Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)
1899-03-05 / 5. szám
1899. márczius 5. Vendéglősök Lapja 9 Lássunk tisztábban. Azért hogy én ügynök vagyok és azért mert most s?jnos olyan világot élünk, hogy kivétel nélkül ügynököt becsületében megsérteni — megtámadni büntetlenül szabad, mert azok a jó urak ott Szegeden és a nagyon kedves Kalmár munkatársuk a kik az „Uj Korral“ — jó Gescheitet akarnak csinálni azt hiszik, mivel én ügynök vagyok^ majd elhallgatom nekik a legnagyobb sértéseket is, nem! de igen is védeni fogom magamat, úgy a miként tudom és elég sajnos, hogy eddig az én kartársaim közül egy sem találta szükségesnek felszólalni e sok piszok ellen. Nem vagyunk-e mi állam polgárok? nem fizetünk-e adót? nem viseljiik-e mi is eléggé a terhet ? Szegeden biztatják az „Újkorban“ a pinczéreket, hogy országos egyesületet alakitanak, ez lehetséges, de lehetetlen lesz és nyomatékosan ki merem mondani, az ingyenes elhelyezés, az soha nem lesz. Pinczérek, azt én mondom nektek 1 Egyszerűen azért nem, mert ezt már az egyletek Budapesten és a vidéken is többször próbálták, elaludt s magától megszűnt mint élet nélkül a test, mert tiszteletből senki sem fog az Íróasztalnál maradni. Fizetett tisztviselő és eljárási költség, házbér, világítás, fűtés, személyzet fizetések, ezek minden elhelyező irodával együtt járnak. Ezen kiadásokat egyszerű ígéretekkel eltüntetni nem lehet, nem sikerül ez még a szegedi „Újkornak“ sem. Tehát hiú ábránd ezeket a jó fiukat, a pinczéreket bolondi- tani, ha ugyan hagyják magukat bolonditani ? Mert tudtommal hívei vagyunk ugyan mindnyájan az orsz. pinezérszövetségnek, de nem szegedi kiadásban és van még pinezér elég, a ki a szegedi „Újkornak“ fel nem ült. — Igen, lesz ingyenes elhelyezés! az állam fogja megvalós tai. Országos munkaközvetítő irodák lesznek felállítva, ott kaphat kivét 1 nélkül helyet díjtalan, mert az irodavezetéshez munkaerőt és költséget vagy az ipartesületek, avagy a kincstár foeja viselni és fedezni és én megvallom, mint ügynök várva várom, hogy ezen törvényjavaslat a Ház asztalára kerüljön, mert akkor, óh „Újkor“ mivel fogod bolonditani a pinczéreket. Sátoralja-Ujhely, 1899. febráar hó 15. Abrahámovits Mór. Alapítsunk bortőzsdét. Tettük az alább közölt nagyfontosságu csikkelyt, melyet t. olvasóink figyelmébe ajánlunk : Tekintetes Szerkesztő ur! Most, midőn az egész országban egy óriási mozgalom indult meg a borhamisítók leleplezésére, nem lesz tán érdektelen, tek. Szerkesztő ur előtt, ha a már annyiszor szóbahozott bortőzsdéről és annak üdvös hatásáról egy kis discussiót tartok. Magyarország mint első sorban termelő ország, csakis azóta bírja a külföld bizalmát, mióta gazdasági fő életere a tőzsde, a melybe minden gazdasági ereje összpontosul, s mely az ország összes termelési tényezőinek hű tükrét mutatja, léte- sittetett. A gabona és terménytőzsde főleg újabban legdédelgetettebb gyermeke nemcsak az érdekelt gazdaközönségnek, hanem magának a kormánynak is. Időről-időre maga a kormány gondoskodik róla, hogy a gazdaközönség minden mozzanatról, mely a gabona és termények áralakulásaira vonatkozik, úgyszintén a rosszhiszemű spekulánsok aknamunkáiról előre értesüljön, hogy idejekorán kikerülje a ne- táni súlyos megkárosítást. És ez igen bölcsen is van igy ; mert ha maga a kormány nem gondoskodnék arról, hogy az ország zömét képező gazdák keserves munkájának gyümölcsét külbefo- lyás De sülyessze értéke alá, akkor ki fizetné meg azt a sok millióra menő adót, melyet a föld tulajdonosainak elkerülhetetlenül meg kell fizetni s a melyből maga az állam is táplálkozik. De Magyarország fő jövedelmi forrása nemcsak a