Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-10-05 / 19. szám
XÍY-ik évfolyam. i898. Budapest, október 5-én. „PINCZÉREK LAPJA“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi-segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. ,Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete*, a „Budapesti kjvéház segéd-egylet*, a „Szatmár-Nérneti pinczér-egytet“, a „Székesfejérvári pinczér- egylet*. a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet*, a .Győri pinczér-egvlet*, a „Révkomáromi vendéglősök- és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egvlet“nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök- és kávésok-egyesilleté“-nek, az „Újvidéki szállodások-, Tendéglősök- és kávésok ipartársulatának“, a „Mískolczi pinczér-egylet*-nek és a „Kassai vendéglősök-, kávésok-, korcsmárosok- és pinczérek-egyleté“-nek HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivalal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 3-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Megjelenik havonkint kétszer, minden hő 5-én és 20-án. Előfizetési ér: Egész évre .... 6.— Félévre...........................3.— Háromnegyed évre . 4.50 Évnegyedre . . . . 1.50 LaptnlaJdános ém felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Üzérkedés a kaucziókkal. A megélhetés nehézsége sok olyanra kényszeríti a vendéglőst, a mit valamikor el nem követett volna; az állam és hatóságok eljárása is sok oly viszásságba kergetik, a mik sajnálatosak ugyan, de érthetők s a körülmények folytán eltürhetők. Azt azonban hallgatag el nem tűrhetjük, hogy az ország súlyos anyagi helyzete miatt, valamint a hatóságoktól megengedett káros ver. senytől oly sokat szenvedő vendéglőseink amugyis fenyegetett létüket még önmaguk is veszélyeztessék, Értjük ez alatt a versenynek azt a veszedelmes s elitélendő kinövését, a melyet némely vendéglős még pedig a nagyobbak közül, egymás között egymás ellen folytat. Mint mindenhez, a versenyhez is pénz kell, s minthogy ez éppen a verseny eszközeiben nem válogató vendéglősöknél ritka, hát elveszik a másét: a főpinczérek keresményét kauczió ürügye alatt. Hát a főpinczérek mindenkor és mindenütt adtak biztosítékot, ámde ez még a közelmúltban sem volt nagyobb az átlagos napi bevétel fedezeténél. Most azonban nagyobbnál nagyobb összegeket kérnek a főpinczérektől. Vannak vendéglősök, a kik már 5—6000 írtnál járnak. És mit látunk ezzel egyidejűleg ? — Azt, hogy a főpinczéri hvalifikdczió egyre alsóbb színvonalra súly ed. Ma már ezeknél a vendéglősöknél nem a szakértelem, ügyesség a mérvadó a főpinczérben, hanem az, hogy ki ad ezért az állásért több kaucziót ? És csodálotos, abban az arányban, a hogy nő a kauczió, abban az arányban esik a főpinczéri fizetés. Mig azelőtt egy kissé jobban menő üzletekben is 80—100 írt volt a főpinczér fizetése, ma — mint e hihetetlen — úgy nevezett „elsőrangú“ üzleteket tudunk, a hol a nagy kauczióju főpinczér 15—20 frt fizetésre van szorítva. Minthogy ebből, valamint a számára föntartott jövedelmekből és borravalókból a főpinczér nem élhet meg, esetleges vesztességeit még kevésbbé fedezheti, tehát kénytelen a végső eszközhöz folyamodni: a közönség zsarolásához. Szarka Jenő és neje szül. Prantner Gizella. (Szövege a 3 oldalon.) Elég ennyit felhoznunk, hogy némely, merészen vállalkozó vendéglős szédelgése iparunk fejlődését mennyire veszélyezteti! Ha ezt tovább türjük, úgy nevetségessé válik minden törekvésünk a szakiskolával, mert ugyan eleve ki szánná magát oly pályára, a hol nem számit a képesség, nem a tisztesség, hanem a vásári portéka, hezitálás tárgya az olyan állás is, a melyből tisztességes eszközökkel megélni sem lehet. Utaljunk-e még arra, hogy a kauczió-szédelgésnek még számos oly neme van, a mely valóságos gyalázata iparunknak. Köztudomású, hogy némely szállodákban a szobaaszonyok, a szobalányok és portások fizetnek a gazdáknak s nem a gazdák ezeknek. Miért? — könnyű megérteni. Es ki sínyli ezt meg ? — Az erkölcsi élet és a közönség zsebe! Ideje tehát, hogy a vendéglősök ipartestületei megmozduljanak s ezeknek a förtelmes üzelmeknek véget vessenek. Kötelessége ez az ipartestületeknek annál is inKább, mert helyzetünk javítására csak úgy nyer. hetjük el a közvélemény támogatását, ha viszont mi is megteszünk mindent iparunk tiszteségének s a közönség érdekeinek megóvására. Indítványozzuk tehát, hogy az ipartestületek kezdjenek meg oly akcziót, a mely a napi bevételhez szabja s megállapítja a kauczió nagyságát, de megszabja a főpinczéri s más pinezéri állások fizetés minimumát is. Csakis igy lesz megvédhető a vendéglős ipar tisztább fele, igy lesz Mai számunk 16 oldal.
