Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1898-01-20 / 2. szám

Vendéglősök Lapja. 3 1898. január 1. zett, hogy állandóvá válván, romlással fenye­gesse iparunkat. Nem elég, hogy magában véve az álta­lános viszonyok is felette kedvezőtlenek, hanem e mellett még látnunk kell, mint épül szálloda szálloda hátán s miként létesül vendéglő vendéglő mellett. Megsínyli iparunk s mi mindnyájan keservesen érezzük az egészségtelen konkur- rentia iparbomlasztó hatását s érezni fogjuk, sajnos, mindaddig, mig a magas kormány be nem látja, hogy tarthatatlan állapot az, ha a pénzügyigazgatóság a maga tetszése sze­rint a végtelenségig osztogatja az italmérési engedélyeket. Mig a törvényben minden 500 lélekre van számítva egy-egy italmérési jog, addig a székesfővárosban már odáig jutot­tunk, hogy minden 100 lélekre esik egy-egy italmárés, mert száz meg száz uj üzlet nyílik meg évente. Igaz, hogy ezeknek nagy része hama­rosan tönkremegy, de helyükbe megint újak keletkeznek s igy aztán minden év arány­talan szaporodást mutat. Ennek az állapotnak elszomorító követ­kezménye aztán az a megdöbbentő jelenség, hogy az egykor legvirágzóbb üzletek is csak tengődésnek lévén kitéve, egymásután fel- oszlanak. Kérdezzük; mi lesz ennek a vége, hová fog ez vezetni, ha a kormány e bajon gyor­san nem segít és legalább egyelőre meg nem szünteti az újabbnál újabb italmérési engedé­lyek kiadását? A tökéletesített vendéglős-ipar tükre az ország jólétének, tehát ezzel szoros össze­függésben van, de ilyet csak úgy lehet terem­teni, ha az állam nem tekinti ezt az ipar­ágat csupán fejős tehénnek, hanem elismeri ennek fontosságát, főkép az idegen forgalom emelése érdekében.“ Ezután sürgeti Gundel, hogy iparunk mielőbb képesítéshez köttessék s buzdítja a szaktársakat, hogy kövessenek el mindent, hogy a kormány mielőbb meggyőződjék ennek szükségéről. Az idézett czikk mutatja, hogy Gundel éppen olyannak látja a helyzetet, mint mi s az orvoslást szintén abban keresi, a miben mi és minden vendéglős. Ebből látható, hogy a vendéglősök között voltaképpen nincs véleménykülönbség, tehát mi sem állja útját az összetartó és serény munkának. Nem szükséges ehez egyéb, mint a kicsinyes személyeskedéssel való szakítás, megbecsülése miuden a czélunkra törekvő «rőnek, mi ha bekövetkezik, Gundel ur örömmel fogja tapasztalni, hogy a vendéglő­sök küzdelmét siker koronázza. Adja Isten, hogy az uj esztendő a munka és az egyetértés esztendeje legyen. A szombathelyi kongresszus lehet erre az első lépés. ____ „Ö sszhangra viszhang.“ A komáromi ipartársulat egyik vezéralakjá­tól B a kongresszusi végrehajtóbizottság egyik tagjától kapjuk e's közöljük ezt a czikket, mely a szombathelyi kongresszus mielőbbi összehívását sürgeti. A czikkely itt következik : Bebesgetik, hogy kevés, vagy legalább is nem olyan az összhangzás — harmónia — a magyarországi vendéglősök, korcsmárosok és ká­vésok, mint italmérök közt, mint a milyent el­érni és teremteni kívánt a milleniumi magyar vendéglős-kongresszus, mely páratlan volt a maga nőmében; mely ellen nemcsak nem szólalt fel senki, hanem inkább a magyar vendéglős, szál­lodás és általában italmérési üzlettulajdonosok nagyobb része helybenhagyólag támogatta azt, támaszkodhatni vélvén a nagyközönségre is, melynek érdekei oly össze vannak forrva az övé­kével. Miért rebesgetik mégis nem elég harmo­nikus magatartását a vendéglősöknek ? mely, ha igaznak bizonyulna, csakis káros befolyást gya­korolhatna az ezen szakosztályhoz tartozók közös dolgaira, üzleteik jövő felvirágozására. Valószínűleg azért, mert bizonyos ösmertető jelek mutatkoznak a horizonton, melyek kodfátyolképekként hol elő­bukkannak, hol el-eltünuek, bizonytalanságban hagyván a nemes és üdvös eszmék kivitele után scvárgókat, kiknek egyedüli törekvésük : ,,A ven­déglősök boldogitásának a legczélravezetobb esz­közökkel való megtestesítése és kiknek jelszavuk: nem volt vendéglős ipar, hanem lesz!