Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-06-20 / 3. szám

1896. junius 20. Vendéglősök Lapja. ö. megváltozott. Óriási uj szállodák épültek, a melyek kiállják a versenyt Paris. London vagy Xewyork bármelyik hasonló czéln intézményével. Az angol „art of hotel-keeping“ név­vel tiszteli meg- a szállodatartás művészetét és valóban egy nagy szálloda bonyolult szervezete, a százakra menő szolgaszemély- zet, az ezerekre mehető vendégsereg- ellá­tása és rendben tartása oly feladat, a mely ritka igazgatási és végrehajtási tehetséget föltételez. Az angol tehát jogrgal nevezi művészetnek a szállodatartást és példa lehet nálunk is az a tisztelet, a melylyel a kö­zönség Loldonban a szállótulajdonosok iránt viseltetik. Ámbár ebben a részben nem panasz­kodhat nálunk sem senki. A mi szállodásaink előkelő helyet foglalnak el a közéletben is, a magánéletben pedig a közönség épen nem fukar irántuk becsülés dolgában. Az idei kiállítás nagyot lendített a szál­lodai művészeten, hogy angol kifejezéssel éljünk. A Royal nagyszálloda, a Pannónia, Bristol, Metropol, Adria, Continental, Fe­liér ló mind elsőrangú fogadók a hol az idegen nagyitóüvegen sem talál különbséget a külföldi szállodáktól. Az Angol királynő, Hungária Vadászkürt, István főherceg pedig már régen Európaszerte ismert névvel bírnak. A napokban találkoztam egy angol ismerősömmel, Lord Eustonnal, a kinek fő- tapasztalata az volt a kiállításból, hogy még otthon sem evett soha olyan kitűnő beafsteaket, mint Stádler Károlynál, a ki méltán büszkesége vendéglőseinknek. Természetes, hogy nagy haladása mel­lett Budapest mégsem áll a fejlődés ama fokán, a mely New-Yorkot és Londont jellemzi Xérey De/sö kávéháza a kiállításban. (Szövege a s-ik oldalon.) a hol a klubélet is a legtökéletesebben van kifejlődve. Nálunk például elképzelhetetlen egye­lőre egy „Hölgyek szállodája“, a milyen mostanában nyílt meg az Egyesült Államok legnagyobb fővárosában, a hetedik Avenue és harmincznegyedik Street sarkán. Egyik Vanderbilt áll a vállalat élén, a szállodát pedig két nő, Gannon X. Mary és Hands J. Alice építette. A költségek 600,000 írtra rúgtak s az épület czélszerüségét legjobban mutatja, hogy az első emeleten íogadó osz­tályok vannak a látogatók számára klub­szerűén könyvtárral, olvasó és játéktermek kel berendezve. Épen ilyen egyetlen a maga nemében a Harlemben megnyílt Home Hotel, a mely ki­zárólag az irodalom és művészet emberei, úgy férfiak mint nők számára épült s a melyben je­lenleg 5 iró, 5 zenész, 1 színész, 6 művész. 3 pap, 1 természetbúvár, 11 tanuló, 57 ta­nár és tanítónő lakix. A Home Hotel esz­méje Miss Fisher Mary fejecskéjében fogam- zott meg, a ki egyszerű tanítónő volt New-Yorkban s egy angliai útja alkalmával meglátogatta Hampstheaban a világhírű Home for Governesses-t (nevelőnők otthonát), a melyet elaggott vagy munkaképtelen tanító­nők számára alapítottak. A derék leány elkezdett gondolkozni. Közmondás szerint a költőknek és tudósok­nak szalmazsup a nyoszolyája, művészek és zeneszerzők pedig festői nyomorban tengőd­nek. A küzdelem a létért nehéz, a kenyér kemény és nagy a verseny minden téren. Kellett tehát a tudomány és művészet embe­rei számára otthont teremteni, a hol kénye­lemben töltsék öregkoruk napjait oly csekély díjért, a melyet a szorgalmas munka évei után bármily kevés nyugdíj meghívhasson, így jött létre a Szent Anna-avenuen, a 135. utcza közelében a „Home Hotel“ nemes em­berbarátok áldozatkészsége folytán. A vendégek közt sok a fiatal orvosnö­vendék. de legtöbb mégis az öreg ember és öreg asszony, a kik közül nem egynek a neve volt világhírű annak idején s a kik igy néhány hétre vagy egész életükre szállnak ebbe a pompás fogadóba, ahol müveit embe­rek közt tisztességes ellátásban részesülnek havi 30 írtért! r.,s még ennél a díjnál is mennyien maradnak adósok, ha nincs jöve­delmük, mert az alapszabályok két heti ingyenes ellátást engedélyeznek és szigorúan vigyáznak, hogy a fizető és ingyenes ven­dég {közt semmi külömbség ne tétessék. Valóságos Isten áldásává teszi ezt a szállodát még az is, hogy a felvételhez csupán annyi igazolandó, hogy az illető valóban irodalmi vagy művészeti pályán fog­lalkozott. A vallással és nemzetiséggel senki sem törődik. Ott van a német zenész, a fran- czia nevelőnő, a lengyel orvos, az újságíró, a költő, a pap, aki Istent szolgálta, nem pedid Mammont, a tanító, a ki nemzedékekbe oltotta a tudomány szeretetét. az ábrándozó, a ki elméleteivel világokat akart boldogítani. Minden elfér ebben a barátságos otthonban, a mely elég nagy befogadni a legnagyobb dicsőséget. Sok tintát pazaroltak a mi kiállításunk vendéglőinek és szállodáinknak drágaságára. Hogy a közönség meggyőződhessen az igaz­ságról. közöljük az amdsterdami kiállítás Royal-vendéglőjének árait, zárjelben utána téve kedves Miska bácsink (Karikás Mihály) magyar csárdájának árait: Tok tartár mártással 1 frt 50 (80 kr.) Rumpsteak 1 frt 50 (80 kr.) Chateaubriand '1 frt 50 (1.20). Ürücomb 1.50 (60 kr). Makaróni sajttal 1 frt (30 kr).

Next

/
Thumbnails
Contents