Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)
1899-06-20 / 12. szám
6 1899. junius 20. Vendéglősök Lapja. tandó szervező nagygyűlésre a kartárs urakat ezennel meghívjuk. A szervező bizottság nevében: Wohák József, Bock szálloda főpin- czére. Abrahámovits Mór, ügyvezető. Simon Ignátz, jegyző. Pintér József, Magyar kir. szálloda főpinczére. Schreiner Ferencz, Magyar Kir. szálloda szoba-főpinczére. Mat- tisz Pál, pályaudvari vendéglő főpinczére. Pasotti János, Központi Kávéház főpinczére. Nyilatkozat. Alulirott asztaltársaság elnöksége részéről a létesítendő 0. P. E. érdekében egy felhívást bocsájtott közzé, melyre Mitrovátz Adolf ur nyílt választ ad az „Újkor“ czimü lap junius 1-én megjelent számában. Válaszában úgy látszik befolyásolva lett az „Újkor“ szerkesztőjétől, amennyiben sejtetni engedi, hogy a felhívás nem tőlünk eredt és hogy annak kibocsájtására más érdekelt részéről beugratva lettünk. Egyébiránt igen higgadt tónusban van a válasz megírva és minden sorából kitűnik az ügy iránti igaz érdeklődés. Válaszában felvilágosítani akar bennünket arról, hogy mi tévedésben vagyunk, ha azt hiszük, hogy a szegedi mozgalmi bizottság magas jutalékban részesíti utazó ügynökeit, sőt azt állítja, hogy a szegedi mozgalmi bizotságnak nincsenek is ügynökei (?!) Mi az ellenkezőjéről vagyunk meggyőződve és azért legjobban szeretnők azt a mozgalmi bizottság elnökségétől hallani, hogy ügynökei nem részesülnek semmiféle jutalékban. Ezúttal nem akarunk Mitrovátz ur állításainak czáfolatába bocsájtkozni, hanem reflektálni akarunk Mitrovátz ur válasza után következő, a „Újkor* szerkesztőjétől, de minden esetre mosdatlan kézzel megirt commentárra, valamint az „Újkor“ ugyanazon számában Flór Győző szerkesztő aláírásával ellátott és Bokros Károly úrhoz intézett levelének minket érintő részére. Vegye tudomásul az „Újkor“ szerkesztője, hogy felhívásunk nem ügynöki gondolkozás után készült, és hogy szerinte ezen nevetséges dologra senki sem vett reá, hanem felhívásunk társas összejövetelünk jól megfontolt tárgyalásának eredménye. Vegye tudomásul továbbá az „Újkor“ szerkesztője, hogy mi nagyon is tisztában vagyunk az 0. P. Egyesülettel, és talán éppen ez bántja őt, hogy mi jobban tisztában vagyunk azzal, mint ő szereti és azért dühöng ellenünk mosdatlan szájjal! Bokross Károly úrhoz intézett levele végén még azt Írja, hogy mi ügynöki csatlósok azon felhívást mástól megfogalmazva kaptuk kézhez aláirás és terjesztés végett. Erre csak az a megjegyzésünk, hogy asztaltársaságunk legszerényebb tagjában is több önállóság van, siem hogy idegen toliakkal ékeskedjék, mint úgy látszik az ,,Újkor“ szerkesztője. Különben is szent ügyünket nem durva támadásokkal, hanem az eszmék kölcsönös tisztázásával lehet előmozditani, s ezt az „Újkor“ szerkesztőjének különös, figyelmébe ajánljuk. A Veszprémi Magyar pinczér asztaltársaság. Harczy Gyula elnök. 0Lép3a főit. Ha lehetett, azt kerestem fel. Ezen jónak bizonyult kísérletem, a mi külföldön bevált, itthon nekem nagy fejtörést adna, mivel Budapesten ép a legelőkelőbb szállodások nevei idegenek és ha a magyar olyan gyakorolt utazó volna, mint az én három német utazó társam volt, akkor ezt látná : „Hungária“ szálloda (Burger). „Royal“ szálloda (Schmidt). Orient, (Foltin). „Biistol“ (Illits). „Metropol“ (Petánovits). „István főherceg“ (Gundel). ,,Vadászkürt“ (Kommer). „Erzsébet királyné“ (Meyer). „Continentál“ (Holczvárth) „Páris“ (Szimon). „Központ“ (Hölrigl) „Nádor“ (Holstein). „Fiume“ (Reinprecht). 