Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-08-20 / 16. szám
1898. augusztus 20. Vendéglősök Lapja. ö mókát sürgetnek. A termelők, a fogyasztók és kereskedők érdekei egyaránt követelik, hogy minden hamisítást és minden hamisítvány forgalomba hozására szigornan tiltó általános törvény hozassák. A közigazgatási és rendőrhatóságok merőben képtelenek a sokféle áruhamisitást inspi- cziálni s a meggátlás érdekében szükséges teendődet ellátni. Főként ennek tulajdonítják, hogy a sokféle tiltó törvény daczára is a borhamisítás, a vaj, liszt, Kenyér stb. Kicsinyben és nagyban • való meghamisítása csak ugy virágzik, mint akár a törvények %-ainak alkotása előtt. A törvények kellően csak akkor lesznek végrehajthatók, ha a közegészségügyi hatóságok országszerte szervez- tetnek s a hamisítások ellen irányuló törvény végrehajtásával ezen specziális hatóságok jól •beoktatott közegei bízatnak meg. Mint a „Magyar ^Kereskedők Lapja* ez irányú fejtegetésében megjegyzi, ez az intézkedés hosszabb ideig nem képezne közterhet, miután azok a gomba módra tenyésző hamisítók és a hamisítványok forgalomba hozóira kirovandó szigorú büntetések utján bőven fedezhetők volnának. 1. A viz. Egyike legközönségesebb, legnagyobb mennyiségben használt s egyszersmint egfontosabb tápszereinknek. Kb. 2—3 kg. vizet követel meg egy felnőtt ember szervezete naponként. Ennek nagyrészt mint tej, szeszes ital, kávé, thea, leves stb. vesszük magunkhoz, melyekben vizen kívül még egyéb a szervezetre fontos anyag is van feloldva. A jó és tiszta viz az emberre nézve tehát nagyon fontos s újabb időben, különösen nagyobb városokban egészségügyi szempontból nagy gondot fordítanak az ivóvízre. így pl. a budapesti vegyészeti és tápszervizsgáló intézetnek egyik legfontosabb feladata az ivóvíz vizsgálata, ellenőrzése. A jó ivóvíznek tisztának, szin és szagtalannak kell lenni. Tartalmazzon kellő mennyiségű levegőt, tehát szabad oxygént felolva. (1 literben kb. 8 dm3 feloldott séabad oxygén.) Széndioxyd jelentékeny mennyiségben legyen benne. Legyen benne továbbá kevés mész (calcium carbonat), magnesia és konyhasó. A szilárd alkotórészek összege 1 literben O'l—0'5 gramm legyen. Ez ásványtartalom igen fontos a test táplálására nézve és valószínű, hogy a csont képzésére szolgál. A mész és magnesia azonban ne tegyék nagyon keménynyé a vizet. A vízben előforduló egyes anyagok befolyását az emberi szervezetre még nem ismerjük elég pontosan és ezért a jó ivóvíz mértékét mindig a tisztaságban, valamint azon kellékben keressük, hogy benne egy alkatrész se legyen túlsók. Egészségtelenné, sőt járvány idején életveszélyessé teszik a vizet azok az anyagok, melyek a szerves világból származnak. A városok és általában az emberi lakások •közelében levő vizeknek igen sok alkalmuk van tisztátalanságot felvenni. A háztartás hulladékjai, árnyékszékek, konyhák, fürdők, mészárszékek, vágóhidak, istállók, ipartelepek stb. elhullott anyagai valamennyi hozzájárul a viz tisztátalani- tásához. Egy 1000 lélekből álló helység lakossága kb. 463 tonna hulladékot ad évenként. Ennek 70 — 90°/0-a a talajba jut és igy természetes, hogy a talaj organikus anyagokkal csakhamar telítve lesz. Mig a talajban kellő meny- nyiségü oxygén van, a fejlődő ammonia (H3 N) salétromos savat (H N02) és salétromsavat, (H N03) esetleg megfelelő fém jelenlétében egyéb Ditratokat (Ca (X03)-2, Na NOs.) képez. E képességét a föld elveséiti, ha ez anyagokkal telítve van és az oxygén hiánya melletti átalakulások eredményei között sok szerves anyag, ammonia változatlanul megmarad, mig salétromok nem, vagy csak alig képződnek. A földbe kerülő fehérnyékbol, zsírokból, zsírsavak, ammóniák, kénhydrogén, szerves bázisok, részben mérges anyagok keletkeznek. Eendes körülmények között a talaj ezeket feldolgozza, ásványokká változtatja át. Végtére azonban a talaj erre már nem lesz képes és az átfolyó talajvíz mindezen anyagokat magával viszi a forrás és kutvizekbe. Az olyan viz tehát, mely a rothadás termékeivel megrakott talajból származik, szerves anyagokban és ammóniában, mig ha a rothadás proczessusa még tart, salétromokban gazdagabb. Az ilyen vizek ezeken kívül az állati hulladékokban már készen meglevő sókban, chlo- ridokban, phosphatokban