Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)

1900-07-05 / 13. szám

1900 Julius 5. Vendéglősök Lapja 5 időjárás beálltával bekövetkező szállítási nehézségeket, költségesnek tartják. — \cm lesz drágább a zóna. A zónatarifa reformja lekerült a napirend­ről ; életbeléptetését a kereskedelmi minisz­ter elhalasztotta bizonytalan időre. Erede­tileg julius 1-én akarta életbeléptetni, az­tán az a hir merült fel, hogy augusztus 1-én, de most már ez a határnap sem tartható be, mert az uj tarifa a 18., 19. és 20. zó­nában felemeli a díjtételt, a díjtétel emelé­sét pedig hat héttel előbb közzé kell tenni, a mi eddig nem történt meg. Az elhalasztás oka az, hogy a miniszter attól tart, hogy a kis- és középtávolságokban leszállítandó tarifa az államvasut bevételeit nagyon is megingatná, mert a mérséklés mintegy 6 millió koronával csökkentené a személy­szállítás jövedelmezőségét s ezt a vesztesé­get csak nagyon mérsékelten pótolná a 18—20. zóna tarifájának emelése. — Kereskedők a vendéglősök ellen A korlátlan italmérési engedélyek­nek szaporítása végett mozgalmat indított a „nagyváradi és biharmegyei kiskereske­dők társulata“ és az ottani pénzügyigazga­tósághoz benyújtott kérvényben a létszám­nak 32—35 újabb engedélylyel való szapo­rítását kérte. E kérelmet a polgármester és a főkapitány támogatták; a pénzügyigazga­tóság pedig kedvezményes véleménynyel felterjesztette a pénzügyminiszterhez, a ki azonban a létszám szaporításához hozzá nem járult, mert a törvény szerint a korlátlan kimérések számának emelése iránt csakis a közigazgatási hatóságnak, tehát Nagyvá- váradon a polgármesternek van kezdemé­nyezési joga, a ki meg is tette már előter­jesztését s igy remélhetőleg most már a pénzügyminisztérium is hozzájárul majd az italmérési engedélyek szaporításához, de, hogy éppen harminczkettőt engedélyez-e, az még nagyon bizonytalan. Szégyen lenne, ha most, a mikor egymástól is alig élhetnek a vendéglősök, a pénzügyminiszter engedne a korcsra árosokká avanzsirozni akaró sza­tócsoknak. — Klímán szeszipar. A rumán szeszgyárak április havi termeléséről közzé­tett kimutatás 42 szeszgyárat sorol fel, melyek közt első helyen áll a bragadiri 300,400 liter termeléssel. A 42 gyár közül csak három gyár exportált és pedig a ring- hiletli-i 47,797 litert, a brigadiri 40,068 li­tert és a cornesti-i 30,836 litert. — Sör rizsből. Az „Adóügyi Szak­lap“ írja: Felfoghatatlan előttünk, hogy miért ragaszkodnak sörgyárosaink oly csök- könyösen az árpamalátának kizárólagos fel­dolgozásához akkor, a mikor tudvalevő do­log, hogy például az árpamalatának egy­ötödrészében rizsliszttel való helyettesítése kitűnő sör előállítására vezet. Az igy elő­állított sör szép világos szinu, könnyű, kel­lemes izü, jól habzik és a mi a fő: a szén­savat állandóan magában tartja, minélfogva messzire is szállítható. Érdemes volna, ha a sörgyártásnak ezzel a módjával hazai sör­gyáraink is kísérletet tennének; mert ha a porrá tört rizskásának egy ötödrészben való alkalmazásával nálunk is sikerülne a fent jelzett előnyös tulajdonságokkal biró sört előállítani, a mi pedig kétségtelen : ez bi­zonyára nemcsak a belföldi fogyasztásban, de különösen a keletre való kivitelben is hamarosan versenyképessé és jól értékesít­hető fogyasztási czikké válnék. — Eczet essenczia. Mint a sót, a borsot, a ezukrot és egyéb fűszereket, úgy az eczetet is ott találjuk minden konyhá­ban. De mily különböző az eczet minősége. Van ott söreczet, eczetszesz, boreczet, stb. Ezen eczetfajok mind