a peronospora fellépését jelzik. — A polgári serfőzde részvény- társaság moratóriuma. A polgári serfőzde az államkincstárnak körülbelül 400 fzer koronával tartozik mely összeg julius 1-én vált esedékessé. A serfőzde a pénzügyminisztériumnál halasztást kért, melyet a pénzügyminiszter, tekintetbe véve a gyár mostani körülményeit, ez évi deczember 31-éig engedélyezett olyképp, hogy a részvénytársaság a tőketartozás után 5 százalékot tsrtozik fizetni. — A vilii a rágy ii k és a nép. A következő jellemző és érdekes dolgokat halljuk Moórról: A viharágyuk Moórott már el vannak helyezve, sót már két ízben, mint jeleztük, el is űzték a veszedelmes felhőket a láthatárról. A babonás köznép, mint sok helyen, eleinte ott is az Isten lövöldözését látta a dologban s az Isten haragjától tartott. Ma már azonban megbarátkozván e kérdéssel, kellő méltánylásban részesíti a viharágyukat. Ezen örvendetes változás W itting er Piusz ottani szent Ferencz-rendü zárdafőnök r. h. plébánosnak köszönhető ; e tudós s általános népszerűségnek örvendő zárdafőnök ugyanis az Urnapi körmenet után a viharágyukat beszentelte és lendületes, érvekben gazdag beszédet intézett a jelen volt népsokasághoz, melynek végeztével Isten áldását kérte ezen újabb törekvésükre. A közös vámterület külkereskedelme májusban kedvezően alakult, amennyiben a behozatal 152 9 millió K. összegben 18'4 millió koronával kisebb, mint tavaly májusban, a kivitel pedig 167'2 millió K. összegben 2 millió koronával nagyobb, úgy tehát, hogy a május havi külkereskedelem mérlege 14'3 millió K. aktívumot mutat, vagyis 12'7 millió koronával nagyobbat, mint tavaly májusban. Ez a javulás megakasztotta kereskedelmi mérlegünk eddigi rosszabbodását, de a behozatal az idei esztendő öt első hónapja alatt 725'5 millió K. értékben még mindig 3P1 millió koronával nagyobb a tavalyi megfelelő időszakénál, mig a kivitel ugyanez alatt az idő alatt 738'3 millió K. értékben csak 7'5 millió koronával emelkedett, úgy, hogy az öt első hónap mérlege az idén csak 12'8 millió K. aktívumot mutat a tavalyi 36'3 millió K. aktívummal szemben. — A miskoczi sörárpavásár. A miskolezi nagyhírű sörárpavásárt az idén augusztus 28-án fogják megtartani. Ausztriából is igen sokan vesznek részt a vásáron.
