Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-07-20 / 14. szám
1900. Julius 20. Vendéglősök Lapja 3 szerkesztett lapjában, a „Magyar Földmives“- ben, olvastuk a következőket: „Annyi csapás érte a szőlőtermelőket, hogy csoda, ha egész kedvüket el nem veszítik nehéz munkájuk felett. Egyik nagy csapás az is, hogy a jó bornak nincs ára. Az olasz bor, a mesterséges bor, a kevés értékű gyenge bor van a forgalomba, a hegyi kitűnő jó borok ott feküsznek a termelők pinczéiben, nincs rá vevő, mert nincs rá fogyasztó. A bornak ezen értéktelenedése nagyon lohasztja a termelők munkakedvét s oda jutunk, hogy a hegyi vidékeken a faji kitűnő borok termelése haDyatlani fog. Ezt a bajt már észlelte Ihász György a „ Vendéglősök Lapja“ éber szerkesztője, s becses lapjában a vendéglősöknek azt javasolta, hogy alakítsanak „Borvásárló szövetkezetét.“ —Ez igen egészséges és hasznos eszme, használna ennek megteremtése először a termelőnek, mert volna a jó bornak biztos vevője, másodszor a fogyasztó közönségnek, mert egészséges, erős bort kapna a pénzéért, mely edzené erejét, fokozná kedélyét s ujja tevő erővel hatna izmaira. De használna a vendéglősöknek is; mert jó bor mérése által jövedelmüket szapo- ritanák, mivel igy biztosítva lenne a nagy közönség, hogy nem egészségrontó pancsol, hanem természetes, jó bort ihatik. Es én hiszem, hogy a „Borvásárló szövetkezet“ nagybani vásárlásai által a finomabb bort is megkaphatnál olcsóbban a közönség, mint ma. Mert szó, a mi szó, városokban oly méregdrága a jobb fajta bor, hogy azt úgy mulatság végett iszogatni nem lehet. A csak kevéssé híresebb bor literje 1.20—1.50. No ily ár mellett nekibuzdulni az ivásnak nem lehet. Mi nagyon pártoljuk Ihász György in- aitványát s óhajtanánk, ha az mielőbb a megvalósulás állapotába jutna.“ Az „Auer“ monopólium ellen. Az „Auer“ égőkkel űzött visszaélés, melynek lapunk volt egyik első és kitartó kárhoztatója, mind szélesebb kőiben kelt fölzúdulást, különösen a vendéglősök és kávésok között, a kik legjobban károsultak e magyar czég alá bujtatott, vad osztrák társaság kapzsiságától. Hogy mily nagy és általános az elkeseredés, mi sem mutatja inkább mint az, hogy „ Világosság“ czirnü, világítási ügyekkel foglalkozó hetilap indult meg, a mely az Auerék elleni harczot tűzte főczéljául. Ebből a lapból közöljük, megjelent czikkelyeink kiegészítéséül, az alábbiakat: Figyelmeztetés. Saját érdekében figyelmeztetjük a légszeszt fogyasztó közönséget, hogy a magyar bíróságok végérvényesen kimondották, hogy magánlakásokban meg van engedve bármilyen hazai vagy külföldi gyártmányú izzótesteknek a használata, mert az „Auer“ társaságnak semmi joga sincs ahhoz, hogy a magánlakásokat e végett ellenőriztesse. A mennyiben ezt mégis megtenné ..magánlaksértést“ követ el. A kiebrudalt Auer. Igazán érdekes ítélet fekszik előttünk, mely az u. n. „Auer“ társaság végtelen haszonlesését mutatja be élénk sziliekben. Németországban ugyanis, hol a társaság, akárcsak Magyaországon, elnyomni szeretné az izzótestekkel való jogos szabad kereskedelmet és szabad gyártást, alaposan elverték rajta a port, a mennyiben a legfelsőbb törvényszék kimondotta, hogy nem képez szabadalombitorlást az, ha olyan izzótesteket gyártanak és hoznak forgalomba, melyek vegyi összetételüknél fogva, különböznek az u. n. „Auert harisnyáiktól“. És ezen Ítélettel egyszer és mindenkor megszűnt az „Auer“ társaság domináló szerepe Németországban, melynek bíróságai eclatáns bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy számoltak a viszonyokkal, mérlegelték ítéletük nagy horderejét és szem előtt tartották azt, hogy az ő bölcsességük van hivatva egy nagy és fontos közszükségleti czikknek szabad kereskedelmet és szabad versenyt nyitni és biztosítani. Az ítélet 1898. julius 2-án Lipcsében kelt és hitelesített eredeti másolatát, mely kezeink között van, bárkinek szívesen bemutatjuk. Az „Auer“ társaság Trendel Frigyes berlini kereskedőt, a ki izzótesteket gyárt és forgalomba hoz, szabadalombitorlás miatt elítélni és kártérítésre kötelezni kérte. A Németbirodalom legfelsőbb törvényszéke azonban Dr. Bolze elnöklete alatt és Dr. Rehbein, Dr. Behrend, Plancz, Jess, Dr. Silvers és Dr. Latinsen legfelső bírósági tanácsosok közreműködésével végérvényesen úgy határozott, hogy „a Trendel-féle gyártmányok nemcsak jobbak és tökéletesebbek a weisbachi Auer-féle gyártmányoknál, hanem vegyi összetételük más, sokkal maradandóbb és összehasonlithatatlanul tökéletesebb.