és sulfatokban, különösen pedig konyhasóban lesz gazdag. Mindezeknél azonban, különösen járvány idején, sokkal veszedelmesebb az, ha a viz mikroorganumokkal van fertőzve. A talaj, a levegő, az imént felsorolt emberi és állati hulladékok több-kevesebb ilyen apró lénynek a csiráit, tojásait, parasitáknak fejlődésben levő alakjait tartalmazzák, melyek a vízbe jutva, különféle betegségeket okoznak. A nagy pántlika-giliszta petéi például a vízbe jutva embroyt kifejleszti, ezek a vízzel az ember beleibe jutva, ott teljesen kifejlődnek. Tény továbbá az is, hogy ragadós betegek ürülékeiben fertőző anyagok vannak, melyeket ilyen mődon szintén a viz terjeszt és kolerát, tífuszt és egyéb veszedelmes betágségeket okozhat. (Folyt, köv.) Főpinczér. Mi történt ? Megszólalt egy bátor hang a fehér rabszolgák seregéből, mely egyszer igazságot vágott szemébe ennek a tnnya, rabszolga népségnek, annak, a mely ott áll az emberi társadalomban, hogy mindenki haszont húzzon belőle, és mindenki rúgjon rajta egyet, boldog, boldogtalan megsarczolja, és mind a mellett még Ő a rossz, őt nézi le mindenki, ő az, akit megvetnek és salaknak tekintik, mert hát pinczér, s e szóban, hogy pinczér, összepontosul minden gonoszság, és ha e szót manapság hallja valaki, rögtön a zsebéhez nyúl, mert hát veszedelmes emberről van szó, egy pinczérről. Midőn a Vendéglősök Lapjában a „Főpinczér* czimen megjelent közleményt átolvastam, forrott bennem a vér, nem azért mintha ismeretlen dolognak jutottam volna nyomára, — hisz sajnos, tudjuk mi a magunk baját nagyon jól — hanem azt véltem, hogy ha már egyszer megindult a hegy Mahomedhez, és egy napi lap emelt szót a pinczérek érdekében, a Vendéglősök Lapja nem bir majd elegendő tért nyitni a beérkező véleményeknek és ime szégyen és gyalázat Magyarország pinczérségére, egyetlenegy vélemény sem érkezett. Hát ti meg vagytok elégedve helyzetetekkel ? ! Huszonhatezer pinczér között egyetlen egy sem akadt, aki fel merte volna emelni szavát a tapasztalt kizsákmányolás ellen, hogy igenis abban a czikkben foglaltak a valóságnak megfelelnek, és hogy a puklikum, a helyett, hogy a pinczér megélhetését elősegítené, lépten-nyomon, a hol csak alkalom kínálkozik meglopja és ennek daczára is a tolvajnév csak a pinczéren ragad. Vagy talán az sem igaz, hogy számos főnökeink a szó legszorosabb értelmében kizsákmányolnak bennünket, az hazugság, hogy a főnökök a főpinczér óvadékjával dolgoznak, hogy számos gazda a felvett óvadékból rendezze be üzletét, az sem esett még meg számtalanszor, hogy a bukott vendéglős, a főpinczért is magával rántotta, mert óvadék- ját is elrabolta? ! És nézünk csak körül, hogy állanak [ a dolgok az üzletekben, milyen föltételek j mellett szegődnek el főpinczéreink, vegyük a számtalan üzletet, a hol a főpinczér any- nyit sem keres, a mennyit kifizessen, hány üzletben keres a főpinczér a gazdának, hányszor történik meg leszámolás után, hogy a főpinczér ráfizet, és aztán miért dolgozott egész nap barom módjára ? ! S vájjon helyes és jó-e az, hogy a fizetést főnökeink évről-évre oly gálád módon redukálják, ugy annyira, hogy ma a fizetés csak névleg áll fenn és még czípőre sem elég. Jámbor dolog lenne azt állítani, hogy főnökeink azt hiszik, hogy a borravalóból megélhetünk, hisz tudják ők nagyon jól a gazdasági viszonyok napról-napra rosszabbodnak, és természetesen mindenki szőkébben honorálja a pinczér ugrándozásait és mégis a fizetés csökkentésével napról-napra vonják a talajt a pinczérek lába alul, és hozzájárul még a mostani óriási drágaság, a mi minden téren általánosan nyilvánul. És mikor egy hang felemelkedik, hogy ezeket megmondja, az kiáltó szó volt a pusztában, elhangzott, senkiben viszhangra nem talált. Huszonhatezer pinczér között egy sem akadt, aki ehhez hasonló bátorsággal bevallotta volna, hogy igenis igy állanak a dolgok. Vagy talán szégyeltek is őszinték lenni ? Nem meritek fölemelni szavatokat az ellen, hogy velünk mindenki mostohán bánik, hogy igenis mi vagyunk azok a frakkba öltözött tükrös termekben éhbérért, könyöradományért ugráló szalon rabszolgák, aki nemes hivatást teljesít, a miért ráadásul a vendég két krral hozzá járul a fentartáshoz és feltálal a pin- czérnek egy métermázsa arrorgantiát, mert