erjedés utján készül­nek s nem is gyakran tisztátlanok, és ha az egészségnek nem is ártanak, de semmi esetre sem étvágygerjesztők. A tudomány­nak végre sikerült tiszta és olcsó eczetet előállítani, mely jóságát és tartósságát ille­tőleg a legkényesebb kivánalmaknak is meg­felel. Az „Union“ részvénytársaságnak már sikerült is ezen “ Vinacet“ nevezetű eczet- esszencziával a konyhák elismerését kiér­demelni, mert ennek előnye a gazdaasszo­nyok által már rég felismertetett. A „Vina­cet“ eczetesszenczia csinos üvegekben jön a kereskedésbe, üvegje 1 korona. Egy üveg „Vinacet“ elegendő 5—10 liter eczet elő­állításához, tehát olcsóbb eczet nem létezik. Bárki könnyen elkészítheti. Visszatérés a régi mesterséghez. Régi korcsmárosról szól az ének, a ki dús­gazdaggá, majd pedig megint szegénynyé lett. Az „Esti Újság“ írja egy a főváros­ban, sőt országszerte is jól ismert házas­párról : Még nem is olyan régen több mil­liónyi vagyonuk volt, de tönkrementek. Nem álltak be proletárnak, a mint szokás, ha­nem erős szívvel és kézzel uj munkás éle­tet kezdtek. Holtzspach Andrásról, a nagy­hírű vállalkozóról és feleségéről van szó, a kik nem keseregnek rengeteg vagyonuk romjain, hanem a szép Hűvösvölgyben, a hol palotájuk állott, korcsmát nyitottak. Ma­guk szolgálják ki vendégeiket, Holtzspach maga viszi szét az asztalhoz a hűsítő spricz- czert s a felesége főzi az Ízletes paprikást és minden egyébb ételt a konyhában. Mond­ják; hogy Holtzspach András vagy harmincz évvel ezelőtt igy kezdte pályáját. Kis korcs­mája volt, valahol a vasút közelében. Va­sutasok, vasútépítő munkásoknak adott enni- inni s lassankint maga vállalkozott egy-egy bódé, barakk építésére. így lett azután nagy épitő-vállalkozó, gazdag ember, milliomos, nag}7 urak barátja. Most megbukott a ezég s ezek az emberek levonják szerencsétlen spekulácziójuk és hibás gazdálkodásuk kon- zekvenczi'áit, nyugodtan és tudatosan s az­tán képesek arra, hogy mindent élűiről kezd­jenek. Weiszenbacher Endre, Holtzspach veje kimegy Amerikába s ott beáll egy épitő-vállalkozóhoz segédnek, maga az öreg Holtzspach pedig feleség estöl újra kezdi a korcsmát, mint harmincz évvel azelőtt. Mily egészséges ösztön, mily rugékonysága és energiája a léleknek szükséges az ilyesmi­hez, különösen Magyarországon, a hol a nagy ur, ha megbukik, gyűlölködéssel, pa- naszszal és siránkozással tölti be az orszá­got s az államtól követeli, hogy eltartsa közköltségen, valamely hivatalos szinekurá- ban. Ez a Holtzspach és ez a Holtzspachné mindig munkás emberek voltak, milliók kö­zött sem lustálkodtak, hanem dolgoztak, s kikopva a milliókból, most nem röstellik a munkát, mert a munka soha sem szé­gyen. A Holtzspach-pár viselkedése olyan tiszteletre méltó, hogy minden jóravaló em­ber meghajlik előttük. Fölemeli a poharat s hosszú egészségükre üríti, nem a szalon­jukban többé, hanem a — saját korcsmá­jukban. Ez most némileg hasznosabb reá­juk nézve. — Ezt tette a múlt szombaton a VI—VII. kerületi körnek vagy kétszáz tagja, csupa régi jó barátja, ismerőse Holtz- pachéknak abból az időből, a mikor még nem omlott össze a nagy gazdaságuk. Ki­rándultak a hűvösvölgyi korcsmába s Ra- docza János képviselő vidám poharazás köz­ben felköszöntötte a vendéglőst, valameny- nyiök jó barátját, Holtzspach Andrást és a feleségét. Ilyen tapintatos módon koszoruz- ták meg a becsületes munkát. — Kereskedők sörkartellje. A füszerkereskedők egyesülete elhatározta, hogy a sörárusitás tekintetében szerződéses viszonykötésre hívja