Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)
1896-08-05 / 6. szám
2 Vendéglősök Lapja. 1896. augusztus 5. Guridel János. Hozzá vagyunk szokva, hogy a Bpesti szállodások érdemekbengazdag és intelligens elnöke miden jóban czélszerüben elöl hordja a vendéglősök sók vihart látott zászlóját, mégsem mertünk arra gondolni, hogy roppant elfoglaltságában ez idén fogja egybehívni a Vendéglősök kongresszusát, drága hazánk fővárosába. Megvagyunk róla győződve, miszerint, nem csak Magyarország vendéglősei ismerik tevékeny szorgalma, és semmi fáradságot nem ismerő életét, ismerik azt a haza határain túl is sokan. Épen azért nem szorult ő arra. hogy e sorok dicshymnuszt zengjenek neki. mert Gundel iparunk érdekében szerzett babérjai örökre hervathatatlanok, és én szivemből üdvözölöm sok. sok vidéki kolléga nevében ernyedetlen támogatóját és vezérférját a budapesti kongresszusnak. Ha valamely iparágnak, úgy bizonyára a mienknek számtalan a baja. mert majdnem mindenki abban a téves hitben él, hogy nem csak alkalmazottjainkkal, de még mivelünk is úgy bánhat, mint csizmájával, a kivételek pedig vajmi ritkák. Nap-nap után látjuk, hogy oly embe- berek kerülnek felszínre, kik azt a nemes „vendéglős“ szót, a szószoros értelmében bitorolják. oda állítanak nehány kétes jellemű hölgyet a közönség fosztogatására, megvesztegetnek minden olyan hivatalnokokat, ki ellenőrzésökre volna kirendelve és ekként arczába nevetnek mindazoknak, kik üzletüket, becsületes, tisztességes alapra íektették. Mi ez, ha nem szégyenletes ezudarság? Nem uj dolog! Szeretik Magyarországunkban, hogy ide vetődik egy sehonnai fráter, kit talán külföldön vagy épen más megyében zsebmetszésen rajta kaptak, s hónapokig ült börtönben. azután annyira arczátlan, hogy mint kolléga még „bruderschaftra“ szélit fel. Természetesen a kormány, a pénzügyigazgatóság mindezzel nem törődik, megadja neki az iparjogot, mert hiszen arról van szó mindössze, hogy mennél több pénz folyjon az állampénztárba. Bizony-bizony szégyen pir futja el arezomat, a hányszor ilyesmit konstatálni vagyok kénytelen, pedig de sok- szor nyílik reá alkalmam. Lesz alkalmunk a Bpestre egybehívott kongresszuson mindezekről megemlékezni, most itt csak némelyekről akartam beszélni. Bízunk Gundel Janos erős kezében, hogy egy megvalósítandó ..Országos Vendéglős egylet“ élén, mindazt orvosolni fogja hü munkatársai közreműködésével, mi pályatársait, boszantja, vagy fáj nekik és legfőképen ami becsületünket kisebbíti. Gundel Jánost annak az embernek ismertük mindig, ki nem hunyászkodik meg a hatalom előtt, ha pályatársai érdeke van veszélyesztetve. Udvarias volt mindig, de soha sem szolgaias. Még egyszer szívből üdvözlöm az országos vendéglős kongresszust. Bokros Károly, szállodás Esztergom. Vendéglősök nyugdíjintézete. A hangos kürtölésnél, a reklám-dobnál hathatósabb eszköz mindig a szívhez szoló szó. mely élvvel és meggyőz. Mi sohasem tévesztettük szemünk elől a vendéglősök érdekeiért való töltetlen küzdelmet. Mi pendítettük meg a 80-a« évek (lején a vendéglősök nyugdíjintézményének égetően szükséges voltát. Kötelességünk volt akkor és most kötelességünk még inkább. Azon időiben több czikkben lelkesen kifejezést adtunk a sok ezer és ezer vendéglőís óhajtásának, hogy meg kell mielőbb alakitani nagymérvű összetartással a nyugdíjintézetet. Elmondtuk akkor, amely helyzet most is — fájdalom ! létezik, sőt súlyosbodott — elkerülhetetlenné teszi, hogy az erőfeszítései daczára is tönkrejutott, vagy a küzdelmes, éjjeli virrasztás, álmatlanság, nappali terhes munka után megtört, vagy elöregedett, vagy szerencsétlenül járt vendéglősök és a családjai a tisztességes megélhetéssel járó nyugdíjban részesüljenek. Hiszen alig van pálya, alig van azon a pályán segédszemélyzet, már megalakítják a segély, vagy a nyugdíjintézetet. S ez intézmény éppen nálunk hiányozzék? Mi, akik a legfőbb uralkodóktól fogva le az utolsó utasig, sőt az éhező koldusokig is küzdve, fáradva kiszolgálunk, kik annyi koczkázattal rneg- csalattatással viaskodunk, kik az elemi csap áso- sokat ép ugv rettegjük, mint a birtokos gazdák, s érezzük, kik szép reményekkel kecsegtető jövőbe nézünk és keserű csalódásra, szomorú valóra ébredünk, bizony bizony szívleljük meg an nak elkerülhetetlenségét, hogy nekünk nyugdi j- intezet kell. Mondjuk ki és egyesült erővel, összetartással lehetőve tesszük. Itt a kedvező alkalom. Szeptember hóban Magyarország összes vendéglősei összejönnek, hogy kongresszust tartsanak. Ezen az országos összejövetelen kell jövendő sorsunk egyik fő momentumát. a nyugdíjintézetet is megvitatni és megalkotni. Ha ez a szép terv sikerül, nem maradunk el a külföldtől, de nem hagyjuk munkaképtelen