Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1898-02-05 / 3. szám

4 Vendéglősök Lapja. 1898. február 5. estig lesem a vendéget s ha éjjel érkezik . egy beszálló, föl kell kelnem, hogy néhány fillért kereshessek borral, sörrel,„ pálinká­val, étellel, zabbal és szénával. Én dolgo­zom és szegényedem, szomszédom pihen és gazdagszik. Ilyen nálunk a helyzet képe. így áll a sora itt minden vendéglős­nek, a kiktől elvették a forgalmat a keres­kedők és a bortermelők s nagynéha vetőd­nek hozzájuk éjjeli kalandozók, a kikben aztán vajmi kevés á köszönet, mert több­nyire adóssággal végzik tivornyáikat. Ilyen körülmények között súlyosak ránk az adók. az illetékek, elviselhetlen a piaez drágasága, úgy, hogy mi vendéglősök nap- ról-napra, rongyosodunk. Bajaink orvoslása tehát égetően szük­séges. Tisztelettel Knohlocli József. Naszód, jan. 10. Tisztelt Szerkesztő Ur! A regále megváltása előtt itt 4 ven­déglő volt, most van 7 s az adók és illeté­kek is suljmsak. Nekem, például, csak az egyenes adóm 24 frt. Hol van még a többi ? Rendőrök, finánczok nem zaklatnak bennünket, miután vendég sem zaklat ben­nünket ; mert a mi kis jövedelmünk lehetne, azt ellialásszák előlünk a szatócsok, a kik valamennyien mérnek korcsmái italokat. Ilyen siralmas a mi helyzetünk. Hazafias üdvözlettel Szakács György. Szín. jan 12. Tekintetes Szerkesztőség! Kis községünkben 120 ház van s mig a regále megváltása előtt csak magam vol­tam, most 5 itt a vendéglős s 4 a zárt edényekben árusító s ezek ugyanannyi joggal bírnak 6 frt fizetés mellett, mint az a bérlő, a ki 1000 frtot fizet évenként. Az én egyenes adóm 85 frt s ha kér­dem a jegyzőt, hogy miért vagyok ennyire megterhelve, még gorombaságot kapok tőle. A megváltás előtt a község italmérési adója G00 frt volt, most 1000 frt. Ily kö­rülmények között panaszaim elsorolására szűk lenne a lap kerete. Mindenek fölött a zárt edényekben való árusítás beszüntetése szükséges. Tisztelettel Herskorits Béla. Maros-Ludas, jan. 15. Tekintetes Szerkesztő Ur! Adóm 74 forint, regálém 30 forint stb. ebben a községben, a hol a lakosság csak 2500 lelket számlál. Elég volna itt 3 vendéglő, de van sokkal több kurta korcsma s e mellett min­den boltban árusítanak vendéglői italokat. Hogy mennyire károsít ez bennünket, fölösleges részleteznem, csak azt említem még meg, hogy a csendőrség pedig a zár­órával nyomorít bennünket. A legkisebb késedelemért is rajtunk ütnek, bírságolnak bennünket, mig a „Tár­salgási Egyesület-ben, melynek szintén van italmérési engedélye, viradtig háborit- lanul tart a mulatság s járja a kártya. Kívánatos tehát a záróra és a korcs­mái hitel korlátozásának reformja országos törvénynyel. Tisztelettel Tolokán Jánosné, a „Központi-szálló“ tulajdonosa. KÜLÖNFÉLÉK. — Kérvényünk. Az országgyűlés­hez terjesztendő kérvényünkre, melyen most végezzük a beadáshoz szkséges munkálatfo- kat, még most is szállingóznak hozzánk aláírások. így legutóbb a szolnoki vendég­lősök ive érkezett meg a következő aláírá­sokkal : Olasz Janos, Oberländer Mór, Bakos Béla, Bakos Antal, Kiridusz Imre, Fuchs Manó, Balogh Mihály, Lopocsy Béla, Vig József, Keriki Sándor, Kohn Ignácz, Bakos Pál. öze. Klein Dávidné, Pozderka Béla, Pászthy Imre, Ujváry György. Klein Már­ton, Adler József. Petrewits József, Bózsó János, Tila András, Klem Ede, Gunsz Betti, Matyasovszky Mihály, Kevrich Sán­dor, Farsang István, Fekete Józsefné, En­gel Fülöp, Mankral Györgyi Szabó Ferencz, Meditier Miksa, özv. Lechner Józseíné, özv. Glakta Jánosné, Törnek Károly, Feiksz, Ignácz, Czmarkó Alajos, Kecskés Lajos, Kremmer János. Midőn szivünkből üdvözöljük szolnoki kartársainkat soraink között, el nem mu­laszthatjuk, hogy ki ne emeljük Olasz Jánost, Szolnok e derék vendéglősét, a ki maga buzgólkodott, hogy ottani szaktársain­kat