fel az összes kereske­dőket és italárusokat. E szerint palaczkon- ként vidéki sört 28 fillérért, 10 palaczkon felül 24 fillérért lehet árusítani. A nagyke­reskedők képviselői pedig köteleztetnek, hogy magánfogyasztóknak egyáltalában nem árusítanak és olyan, ki azt megszegné, 1000 korona bírságot fizet a társulat pénztára javára. Blgyben kötelezik magukat arra is, hogy olyan kereskedő és italárusnak, ki a kartell-áron alul szolgáltatna ki a sört, to­vábbi rendeléseit el nem fogadják. — Nincs többé monori kenyér! Megint felszámol egy magyar ipartelep. A monori kenyérgyárnak nevezetes szerepe volt a főváros közélelmezésében s mégis liquidálnia kell a rossz pénzügyi viszonyok miatt. — Keserű „szomorodni“. A ha­tóság szigorúan végezvén kötelességét, is­mét egy borhamisító nyomára akadt, a kit el is ért a méltó büntetés. Deutsch Jere- miásné szül. Vepes Giza mesterséges borok forgalomba hozatala és természetes bornak olasz borral összeházasítva „szomorodni“ elnevezés alatt forgalomba hozatala által elkövetett kihágás miatt 100 korona pénz- büntetésre, az eladott bor ára fejeben 12 korona 10 fillér, a hamisan jelzett bor ára fejében 276 korona, illetve 48 korona a városi szegényalap javára és vegyvizsgálati költség fejében 136 korona megfizetésére ítéltetett. A hatóság végül az Ítéletnek vád­lott költségén hírlapi közzétételét is el­rendelte. — Bodega-ügy. Mauthner Adolf, a Füszerkereskedők Egyesülete elnöke Hege­dűs miniszternél járt, hogy figyelmeztesse a bodeqák visszaéléseire. Hegedűs miniszter szívesen fogadta és megígérte ezen régóta húzódó ügy mielőbbi elintézését. A bodegák legtöbbet ártanak a vendéglősöknek, de panaszaikat hiába hangoztattuk, Gundel János urnák nem méltóztatott a miniszter­hez elfáradni. Te mondád! A lugosi rendőrség Schatteles Mihály bornagykereskedő ezég- nél nagymennyiségű hamis bort fedezett fel s a pinezét zár alá helyezte. Az eset részletei a következők: Schatteles Mihály czégtől egy lugosi lakos nagyobb mennyi­ségű bort vásárolt, de azt mielőtt átvette volna, — minthogy maga is borértő ember — vegyileg megvizsgálta és a bort hamis­nak találta. Magához hivatta Schatteles Viktort, a ezég egyik tagját és furfanggal élve, azt adta neki elő, hogy ő valami hort vett és hamisnak találta. Kéri tehát, hogy vizsgálja meg ő is, tudniillik Schatteles, a bort. Schatteles igy tudtán kívül a saját borát vizsgálta meg és maga is azt mondta, hogy a bor a leggyatrább hamisítvány. Ez az ember aztán elment egyenesen a főkapi­tányhoz és feljelentette az esetet. A főka­pitány magával vitt néhány borszakértőt és elment Schatteles pinezéjébe, hol nagymeny- üyiségü hamis bort találtak. A rendőrfőka­pitány minden egyes hordóból mintát vett magához és azt a jelentéssel együtt fel­küldte Budapestre az országos borvizsgáló bizottsághoz, a pinezét pedig zár alá he­lyezte. 81 forintért 7 napig Párisban. Az iparoskor egészen kivételes kedvezmé­nyeket eszközölt ki a párisi világkiállítás megtekintésére kisebb csoportokban utazó iparosok, kereskedők és ezek alkalmazottai részére. A III. osztályban való oda és vissza­utazás, hét napi elszállásolás reggelivel, kocsi a pályaudvartól a szállodáig, több napi szakszerű kalauzolással együtt, csak 81 forintba kerül. Gyorsvonaton II. osztály harmincz napig érvényes körutazási jegy­füzettel, szintén két napi kényelmes elszál­lásolás, kalauzolás stb. 130 forint. Jelent­kezni lehet az iparoskor elnökségénél Kere- pesi-ut 30. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents