Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1897-09-20 / 18. szám

4

Vendéglősök Lapja.

1897. szeptember 20.

Megvallom őszintén, hogy engem más dolgok is elkeserítettek és arra bírtak, hogy a közös akczióban ne vegyek részt.

Nevezetesen szomorúan tapasztaltam a milleniumi kongresszus alkalmával, hogy a vendéglősök viszonyai a fővárosban még mai napon is ép oly ziláltak, mint voltak ezelőtt 85—40 esztendővel.

Személyzetünk még maiglan is rabszolgának tekintetik, kiket bárki is saját önző czéljaira kénye-kedve szerint kizsákmányolhat. Ük szegények még máig is nyögnek a közvetítők — tisztelet a kivételnek — embertelen kényszerzubbonya alatt.

Isten csodája, hogy a pinczérek ezt a botrányos állapotot még mindig tűrik és saját jól felfogott érdekeik megvédésére még nem szövetkeztek.

Ez maga ismét csak azt bizonyítja, hogy a pinczérek ép oly kevéssé tudnak egyetérteni, akár a főnökeik.

Azonban én e miatt nem is kárhoztatom annyira a pinczéreket, mint inkább a főnököket, mert erkölcsi kötelességüknek tartom, hogy ezek szüntessék meg első sorban a szégyenletes állapotokat, mert ő nekik — ha egyetértenének — módjukban és hatalmukban állana a bajon könnyen segíteni.

Ezzel elmondtam mondani valómat s kijelentem, hogz nincs sem időm, sem kedvem valakivel polémiába bocsátkozni.

*

íme egy olyan férfiúnak panaszai és tapasztalatai, a ki nemcsak Szombathelytt vezéralakja a vendéglősöknek, hanem tekintély országszerte.

Minden szava megdöbbentőn keserű igazság, mely igazolja azt, a mi ellen mi annyiszor följajdultunk : a vendéglősök helyzetének elposványosodását.

Adja Isten, hogy most ily tekintélyes helyről hallva a szomorú valót, vendéglőseink lelocsudjanak hosszú lethargiájukból s egymást megértve, fölvirradjon ránk a serény tevékenykedés boldogabb korszaka.

A szombathelyiek határozatai.

A szombathelyi vendéglősök a végrehajtóbizottság határozata folytán szeptember 3-án értekezletre gyűltek össze, melyből az alább következő nyilttkozatot adták ki.

A ny ilatkozatban indignálódva utasítják \ issza a végrehajtó-bizottságnak azt a ielfogását, miutha az összehívás joga a végrehajtó-bizottságot illetné.

Azt a nezetet azonban, hogy a pénzügy- miniszter határozata bevárandó, elfogathatónak találják, de a gyűlés elhalasztásából eredhető ódiumot a végrehajtó-bizottságra hárítják.

Hogy Aa vendéglősök között a békés viszony föl ne bomoljék, átengedik a végrehajtó- bizottsaguak a tőle követelt összehívási jo<-ot ^’kijelentve, hogy ők bármikor szívesen látják varosukban az ország vendéglőseit.

A nyilatkozat igy hangzik:

Alulírottak, mint akik Szombathelyre f. hó 22 és 23-ára a magyarországi vendéglősöket kongresszusra hívtuk egybe, megkaptuk a múlt évi kongresszus végrehajtó bizottságának az idei kongresszusra vonatkozó azon határozatát, mely szerint az idei kongresszus bizonytalan időre elhalászta tik.

Ezen határozat indoklásául a végrehajtó bizottság két okot hoz fel :

1. hogy a tavalyi kongresszus ügyrendjének 12-ik pontja szerintiiem mi, hanem a végrehajtó bizottság lett volna hivatva a kongresszust egybehívni,

2. hogy az idei kongresszus nem időszerű azért, mert a tavalyi kongresszus határozataiból alkotott emlékiratra a pénzügyminisztérium választ még nem adott, anélkül pedig tovább tárgyalni nem lehet.

Ami az 1. pont alatti indokot illeti, azt

helyesnek cl nem fogadhatjuk, mert a tavai) í kongresszus ügyrendje csak alcongresszusi határozatok végrehajtására, nem pedig az uj kongresszus egybehivására jogosítja fel a végrehajtó bizottságot, mert a szombathelyi kongresszus eszméjének a tavalyi kongresszus bezárásakor történt felvetése alkalmával, a kongresszus véleménye, bár nem határozatilag, de megbeszélése közben oda irányult, hogy a szombathelyi kongresszust leghelyesebben a szombathelyi vendéglősök hívhatják egybe, nem pedig az ország számtalan részeiben lakó vendéglősökből alakult végrehajtó bizottság, s végül mert a szaklapjainkban megnyilvánuló sürgetések is bennünket jelöltek meg, mint illetékes egyéneket a szombathelyi kongresszus egybehivására.

Ha már most mindezek daczára a végrehajtó bizottság, — sőt bár csekély számú egyesek is — bennünket, midőn a kongresszust teljes jó akarattal, tőlünk telhető buzgalommal egybehívtuk s Magyarország vendéglőseit vendégszerető karokkal idevártuk, utólag a kongresszus egybehivására is illetéktelennek jelentenek ki, mi kijelentjük, hogy kötelességünknek megfeleltünk s a végrehajtó bizottság beavatkozása által esetleg támadható összes ódiumok felelősségét magunkról elhárítjuk.

