Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)

1900-02-05 / 3. szám

4 Vendéglősök Lapja 1900 február 5. hogy ma már nem lehet Budára menni német szóra, de az is igaz, hogy székes­fővárosunk ma sem olyan magyar, hogy meg tudta volna magyarosítani a közvetlen környék sváb lakóit, akik pedig majdnem naponként belátogatnak a fővárosba s áruik eladásakor érintkeznek a magyarokkal. (Folyt, köv.) Az egészségügyi és rendőri felügyelet. A belügyministerium vezetésével megbízott in. kir. miniszterelnök által f. évi 78,543/V—c szám alatt kiadott RENDELET III. FEJEZET. Az erkölcsiség és rendőri felügyeletről. 13. §. Az üzletekben alkalmazott személyzetről. Az italmérési üzletekben alkalmazottak, különösen pedig a közönséggel érintkező italmérők, pinczérek és pinczérnők a vendé­gekkel szemben magukat illedelmesen tar­toznak viselni s az engedélyesek által főleg arra fordítandó különös figyelem, hogy a női alkalmazottak a férfi vendégekkel er­kölcstelen üzelmeket ne folytassanak és hogy az italmérés czégére alatt az üzlet kéjelgési czélokra ne szolgáljon. Az alkalmazott, ki ezen szakasz ren­delkezéseit megszegi, kihágást követ el és amennyiben az általa elkövetett cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, 40 (negyven) koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntetendő. Ugyanezen büntetéssel büntetendő mint részes azaz engedélyes is. a ki alkalmazott­jának előbbi szakaszba ütköző magaviseletét megtűri. Ezen kívül —- ha oly tények me- j Fűlnek fel, melyekből arra lehet követkéz- | tetni, hogy az engedélyes engedélyét erkölcs­telenség előmozdítására .és terjesztésére használja fel, — az 1899. évi XXV. t.-cz. 3. §. 2. pontja és 15. §-a értelmében leendő elbírálás végett az összes iratok az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz teendők át. 14 14. §. Az italmérési üzletek elhelyezéséről. Italmérési üzlet nyitása nem enged­hető meg oly helyeken, melyek templomok, iskolák, kórházak és általában véve közhi­vatalok közelében vannak. A távolság mi­nimumát e tekintetben a helyi viszonyokra való tekintettel törvényhatósági szabályren­deletek határozzák meg. A kimérésül szol­gáló épületnek pedig oly fekvésűnek és be­rendezésűnek kell lennie, hogy a rendőri felügyelet minél könnyebbé tétessék és hogy az a közegészségügy követelményeinek is megfeleljen. A törvényhatóságok ide vonatkozó szabályrendeleteiben foglalt határozmányok- nak figyelemmel tartása mellett általános irányelvül szolgáljon az, hogy a kérdéses ■épület ne legyen rosszabbul építve, mint a községbeli jobb házak — különösen tetőzet és padozat tekintetében; elengedhetetlen kellék továbbá, hogy az italmérési üzletnek külön kijárata legyen az utczára. Isteni tiszteletek és körmenetek alkal­mával a templomok közelében illetve a kör- menetek elvonulása helyén levő korcsmák .■és pálinkamérések az isteni tisztelet és kör- menetek alatt zárva tartandók. Az ezen szakaszban foglalt határozmá­nyok kiterjednek a szeszes italoknak kor­látlan kimérésével foglalkozó engedélyesek üzleteire is. A szeszes italoknak kizárólag utczára való kimérésével, nemkülönben a szoros értelemben vett kismértékben való elárusitással foglalkozó engedélyesek üzle­teivel szemben enyhe mérték alkalmazandó. Czukrászdák, kávéházak, csemege üz­letek és gyógyszertárak a templomhoz, isko­lához stb. való közelség szempontjából kor­látozás alá nem esnek. (Folytatása következik.) Képünkhöz. A budapesti vendéglőskar egyik leg- magyarabb és szép jövőre hivatott tagját mutatjuk be olvasóinknak. Kiss Géza Istvánt, a IV., Zsibárus-u. 5. szám alatt levő vendéglő tulajdonosát ábrázolja mostani lapunk képe. Régi és előkelő ev. ref. nemes családból származik. Édes atyja is vendéglős volt Erzsébet* falván, a hol nemcsak szép vagyonra tett szert, hanem a polgárság becsülésére is. Az általános tisztelet őt előbb a község elöljárói majd a bírói székbe emelte, a hol éveken át szorgalom mai, bölcseséggel mun­kálkodott a község felvirágzásán. Kiss Géza István méltó fia atyjának. Érdeklődik a közügyek iránt, tagja ipartársulatunknak s magyaros lelkesedés­sel vesz részt minden mozgalomban. Zsibárus-utczai vendéglője a székesfő­város leglátogatottabb vendéglői közé tar­tozik, hol a tiszta, jó borok az ő szakér­telmét, a kitűnő konyha pedig bájos felesé­gének gazdaasszonyi tehetségét dicséri. Kisérje áldás, siker további működé­sét is ! "KÜLÖNFÉLÉK. — «Jelentés. Örömmel tudat­juk t. olvasóinkkal, hogy Magyaror­szág legelőkelőbb szakácsmüvészeit, névszerint Hegyessy József és Mundt Lajos urakat sikerült lapunk rendes munkatársaiul megnyerni. Mindkét szakférfiú lapunkban bőséges tapasz­talatairól s a