fölvilágosítsa és zászlónk alá gyűjtse- Reméljük, hogy állandón igy tömörülve lát­juk a szolnokiakat oldalunk mellett a jó ügyért való küzdelemben. — Nemzetközi kiállítás. A kő­vetkező alairást kaptuk : „Bécset ebben az évben a császári jubileum alkalmából az idegeneknek nagy tömege fogja fölkeresni. Ezt az alkalmat fölhasználni arra, hogy a Bécset fölkereső külföldieket arra indítsuk, hogy a magyar székesfővárost fölkeressék, hazafias kötelesség. Ez indította Budapest vezető iparos és kereskedő körét arra, hogy „Nemzetközi kiállítást“ rendezzen Buda­pesten, az egészségügy, nép- és hadse­reg-élelmezés, sport és idegen forgalom részére, találmányok és újdonságok külön kiállításával kapcsolatban. A kiállítás a városligetben lesz és május 15-étől szeptember 30-ig tart. Az eddigi úgy bel­földi mint külföldi bejelentések után Ítélve a kiállítás kiváló sikerűnek Ígérkezik.“ A kiállítás igazgatójául Nórák Árpud van megnevezve, szervező-bizottságában pedig a következők foglalnak helyet: Balogh János, Borowitz Mór, Berzsenyi Vilmos, Décsi Gyula, Erdélyi János, Fischer Gyula. Gerő Adolf, Horváth Géza, dr. Horváth S ándor Héder Sándor, Klösz György, Kapy Mik lós, Markovics Vilmos, Menczer Béla, Molnár Gyula, báró Pongrátz Antal, Putzer György, Révay Oszkár, Sternberg Dezső, Steuer Sándor, Székely Ignácz és Szekula Hugó. Bejelentési határidő márczius 15-dike. — Az idei borárak és a borter termelés. Az egész országban panaszkod­nak a bortermelő gazdák, hogy a múlt évi csekély fölöslegét sem bírták úgy értéke­síteni, _ a mint szerették volna, a minek egyedüli okát az olasz borok importjában keresik s hogy mennyire joggal, mutatják a következő adatok. Szüretkor az uj borokat a Balaton mentén 14—18—27 frttal köny- nyen lehetett értékesíteni, most azonban azokért a borokért, a melyeket a magyar borkereskedők 1G—18 frtot fizettek uj ko­rában, legfeljebb 15—16 frtot szándékoznak adni akkor, ha már teljesen tiszta lesz a bor. Az olasz borok a Balaton vidékét, kivált azonban a dunántúli vármegyéket egészen elárasztották s mint Pécsről Írják, alig van egyetlen egy középrendü állomás is, a hol 100—1000 hektoliter olasz bor meg no fordult volna szüret óta. Az idei magyar borok nagyobbára jú kvalitásuak ; a hegyi borok, kivált azok. a melyeket jól kezeltek már a venyigék fejlődése korában és a fürtök gyarapodásakor, átalábau véve igen jó minőségűek. Czukor és szesztartal­muk bőséges s mert az idő is kedvéző volt a szüretre, sokkul inkább kiforrtak, mint más alkalommal. Pozsony vidékén, a hol az olasz borok még nem nagy tért hódítottak, a jó minőségű asztali borokat még mindig 20— 23 Írttal értékesíthetik. Arad vidékén pedig 20—27—30 frttal. A pesti, bihari, hevesi és szabolcsi borok 12—25 frt között mozognak. Minthogy pedig a gazdák körá- ben, daczára az olaszországi borimportnak, megvan a kedv a szőlők rekonstruálására s az idén is tömérdek földet rigoliroztak sző­lők alá, reményünk lehet, hogy bár áldoza­tok árán is, de mégis kifogjuk tudni szori- tani az idegen származású és kevésbbé meg­felelő olasz borokat. — Sertéshizlalda és husfüstolő- gyár Szombathelyen. Egy igen szük­séges s a magyar iparra, különösen a ven­déglősökre igen fontos vállalat létesült Szombathelyen. Ez a sertéshirlolda és hus- füstölőgyár, mely 160.000 frtba került s a melynek czélja az osztrák termékek kiszo­rítása. A gyár már megkezdette működését s képviselője Varga Sándor volt vendéglős, köztiszteletben álló szaktársunk. — Az aradi pinezérek vagyona. Az aradi pinezérek segélyző- és elhelyező-: * egyletének vagyoni zármérlegét megkap­tuk a múlt 1897-ik évről. A derék egyesü­let bevétele 628 frt 76 kr. volt, melyből 37 tagot 185 frt 70 kr. erejéig részesítet­tek segélyben. 76 frt 53 kr. pedig az 1898.

Next

/
Thumbnails
Contents