Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-10-05 / 19. szám
2 Vrendéglősck Lapja 1893. október 5. elérhető, 'hogy a pinczérségre, mint tisztes, jó pályára, komoly szándékú, jóravaló ifjak lép jenek s igy lesz megmenthető a közönség a zsarolástól, a gazda pedig a gyalázattól s üzlete sülyedé- sétől. Cselekedjünk, a mig nem késő! Ihász György. Levelek a külföldről. i. Angliából. London, szcpt. 21. Igen tisztelt Ihász ur i A körülmények nem engedték, hogy ígéretemnek előbb megfeleljek. Leveleim sorát csak most kezdhetem meg, de remélem, hogy ezeutul sűrűn követik egymást. Tehát itt vagyok Londonban, mint szobapinczér a Glendower-szállodában. Nem mondhatnám, hogy megvagyok elégedve, mert szörnyen unom ezt a ködös Londont; ámde egy évig még itt kell maradnom, hogy az angol nyelvet tökéletesen elsajátítsam. Egy év után, a mikor — remélem — teljesen jártas leszek az angolban, akkor Párisban szép állás kínálkozik számomra. Az itt maradást édessé teszi az, hogy megalakítottuk a magyar pinczérkört, a melynek titkára lettem. Nagy jelentőségű ennek a körnek a megalakulása, mert ezentúl már itt sem leszünk a németek bábjai. A németek, a kik itt is éreztették velünk gyűlöletüket, mindenféle pressióval ki akartak forgatni magyarságunkból. Most ettől védve vagyunk. Nem is tetszik ez nekik. Hogy valamikép ismét karmaik közzé kerítsenek, — Osztrák-magyar pinczérkört alakítottak, abban a hiszemben, hogy a czim majd honfitársainkat megtéveszti s körükbe csábítja. Ettől óvakodjanak honfitársaink, mert abban a körben, nincs semmi magyar. Német szívé, német érdeké ott az előny! A mi körünkben minden hó elsején és tizenötödikén van összejövetelünk, a mikor ügyeinket elintézve, édes szép magyar nyelvünkön jól kibeszéljük magunkat s az én hegedűm hangjai mellett el- elmélázunk azon, hogy: „Befútta az utat a hó“ s fel-felsóhajtunk : „Szülőföldem szép határa, meglátlak-e valahára?“ Minthogy a gazda is magyar, nagy szeretettel és megkülöuböztetett tisztelettel lát bennünket, a mi aztán szörnyen bosz- szantja az osztrákokat, a kik az ellenünk csinált osztrák-magyar nevű körükkel szintén itt lábatlankodnak. Kérem otthoni kartársainkat, úgy a vendéglős, mint a pinczér urakat, hogy időnként jusson eszükbe a londoni magyar pinczér kör, mely itt a hatalmas Albion emberáradatában egyetlen támasza az ide vándorló pinczéreknek. Időnként segítsék a londoni magyar pinczér-kört nemes czéljának elérésére szives adományaikkal, mely kegyes adományok' Scharl Károly elnök czimére „12. Charlotte Street, Fitzroy Square, Coffee Mau- ker London, W.u küldendők. Ez a helyes és illetékes czim. Üdvözlet önnek, áldás a hazának! Kiss István. * London, szept, 22. Igen tisztelt Ihász barátom ! Légy szives fölkérni lapodban hazánk összes vendéglőseit, szállodásait és kávésait, a főpinczéreket és éthordókat, szóval, minden kartársat, hogy a londoni magyar pinczérkört támogatni szíveskedjenek, hogy ez a kör fölvirágozzék s erős támasza lehessen itt tartózkodó magyar kartársainknak. Figyelmeztesd egyúttal honfitársainkat; hogy az itteni úgynevezett osztrák-magyar asztaltársaságot figyelembe ne vegyék, mert az kizárólag német s csapán német érdeket szolgál. Hazafiui üdvözlettel Ilénezs Miklós. II. Afrikából. Transvaal, Johannesburg, febr. 27. Kedves Lajos*) barátom ! Szeretném, ha ebben a szép és gazdag országban, a hol örökös a nyár, mielőbb viszontláthatnálak, Jó itt a levegő, még jobb a kereset. Képzeld csak, itt egy közönséges pinczérnek 10 font a havi fizetése, s ha még jó pinczér volna! Itt a pinczérek többnyire feketék. Jóska a North Western hotel főpin. czére lett s már 20 font a fizetése. Mi már 1000 hold földet is vettünk. 