“ mert eddig nem gondoskodott elég erélyesen senki az ide vágó érdekek előmozdításáról. Ezután kell és fognak gondoskodni; mert meg vagyon írva, hogy a ki magát elhagyja, az Isten is elhagyja, A vendéglősök hatalmas kara nem fogja magát el­hagyni, hanem haladni fog, a mint halad is az emberiség fejlődésének törvényei szerint, mig a tökéletesség oltárára diadal-koszorúit leraknia nem sikerült. Azért szabadjon viszhangképen az állítólag hiányzó őszhangra ellenvetni, hogy a ködfátyolképek, melyek a vendéglősipar egén néha néha mulatkoznak, nem fenyegetnek bukás­sal, mert a fődolgokra nézve egyetértés van és kell, hogy egyetértés legyen. Azon kérdés pedig, hogy a milleniumi vendéglős-congresszus folyta­tása hol üsse fel sátorát, kérdésessé nem is te­hető, mert a szombathelyi tagtársak erélye és buz­galma az ügy iránt, a milleniumi congresszus vég­rehajtó-bizottságával egyetértve, megállapította a Il-ik vendéglős-congresszus holtartását, t. i. Szom­bathelyen, a hol ezen nagyszabású értekezlet mielőbb meg is tartandó, akár leérleezik a m. kir. minisztériumok intésvénye a hozsájok beterjesztett emlékiratokra, akár nem, mert a végre ható-bizott­ság előtt nem lebeghetett más, mint az, hogy az említett miniszteri intézvényekre legfeljebb 1897 év végéig fogunk várni, mely év vége máte el is múlván, nincsenek és nem is lehetnek megkötve a végrehajtóbieottság késéi, valamint fel van jogo­sítva a nagy vendéglős-közönség az okvetlen szük­séges congressznstartás sürgetésére. Az állítólag Debreczenben megtartandó értekezlet ellen nem lehet kifogása senkinek, de a vendéglős, kávés- és pinezérek nyugdíjügye — melyet különben a milleniumi congresszus is magáévá tett, meg fog törni a szétforgácsolt erőkön, melyek alig képesek a minden oldalról hangoztatott összetar­tást támogatni. Egyesüljünk ! Ez legyen viszhang a megingatott Összhangra.*) Mi fáj a vendéglősöknek? — Válasz a „kérdőlap“-okra. — Körmend, jan. 7. Tisztelt Szerkesztő Ur! Adóval túlságosan meg vagyok ter­helve, mert csupán a jövedelmi egyenes adóm 100 frt, pedig az, a legszigorúbban véve is, a 60 irtot meg nem haladhatná. A regále megváltásának legsúlyosabb következménye a korcsmák elszaporodása. 6000 lakosú városunkban azelőtt 6 korcsma volt, most 14 van s még tetézi ezt a bajt, hogy minden füszerkereskedőnek és szatócs­nak van pálinkamérési joga. Ezt okvetle­nül meg kellene szüntetni s a korcsmák számát legalább is 4-gyel apasztani. De mindezek fölött szükséges volna, hogy a vendéglősipar képesítéshez köttes­sék ; mert nem nevetséges-e, hogy nálunk, a mikor a tanult vendéglősök is alig élhet­nek, 5 kontár nyert engedélyt, a kik közül 2 ács, 2 boltos, 1 pedig mészkereskedő. Tisztelettel Hacker János, ,,Rózsa“-szállodá$. Czegléd, decz. 27. Tekintetes Szerkesztő Ur! Adóval mód felett meg vagyok ter­helve. A regále megváltása óta helyzetünk tetemesen sulyosodott, mert az adók és ille­*) Lapunk mindenkor a czikkirótól nyilvánított nézetet hangoztatta. A kongresszust mielőbb meg keli tartanunk, még pedig Szombathelyen, mert ez az 1895. kongresszus határozata s ezt a határozatot csakis a kongresszus változtathatja meg, mert a végrehajtó­bizottság pusztán csak foganatosító közege a kong­resszusnak, tehát nem a kongresszus fölött, hanem a kongresszus alatt áll. A debreczeni gyűlést egyesek hívták össze s nem annyira a vendéglősöket, mint in­kább a pinezéreket csoportosítja, tehát ez az 1895-iki kongresszus folytatásának nem tekinthető s ha­tározatai a vendéglősök országos határozatává csak akkor válnak, ha azokat a szombathelyi kongresszus szintén elfogadja. Szerkesztő SILLÁR-GYÁR-RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VII. Ilka-utcza (Csömöri-uttól jobbra, a Stefánia-ut mögött). Közlekedés a zuglói lóvasuttal. Az összes világitó rendszerek részére (úgymint: villanyos, gáz, acetylen, benzin, borszesz és gazolin) csillárok szállítására ajánlkozik. Honi gyártmány. — Stylszerü kidolgozás. — Dús választék. — Olcsó árak. Teljes vendéglői, kávéházi és szállodai berendezésekre, eredeti tervezetekkel és költségj vetésekkel díjmentesen szolgálunk. Régi csillárok aranyozása tisztítása, átalakítása jutányosán eszközöltetik.

Next

/
Thumbnails
Contents