2 „Korona“ (Puschnik). „London“ (Chlumszky) stb. Mindezen szállodákba nem szállana, mive nincs magyar nevük a szállodásoknak és attól félne, hogy a személyzettel sem tudna magyarul beszélni. így mégis milyen jó, hogy a magyar nem olyan gyakorlott utas, mint a német, mert a magyar abba a szállodába is szívesen elmegy, ahol a szállodás neve nem magyar. Molnár Sándor. vendéglős. Stoósz-Fürdö. I. áijantázz, Ivnzzad a nótámat *3)e szépen„ 0Cem mulattam sizva, ziva <slVáz -régen, *S)e csozdultiy van máz szivem, öl jóval. cKönnxjits rajtam zijah egget; Jtuzzad Isúsazv, zezec^tetőn 6Vonóddaí. II. 0Cagi| vüntetés wéhem a fan Szezetet. ö^9ig húzzad znia a szivem 0Töeg/t<epe9. cfaovnoijon meg a jejemfaew ÖU eszem. 0Öe lássam a hűtlent, csalja t, 01cezt megölöm . . . épen ngig mint Ö engem. a ,,Népszínház“ tagja. A bor-értékesités országos szervezése. Utazási tapasztalataim. Milyen baj lenne a budapesti szállodákra, ha a magyar ép olyan gyakorolt utas lenne, mint a német, (meri a német tagadhatatlanul gyakorolt utazó). Ugyanis mikor én Münchenből elmentem a hires Brénneren keresztül, Millánóba, útközben beszédbe elegyedtem 3 német úrral, kik szinte nagyobb útra mentek, mielőtt Milanóba értünk, elő vették a Beadekert, és azt keresték, hogy melyik szállodába szálljanak Milanóban. Találtak több német szállodát, melyek közül választottak, de ők nem elégedtek meg azzal, hogy német szálloda legyen, hanem a mint a szállodás neve nem német volt, mindegyikre volt megjegyzésük és csak oda szálltak, a hol a szállodásnak neve is német volt. — Tudták, hegy ott a személyzet egy része is beszél németül. Igazuk is volt. Három napi tartózkodás után mentem Tu- rinba a kiállításra és Kossuth Lajos nagyhazánkfiának volt lakását megnézni, a kiállítás igen szép volt. Én akkor mindjárt felhasználtam a gyakorlott némettől nyert tapasztalatomat és Turinban olyan német szállodába szálltam, a hol a szállodás neve is német volt. Nem is csalódtam, mert a személyzettel is beszélhettem németül és hogy ezen tapasztalatom jónak bizonyult, egész utamon azt tettem, hogy nem abba a szállodába szálitam, a melynek bérlője mint német hirdette magát, és idegen neve volt, hanem akinek német neve volt A szállodások, korcsmárosok és vendéglősök budapesti ipartársulata érthetetlenül megokolt beadványban fölkérte a budapesti kereskedelmi es iparkamarát, hogy a borértékesítésnek kormányhatóságilag czélbe vett országos szervezése iránt megindított mozgalommal szemben, mely az eddig nyilvánosságra jutott ezélzatok szerint egyfelől a vendéglős iparnak, másfelől a hazai borkereskedelemnek létérdekeit (?!) komolyan fenyegeti, állást foglaljon és lehetőleg a társkamarák s az összes érdekelt körök bevonásával ama ezélzatok ellensúlyozására országos ellenmozgalmat indítson. A kamara e czélból a nevezett ipirtársulat körébe tartozó iparágaknak, nemkülönben a borkereskedelemnek kiváló képviselőit értekezletre hívta egybe, mely e hónap 1-én Hüttl Tivadar alelnök vezetése alatt tartott ülésében behatóan tárgyalta ezt az ügyet. Mindenekelőtt felhozták, hogy a bor- értékesitő mozgalomnak egyik fő kiinduló pontja a földmivelésügyi miniszternek az utolsó költségvetési vita során a képviselőház f. é. április 6-iki és 7-iki ülésében tett ama nyilatkozatában található fel, mely szerint a budgettárgyalas lefolyása után első teendője lesz a borértékesítés ügyét kezébe venni és pedig óhajtaná ezt a kérdést egy központtal, lehetőleg a mintapincze intézményével kapcsolatba hozni és az egész országgal szövetkezeti alapon összeköttetésbe hozni, úgy, hogy ebben minden község részt vehessen; továbbá kijelentette, hogy azon a 23,000 frton felül, mely a borértékesítés előmozdítására két czimen van a földmivelési tárcza költségvetésébe felvéve, a mintapinezék átalakítására és ezzel kapcsolatban a szövetkezetek létesítésére a pénzügyminiszter külön százezer frtnyi hitelt bocsátott rendelkezésére. Már abban a meghívóban pedig, melyet a földmivelésügyi miniszter f. é. márczius hó 13-áról a borHeitter Imre szállodai-, rr ____ •• ve ndéglői és kávéházi személyzetet elhelyező intézete GYOHOTT. Közvetit üzlet eladásokat és vételeket.