szakácsmüvészet remek­léseiről stb. hoznak szak-czikkelyeket. nnélfogva lapunk az előkelő magyar családok részére alkalmas orgánum lehet. Itt jegyezzük meg, hogy a két kiváló fő-szakács országunk legelő­kelőbb családainál is évek hosszú sora óta szolgáltatják az általuk mindig megelégedésre szolgáló — ebé­deket, lakomákat, stb. Hegyessy ba­rátunk különben Hegedűs Sándor ke­reskedelmi miniszter úr kedvencz sza­kácsművésze, Mundt Lajos barátunk pedig a Szikszay nagy éttermeknek 23 éven keresztül volt főszakácsa. Isten éltesse őket. — A nyugdíj-intézőt igazgatósága február 5-én, hétfőn, éjjeli 1 órakor a „Gambrinus“ sörcsarnokban felolvasást tart, melyre a főnököket és pinezéreket meghívja Bokros Károly elnök. — Eljegyzéseit. Walter Anna kisasszonyt Walter Bernát budapesti kávéháztulajdonos bájos és kellemdús nővérét eljegyezte Somogyi Simon ur Pécsről. — Peiszner György földbirtokos, a győri „Vigadó" hosszabb ideig volt bérlője eljegyezte kónyi Kiss Ferencz városi főjegyző unokanóvórét: i Szekendy Erzsiké kisasszonyt. A tiszta szerelemből kötendő frigyekre Isten áldását kérjük. — Hír a Haggenmacher serfőz­déből. Mint bennünket értesítenek, a régi és jeles serfőzde kitűnő gyártmányai ezután még jobban tért foglalhatnak. Ugyanis ezen­túl a Haggenmacher serfőzde a gyártmányait palaczkoztatni fogja. Ajánljuk kávésok és vendéglősök figyelmébe Haggenmacher pa- laczkos söreit. — Szálloda átvétel. Kralicsek Ist­ván jeles szaktársunk volt rózsahegyi szál­lodás átvette Zólyomban a Kun-féle városi szállót.-- Veszprémben a „Korona“ szál­lodát Egyed Mihály sárbogárdi vasúti ven­déglős, lapunk légi buzgó hive vette át. Sok szerencsét kívánunk t. barátunknak. — Vendéglő átvétel. Szabadszállás son az ujonan épült nagy szállodát Drugo- vits Károly szaktársunk vette bérbe. — Zirczen a nagyvendéglőt Tóth Ignácz vette át Várpalotáról.-- A szombathelyi Snbaria-szállőről az utóbbi időben különféle verziók kerültek a nyil­vánosságra. Nem vettünk ezekről a hírekről tudo­mást, mert nagyon jól tudtuk, hogy egyeseknek a merész fantáziája szülte a különböző híreket. Az egész dologban csak az volt a tény, hogy voltak ugyan fizetési nehézségek, de kölcsönös megegye­zéssel minden a régiben van.- A Sabaria csődje. Lapunkban annak idején megírtuk, hogy Hainzmann János és Hainzmann Ilka csődügyében dr. Rhorer Ödön tömeggondnok, Gaár Frigyes királyi közjegjző több szakértővel megkezdték a leltározást. Mint értesülünk, e hét folyamán, négy heti munka után azt be is fejezték s az ingóságok beszerzési árát 200.000 forint­ban, a becsértékét pedig 150.000 forintban állapították meg. — Elvi jelentőségű határozat. Nyers húst, mint élelmi szert, az 1884. évi XVII. t.-cz. 50. §-a alapján heti vásárokon bárki árusíthat. K. M. 1899. augusztus 30-án 56270. szám alatt kelt elvi határozata. — ÉpitőiparosoK Kongresszusa. A Magyar Építőmesterek Egyesületének kezdeménye­zésére, — a folyó évben az építőiparosok sérel­meit, valamint a munkások és muukaadók közötti jogviszonyt szabályozzák. Az előkészítő bizottság a kongresszusra fölhívását most bocsájtotta ki. A kongresszus tárgysorozata a következő : építőipari törvény alkotása, országos műszaki tanács felállí­tása, építőipari perek gyorsabb lebonyolítását ter­vező intézkedés, országos építésügyi törvény élet- beléptetése, adóreform, építőiparosok érdekének megvédése a közópitkezéseknél, építőipari követe­lések biztosítása magánfeleknél, munkaadók és munkások közötti jogviszony rendezéze, betegsegé­lyezése és baleset elleni biztosítása, iparoktatás rendezése, tanonezoktatás, pallér- és mesterképesi- tés, a házadó kedvezmény kiterjesztése uj építke­zéseknél, építőipari szövetkezetek létesítése állami támogatás mellett, építőiparosok nyugdij-iigye, vé­dekezés a tisztességtelen verseny ellen, építőipa­rosok országos szervezete. A kongresszuselökészitö bizottság a Magyar Építőmesterek Egyesületében (Budapest, IV., Ferencziek-tere, Ferencziek bazára, II. em.) tartja üléseit s az érdeklődőknek szívesen ad felvilágosítást. — A ni. Kir. szab. osztálysorsjátéK részvénytársaság- jan. 24-én tartotta második rendes közgyűlését Lónyay Albert elnöklete alatt 22 részvényes jelenlétében, akik 5334 letétbe helye­zett részvényt képviseltek. A mérleg jóváhagyatván és az 1899. évről szóló üzleti jelentés tudomásul vétetvén, részvényenkint 50 frt 50 kr. osztalék ki­űzetését határozták el, amely már e hó 25-töl kezdve kiűzetésre kerül. Az igazgatóságnak és a felügyelő- bizottságnak megadatott a felmentvény. Az igazga­tóságba beválasztották Tolnay Lajost. A felügyelő­bizottságba űjból annak eddigi tagjait választották meg.

Next

/
Thumbnails
Contents