vagy clagott vendéglőseinket arra jutni, hogy koldusbotot vegyenek a kezükbe, vagy a szemétdombon haljanak meg éhen. Mert a mai viszonyok közölt jó. ha élhet a vendéglős; nem igen szerezhet tőkét ezer közül, ha egy, ki abból öreg- napjaira megélhetne ! Lelkesedéssel, szívvel, egész erőnkből karoljuk fel tehát a nyugdíjintézet eszméjét és valósitsuk meg mielőbb ! Szalontay György. vendéglős. Vendéglősök és pinezérek kongresszusa. Égető kérdések várnak megoldásra mindkét részről; a vendéglősöknél a modern lét. vagy nem lét kérdése. Akkor boldogulunk-e jobban, bogy ha összetett kezekkel tovább nézzük, hogyan mérnek a kereskedők előttünk italokat, vagy ha tömörülünk és egyesülve védekezünk a jogtalanság ellen. A már eddig elért mozgalom oly spontán megnyilatkozása annak, hogy a vendéglősök kogresszusa már is biztosítva van, mivel minden tájról sorakoznak a vendéglősök. Más most a pinezér kogresszus. A tavalyi orsz. pinezér kongresszus Szegeden egyhangúlag elhatározta, hogy az idei kongresszust Budapesten tartja meg, s csak is a budapesti megbízottakon múlt. hogy még eddig semmiféle előkészületeket nem tettek ; de nemcsak ez, hanem a központi vezetőség is oly spatikus nyugalommal van, hogy tőlük mást nem tudunk, minthogy nem dr. Vigh Viktor a jogtanácsos, hanem dr. Solti Adám s a ki 500 frt fizetést húz évente. Vájjon miért ? ha még avval sem törődik, hogy a Szegeden hozott határozatokat végrehajtsa. Mennyi pénzt küldtek a vidékről a központi pénzintézetbe? S mennyit gyűjtöttek a fővárosban a nyugdíjalapra? Mennyi hiányzik még a 100.000 írtból? ezekre nem tudunk választ. Tanúink az egyletek által kiküldött megbízottak, kik mind hozzájárultak ahhoz, hogy az egyleti vagyonból hozzáadnak a szükséges alaptőkéhez, de még eddig mindig nem kaptuk meg a felszólítást, hogy mennyit szándékozzunk a tőkénkből odaadni. Úgy vagyunk a helyeszközléssel is. Szombathelyen van az egyedüli, mely fennáll. Lehetne-e ezt jobban elintézni, mint most, mikor a magyarországi vendéglősök Bpesten gyülekeznek? Csak egy-két hónap van már hátra, határozzanak a pestiek és pedig: „Tekintettel, hogy az idén a vendéglősök egy orsz. kongresszust tartanak, továbbá az országos pinezér kongresszus Szegeden pedig elhatározta, hogy az idei pinezér kongresszus Budapesten tartatik meg; érintkezzék a központi vezetőség a vendéglősök ipartársulatával a végett, hogy e két kongresz- szus egyrésze legyen megtartva, s a költségeket pedig — mik ilyen alkalomkor előfordulnak — közösen viseljék. így aztán meglehetne állapítani a programmot a szerint, hogy egy-egy nap a vendéglősök és pinezérek külön-külön elvégeznék a saját dolgaikat, a másik napon pedig közösen elvégeznék a közös dolgokat: pl. nyugdíj, hely-közvetités, stb. Milyen erkölcsi sulylyal bírna az, ha a magyar vendéglősök és pinezérek szine-java együtt tanácskozna! Posch Gyula, Szombathely. A thanaton. — Irta: Jókai Mór. — Görög szó: magyarul azt teszi, hogy halál- adó. Valóságos értelme pedig : „dohánylúg“. Ez az a csalhatatlan szer, amivel minden föld felett élő kártékony férget egy pillanat alatt meg lehet ölni. Több év óta próbálom a thanatonnal védekezést baraczkok, szilvafélék és rózsák milliónyi levéltetüi ellen, reggel még grünspán-züld az egész fa a százezernyi bogártól, a thanaton- permetezés után este teritve van a föld a fehér bőrüktől. Az idén megpróbáltam a kvassziaforgács és szappan-oldattal való permetezést; nem igen akartak tőle elpusztulni az aphisok. Két-három nap múlva megint tele volt velük minden fa. Azután megpróbáltam a naftalin fujtatóval befüstölést. Én ugyan rosszul lettem a naftalin portul, mert az veszekedett egy illat; de a bogaraim tovább éltek tőle. Akkor aztán visszatértem a thanatonhoz. Egy doboz thanaton egy hectó vízben melegen fölhigitva egy hold szőlőre, száz gyümölcsfára elég. Elmondom, hogy miképpen készül a thanaton ? Érdekelni fogja ez nem csupán a kertészgazdákat. A thanatont a magyar kormány készítteti olyanformán, hogy az erős amkrikai dohánylevelet, miket Virginiából, Kentucky búi behozat, szivarrá alakítás előtt kilugoztatja. Ennek az oka az, hogy amig a magyar dohányban a nikotin tartalom csak egy perczent, legfölebb másfél, addig az amerikai dohánylevélben hat százalék a nikotin. Ezt ilyen szűz mivoltában magyar ember el nem szíjjá. Öt százalék nikotint tehát ki kell belőle lugozni. Ezt a dohánylugot jól elzárt bádogokba leszűrve lehet kapni a királyi dohánykereskedelmi részvénytársulatnál. (Budapest, nagy-korona utcza 25.) Egy kiló ára egy frt; ötkilós dobozokban három forint. Legközelebb a társuGt ügyvezetőségénél kérdezősködtem, hogy vájjon használják-e a magyar gazdák ezt a derék óvószert? Válaszul