500 fontba került, a melyből 100 fontot mindjárt le is fizettünk. Ha egészségünk lesz és dolgozhatunk, úgy a földünk 4—5 év múlva 10—12 ezer ontot is megér. Még ha csak burgonyát, tenyésztek is benne, akkor is vagyont szerezhetek, mert itt egy zsák burgonya 30—40 silling. A feketék ingyen dolgoznak, csak gazdájuk legyen, a ki eltartásukról gondoskodik. így hát reméljük, hogy mielőbb összeszerezünk 80—90 ezer frtot, akkor aztán mehetünk vissza, vagy oda, a hova akarunk. Van két jó puskánk, Maxin-féle, mely a villám gyorsaságával lő és öl. A minap már vadásztunk is a Jóská*) A levél t. barátunkhoz, Erős Lajos vendéglős úrhoz van intézve. val, egy kis tigrist ejtettünk el, a melynek a bőrét kitömetjük. Várva vár ölelő barátod: Ferenczy Mihály. Kávéfőzők mozgalma, A budapesti kávéfőzők (tüzilegények) küldöttsége kereste föl lapunk szerkesztőjét s az itt következő iratba foglalt kéréssel és elhatározással fordult hozzánk : Mélyen tisztelt Ihász Úr! Az összes budapesti kávéfőzők nevében becses pártfogásáért esedezünk és nagyon szépen kérjük, méltóztassék bennünket meghallgatni és ügyünket fölkarolni. Mi szomorú helyzetünknek azon viszás- ságán akarunk segíteni, a melyet az egyetértés és összetartás hiánya miatt eddig szenvednünk kellett. Értjük a helyszerzők visszaéléseit, a melyeknek mi, kávéfőzők, minden oltalom nélkül vagyunk kiszolgáltatva. Munkát keresve, kénytelenek vagyunk egyik helyszerzőtől a másikhoz szédelegni s nagy nehezen valamelyikünk álláshoz jutott, már harmadnap zaklatott a közvetítési díjért, nem törődve azzal, hogy az illetőnek megfelel-e az üzlet, vagy nem. Mikor aztán kicsikarta a maga 5—10 forintját, azonnal el kezdett a gazda nyakára járni egy másik helyszerző, a ki másik tüzilegényt ajánl s addig beszél, zaklat, mig a gazda felfogadja az uj legényt. A régi legény igy csakhamar megint az utczára kerül s hónapok múlnak el, a mikor, mindenből kipusztultan ismét alkalmazáshoz juthat. Ilyképpen vagyunk kiszolgáltatva játékul, szabad zsákmányul a közvetítőknek. Ennek akartunk véget vetni, a mikor önt, mint szakmánk ismerőjét és védőjét arra kérjük, hogy elhelyezésünk az ön intézetéből történjék. Mi, az összes kávéfőzők, II. kávéfőzők és háziszolgák ezennel kijelentjük és fogadjuk, más helyszerzőhöz elhelyezésért nem fordulunk soha, úgy, hogy a kávéháztulajdonosok kénytelenek legyenek az ön intézetéhez fordulni. Ezennel tudatjuk ezt úgy a főnök urakkal, mint összes szaktársainkkal. Mély tisztelettel az összes kávéfőzők, II. kávéfőzők és háziszolgák nevében a 12-es bizottság: Sarmann János, Fleischer Mátyás, lf. Mollay Henrik, Szöh Károly, Takács János, Csernega Gyula, Szűcs János, Keföl Károly, Miháll Sándor, Kordik Antal, Haas Jakab, Király Károly.