“ „Kiemeli az Ítélet indokolása különösen még azt, hogy az „Auer“ társaságot már azért is el kellett utasítani, mivel a Trendel-féle izzótesteknek vegyi composi- tiója egészen más, mint az „Auer“ harisnyák vegyi összetétele, a mennyiben a Tren- del-félék 9822°/o torföldet, 0'03°/o Ceroxyd, 0‘08 magnesiumot és meszet és végül Meody- moxy-ot tartalmaznak, a mi az „Auer“-féle 39.162, 41.945, és 74.745 számú szabadalmaktól lényegesen elüt.“ Ha már most meggondoljuk azt, hogy ezen Ítélettel mily végnélküli szolgálatokat tett a német birodalmi főtörvényszék egész Németország gyárosainak, kereskedőinek és gyárosainak, ha mérlegeljük, hogy az eddig méregdrága „Auer“ égők helyett olcsó és aránylag jobb izzótestek állanak az ottani közönség rendelkezésére, úgy mi joggal reméljük hazai bíróságaink böicseségétől azt, hogy bennünket is meg fognak szabadítani ezen társaság gyártmányaitól, melyeket ez időszerűit minden elképzelhető erőszakkal octrojál rá a publikumra. Kardos Kelemen. Ebből az ítéletből tisztán látható, hogy nálunk Magyaroszágon is szabadon árusítható és hasznúin ató mindenféle olyan égő, a mely akár vegyileg, akár szerkezetileg különbözik az Auer gyártmánytól. Használjunk Trendel-féle világítókat, el az osztrák portékával! A sajtó és az Auer-társaság. Igen sokan, a kik az Auer-ellenes mozgalom részesei, botránkozva kérdezték : mi az oka, hogy a napilapok hallgatnak erről a mozgalomról ? A „Világosság“ igy felelt meg erre a kérdésre : Az „Auer-társaság“ egyik vezérembere ezt mondotta egy meghurczolt vendéglősnek : „Csak menjen ön a- napilapokhoz; jó helyre megy. Tudja meg az ur, hogy az egész sajtó a zsebünkben van!“ Utána jártunk a dolognak és sikerült megtudnunk, hogy egyik „exotikus kőnyomain lap“ közbenjárására némely lapok kisebb nagyobb (100—2000 írtig) összege- kat kaptak hirdetési dijak fejében. Jövő számunkban meg is nevezzük azokat a lapokat, a melyek ily módon léptek összeköttetésbe az Auer-féle Wertheim- kasszával. Olcsó égők beszerzése. Hogy módot nyújtsunk a nagy közönségnek ahhoz, hogy az Auer-társaság hitvány és méregdrága áruitól megszabaduljon, összeköttetésbe léptünk 3 nagy külföldi izzótest gyárossal, a kiknél 7, legfeljebb 15 krért ugyanazon, sőt jobb gázizzó- testek kaphatók. Ezen gyárosok czimeit szívesen megadjuk az érdeklődőknek. Az említett gyárosok szavatosságot vállalnak azért, hogy az izzótestek (a strimpf- lik) gondosan csomagolva és sértetlenül érkeznek meg Magyarországba. (Jobban, önzetlenebbül járt volna el a „V-g.“, ha egyszerűen közölte volna azokat a czimeket. Különben a „Világosság“ szerkesztősége és kiadóhivatala 72/., Vörös- marthy-utcza, 14. szám alatt van.) Megjegyzések. A mint a fönti szemelvényekből látható, a kis „Világosság“ ugyancsak mérgesen világit Auerékra. A magunk részéről még csak a következőket akarjuk megjegyezni: Több vendéglős értesített bennünket, hogy a mozgalom óta a vendéglősöket Auerék plombáizott égőkkel leltjeik el, úgy, hogy' az elromlott harisnyákat csak a társaság emberei cserélhetik ki újakkal. Ez ügyes fogás arra, hogy a vendéglősök harisnyákat más czégtől ne használhassanak. Figyelmeztetjük tehát a vendéglősöket és kávésokat, hogy a plombáizott égőket utasít sóik vissza. Reform. A magyar vendéglősök már eddigelé is meggyőződhettek arról, hogy hivatalos vezetőik érdekükben nem igen tesznek többet a — semminél s a közigazgatás egyes közegei ezt a védtelen állapotot alkalmulhasz- nálják fel, hogy a vendéglősipari a halálos csapást mérjenek, illetve megadják neki a végső kegyelemdöfést, szigorú alkotmányosság és nemzetgazdasági hazafiasság szent örve alatt. A mezökovácsházi rém igen valószínűleg más vidékeken is kisérthet, hacsak az intéző körök ideje korán szigorúan ki nem oktatják az erélyes és erényes közegeket, hogy mi szabad és mi tilos. Ez a körülmény teszi sürgőssé, hogy egyes reformok életbeléptetésén gondolkozzunk. Mihez fogjunk, hogy megingott exis- tencziánkat annyira, a mennyire biztosítsuk? Milyen forrásokat és eszközöket használjunk fel, hogy családi, társadalmi és állami kötelezettségeinknek eleget tegyünk s azután se kelljen vándor vagy koldusbotot ragadnunk a kezeinkbe.
