Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1898-12-05 / 23. szám

4 1853. deczember 5. r ^r/;ocCiv — • o Lapja Névnapi ünnepély Kiivényi Fereneznél. Kll vényi Ferenc*né szül Knechtzberger Erzsébet. Erzsébet ünnepe. jlElivényi Ferencz népszerű nevét min- denki ismeri. Első rangú vendéglője oib ott áll az Andrássy-ut 39. szám alatt. A palota emeletén van a „Terézvárosi kaszinó“ helyisége. A kaszinó vendégéit is a Klivényi emberei szolgálják ki. Az előkelő vendéglőnek nagyszámú személyzete van. A személyzet válogatott erőkből áll. A tágas termekben a főváros legügyesébb pinczéreit látjuk mozogni, akiket jobbára már régtől fogva mint megbízható tekintélyes szakembereket ismerünk. A Klivényi vendéglőjének egyhangú csendéletét egy szokatlanul szép lélekemelő ünnepély emelte ki mindennapiságától múlt hó 19-ikén, Erzsébet napján. Egy olyan ünnepély, a mely a szívek mélyéből fakadt, amely nagy ritkán nyilatkozik meg a mai üzleti világ ridegségében. Ünnepély, a melyet nem rendelt meg senki, amely hálás lelkek nemes gondolkozásának egyértelmű találko­zása volt s oly nagyszerűen nyilvánult, hogy szükségét érezzük példaképpen állítani fel. A személyzet ünnepelt itt, ötvenegy alkalmazottból álló személyzet, akik ezúton igyekeztek derék jó főnökük és kedves neje iránt való hálás ragaszkodásuknak tettekben megnyilatkozó kifejezést adni. A tanuságtétel szépen sikerült, nagy­Klivényi Ferenc* érvényesül. Legyűri azt a bujtogató értel­metlen szociális tantételek khaosza, — mely szívesebben látja a vért a szivén kívül, mint a szívben dobogni tanításának azon részé­nél, ahol az alkalmazottat főnöke iránti ér­zelmeinek hangjára oktatja. A társadalom e rut fekélye ridegitette el a viszonyt a két közösen szerződő fél, a tőke és a munka emberei között. Ez az oka, hogy meg kell állnunk és kalapot emelnünk az olyan ritkaságos ünnepély előtt, mint a milyen a Klivényi Ferencz vendéglőjében lefolyt, ahol személyzet és gazda szive egész melegével egymást ünnepelte. Meg kell állnunk és kalapot emelnünk az olyan ritkaságos gazda előtt, aki főnöki szigora daczára nemes jó szívvel, igazságos­ságával és bölcs tapintatával úgy bírja vezetni előkelő üzlete ügyeit, hogy a sze­mélyzet ünnepelni kénytelen benne a minta- főnököt, olyan időkben, a mikor a magas palotáktól a kunyhókig csak boijcottra, sztrájkra és hálátlanságra oktatja emberei^ a megbélyegzett korszellem. A Klivényi Ferencz vendéglőjének ötven­egy tagból álló személyzete gyűlt össze ünnepélyesen egy csoportba, hogy az Er­zsébet nap alkalmából Klivényi Ferencz an­gyali jólelkü, kedves nejét. szül. Knechtz­berger Erzsébet úrnőt üdvözölje. Összegyűltek a Terézvárosi kaszinó és szerű, lélekemelő és ismételjük, hogy szokat­lan volt. Megszoktuk manapság, hogy a főnök | személyzetében örökké csak fizetett ellen­ségét látja. Bár a mai társadalmi felfogás­nak gyönyörű törvénye az, hogy az alkal­mazottat család-taggá igtatja főnökének szol­gálatában, az örök törvény vajmi ritka helyen Hack István, Klivényi éttermeinek főpinczére

Next

/
Thumbnails
Contents