Ami pedig a végrehajtó bizottság határozata indoklásának másodikét illeti, ennek helyességét már ezen határozat meghozatala által, hogy képviselőnk utján más faktoroknál is, de a végrehajtó bizottságnál is sürgettük, hogy a tavalyi kongresszus memorandumára adandó pénzügy- miniszteri válasz még az idei kongresszus napjai elölt leérkezzék, s igy már az idei kongresszuson tárgyalható legyen, más szóval mi azon reményben hívtuk egybe a kongresszust, hogy annak egybe- jövetele előtt a végrehajtó bizottságnak sikerül a pénzügyminiszteri válasz leérkezését kieszközölni, mi ha nem sikerült, okai ennek mi semmi esetre sem vagyunk, eljárásunkat ez irányban is csak a legtisztább jóhiszeműség vezérelte.

Ezek után minthogy a pénzügyminiszteri válasz nélkül, amely hogy még jóidéig nem érkezik le, csak most, a végrehajtó bizottság határozatával tudtuk meg, magunk sem tartjuk a kongresz- szust oly eredményesen megtarthatónak, mint majdan a miniszteri válasz leérkezte után, minthogy sem a végrehajtó bizottság határozatával, sem esetleg egyesek eredményével magunkat ellentétbe hozni nem akarjuk, nehogy ez által az ország vendéglősei közt eddig fenállott kartársi jó viszony megbontására okot szolgáltassunk, ezeknél togva kijelentjük, s ezennel Magyarország összes vendéglőseinek tudomására hozzuk, hogy a /. hó 22 és 23-ára Szombathelyre kitűzött vendéglős kongresz- szust elhalasztjuk s az eddig befizetett résztvételi dijakat a beküldőKnek visszaszolgáljuk, s ezekről Magyarország vendéglőseit a szaklapok és ipartársulatok utján értesítjük.

Fenti elhatározásaink folyamé lyaként azonban még ki kell jelentenünk, hogy bár alulírottak

Szombathely vendéglősei mindig a legnagyobb vendégszeretettel és tárt karokkal látjuk magunknál összes kedves kartársainkat, de magunkhoz következetesek akarván maradni, átengedjük a t. végrehajtó bizottságnak az általa igényelt kongresszus egybehivási és szervezési munkálatokat s azokat többé elvállalni hajlandók nem leszünk, de Szombathely mint város az egybehivandó kongresszus színhelyéül mindig rendelkezésre áll, s mi mint házigazdák bármikor lelkes örömmel látjuk magunknál szaktársainkat.

Szombathely, 1897. szeptember hó 3-án.

Gábriel György s. k Varga Sándor s. k. Köhler György s. k. Lenk Kajetan s. k. Strobl István s. k. Berzay Gyula s. k. Strobl Alajos s. k. Hanis József s. k. Leffler Lajos s. k. Harrach Gyula s. k. Feiner János s. k. Kovák Dániel s. k. Nyúl Mihály s. k.

Eberhardt Mihály s. k. Matics Imre s. k. Forster Sándor s. k. Czifrák Nép. János s. k. Nagy Béla s. k.

Wittner Janos s. k. Binghoffer József s. k. Straidt István s. k. Döbrentey Károly s. k. Takács Sándor s. k. Parti József s. k.

Dr. Szabó László s. k. ü.

Ebben a nyilatkozatban vázolt Álláspontjuk alapján a szombathelyi vendéglősök fokozott érdeklődés mellett szeptember 16-án uj értekezletet tartottak, melyről a következő jegyzőkönyvet vették föl :

Jegyzőkönyv.

Felvétetett Szombathelyen 1897. szeptember 16-án, délelőtt 11 órakor a szombathelyi kongresszust szervező vendéglősök üléséből. Jelen levők:

Gábriel György, Matics Imre, Hainczmann Jánus, Nagy Béla, Varga Sándor, Lenk Kajetán, Köhler György, Eberhard Mihály, Binghofer József, Nyúl Mihály, Lefler Lajos, Berzay Gyula, Horvát József, Strobl Alajos, Ileigli István, Párti József, dr. Szabó László.

Gábriel György az ülést megnyitván, előadja, hogy a legutóbbi értekezlet határozata folytán a f. hó 22 — 23-ára kitűzött szembathelyi vendéglős kongresszus elhalasztását kimondó nyilatkozatra vonatkozólag több szaktársa felkérése folytán a mai értekezletet egybe liivta a czéiból, hogy a fölött hozassák határozat, hogy vájjon a kongresszust szervező-bizottság működését az elhalasztással befejezettnek tekintse e, avagy tovább fennálljon.

Többek hozzászólása után az értekezlet egyhangúlag a következő határozatot hozta:

A múlt értekezleten kelt nyilatkozatban Lglaltak fenntartásával, annak kiegészítéséül, illetve helyes magyarázatául az értekezlet kijelenti, hogy bár a kongresszust a miniszteri válasz hiánya folytán elhalasztotta, de annak megtartását a miniszteri válasz leérkezése után, vagy ha erre egyáltalán nem lehet kilátás, előbb is szükségesnek tartja s minthogy annak egybehivására—bár nem helyesen, — a végrehajtó-bizottság tart jogót, a végrehajtó-bizottságát felhívja s úgy a miniszteri válasz ldsürgetesét, mint a kongresszusnak szombathelyre, vagy bárhova leendő mielőbbi egybehi- vásét a végrehajtó-bizottság kötelességévé teszi és semmiféle az ezen kötelesség elmulasztásából származható hátrányt, vagy következményt saját kötelességteliesitésének tudatában el nem vállal; a kongresszust szervező bizottságot pedig ezen kérdések végcldöltéig jelenlegi szervezetében fönntartja és végül újból is kijelenti, hogy bár az egybehivandó kongresszust minden irányban támogatni kész, hogy továbbá a múlt kongresszuson történő meghívást most in fentartja s a szaktársakat, mint vendégeket, mindig szívesen látja s