gabona és egyéb az árutőzsdén előforduló termények képezik, hanem a bor is, melyről az egész világ emlegetett bennünket, még pedig rokonszenvesen. Sajnos, az utóbbi időben teljesen háttérbe szorul Magyarország a külföld előtt és pedig nem minden ok nélkül, borai miatt, mely pedig csakis a hirtelen meggazdagodni vágyó nagyborkereskedők és nagybortermelőknek csúfolt lelketlen egyének bűne. Csakis a minden nemzeti és egyéni érzésből kivetkezett telhetetlen kufárok vitték oda a magyar bor mai hírnevét, hogy hallani sem akarnak magyar borról a külföldi piaczok, mert megvannak győződve arról, hogy a mai magyar bornál rosszabb italt a föld kerekségén sehol sem találhatni. Igaz, hogy most hatalmasan közéjük csapott a borgyártóknak az erélyes föld- mivelési miniszterünk; de vajha késő ne legyen. Ámbár mindenki részéről helyesléssel találkozik, hogy először meg kell tisztítani a salaktól borpiaczunkat s akkor szigorú és üdvös intézkedésekkel egy újabb és becsületes alapon álló borkereskedelmet létesíteni. ^ Én magam is már több Ízben említettem Szerkesztő ur előtt, ki minden jó eszmének támogatója, hogy miért nincs egy bortözsdénk, hol minden időben tiszta, eredeti és árának megfelelő bort vásárolhat a fogyasztó, értem alatta a vendéglősöket, Tudtommal szoktak a nagy vásárcsarnokban évenként kétszer borvásárt tartani, de ennek kevés eredménye van; mert csakis a környékbeli termelők hozzák boraikat eladásra; a távol vidékek kitűnő termékei nem találhatók itt, részint ez intézmény czélszerütlensége és más okok miatt. Egy egységes bortőzsde, hol hatósági hiteles bizonylatokkal igazolt és bizonyos dij befizetése mellett előzetesen megvizsgált piaczképes borok kerülnének adás-vételre, mily óriási lendületet adna Magyarország borkereskedelmének s mily óriási kedvet öntene a kipusztult szőlők felújításának fokozására Képzelje el tek. Szerkesztő ur, ha ön egy szigorú állami felügyelet alatt álló ilyen bortőzsdére menne mint teljesen idegen egyén s ott hatósági kezesség mellett minden borvidék, mindenfajta termésű borának eredeti mintáját ott találná, nem vásárolna-e nyugodt lélekkel? Mily kellemes már az a tudat, hogy a bort, melyet vásárolni óhajtunk, már hivatalosan tisztának, valódinak és eredetinek találták. Bizonyos volna arról a vevő, hogy ha a minta szerint érmelléki bakart vásárol, az minden bizonynyal az Ér mentén termett, nem pedig a promontori pinezék- ben, vagy pláne a pécsi bőrgyárakban. Sok előnye mellett, még az az előnye is volna a hortőzsdének, hogy az árak is egységesebbekké válnának s nem volnánk kitéve annak, hogy a 4 fokos bort drágábban fízetnők meg, mint az egy- és ugyanazon vidéki 8 fokos termést. Másrészt az a haszon is megvolna, hogy a bor piaczképessége miatt szakszerűbb kezelést nyerne általában s a külföld is szívesen és nyugodtan vásárolná. Sok és sok jó oldala lenne ezen eszmém megvalósitásának, de biz, mig ilyes uj eszme testet ölt, addig sok viz lefolyik a Dunán s tán még több hamis bort fognak gyártani azok, a kiknek nem a becsület, a tisztesség az első, hanem a pénz. Kérem tek. Szerkesztő urat, hogy ezen eszmémnek tanulmányozására szánjon egy kis időt s ha helyesnek fogja találni, úgy szíveskedjék azt minél szélesebb körben is megismertetni. Ki tudja, nem lesz-e testté az ige, előbb mint hiszszük? Maradtam a tek. Szerkesztő urnák igaz hive Fehérvári. A hamis borok. Magyarországon háromszázezer kát. hold szőlőt pusztított el az utolsó 25 év alatt a filloxera. Százezernyi ember jóléte, vagyona ment tönkre s a szőlőkben legalább egy félmiliárd nemzeti vagyon pusztult el. A magánosok, a társadalom és az állam a legnagyobb erőfeszítéssel láttak a
