Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)
1896-06-05 / 2. szám
6. Vendéglősök Lapja. 1896. junius 5. Resurexit. Nagy örömmel mondjuk ki a szót „resurexit“ a mi annyit jelent, hogy feltámadt a „Vendéglősök Lapja“ valamint annak idején a megváltó ! Nagynak látszik ugyan az összehasonlítás, de mert mostanában a szoros értelemben vett megváltók nem igen gyakoriak, azért szabadjon ott a hol arra alkalom nyílik a szélesebben vett. ha mindjárt kisebb megváltóról is megemlékezni, a midőn azok egyike az éppen említett vendéglős lapról teszünk említést. Annyi a mennyi jót csak tett a több hónapok előtt, bizonyosan rendkívüli fontos okokból haladásában megn I állított ezen lap, mert ha nem tett volna, I akkor több tekintélyes egylet és ipartársulat nem választotta volna közlönyéül, nem pártolta volna sok kisebb-nagyobb szakember és társulat az általa pártolt, részben indítványba hozott mozgalmakat. Jelenleg is olvassuk a beköszöntőjében, mely az uj feltámadást hirdeti, hogy Szombathely városában a vendéglősök és italmérők mozgalmat indítottak az italok kismérték vagyis palaczkokbani árulás ellen azért, mert a kir. pénzügyigazgatóságok korlátlanul bárkinek, különösen kiskereskedők, szatócsoknak is adnak engedélyeket, Országos congresszusban is kívánnak ebbeli és más sérelmeiknek kifejezést adni, mit mi is helyeselvén, hozzá tcszszük, miként ezen congresszus mielőbb a magyar orsz. kiállítás alatt tartassák és arra az összes italmérők társulatai hivassanak meg. Egyúttal kifejezést adunk abbeli nézetünknek, miszerint nem hisszük és nem hihetünk némely hírlapok azon nézeteik alaposságában, mint ha a kiállítási vendéglősök némi részben az ott állítólag észrevehető drágaságot előmozdítanák, mert azt sem hiszszük, hogy a kiállítási igazgatóság szigorú ellenőrzése alatt létező és keletkezett vendéglős üzletekben általában képzelhetők volnának ily kifogásolható visszaélések, aminthogy nem is léteznek. Kár az ily hírekkel a levegőt rontani és a még csak virágzásnak indult országos szent ügyet csirájában elfojtani akarni! * Minálunk nagyszerű változások lesznek a vendéglős-ipar terén. Az italmérők társulatának elnöke Kepp Ármin átveszi f. évi junius 1-től kezdve az „Aranyhordó“ szállodát, mig Janisch Ferencz ugyanazon naptól kezdve kezelni fogja a helybeli cs. és kir. tiszti- casino vendéglőjét. Sok szerencsét kívánunk jóhir- és jónévnek örvendő szaktársainknak, különösen az alkalomból is a mikor az említett napokon — mint hírlik — szerencsés lesz Komárom sz. k. város t. ez. közönsége szomszéd Uj-Szőny nagyközséggeli mintegy egybekelését’ — anyakönyvezed) nélkül — ünnepelni. Máskor többet! Komárom, 1896. május hó. Boór József. Ipartársulati ügyek. Az ipartársulat elnöksége a több oldalról nyilvánult óhajtáshoz képest, lépéseket tett a vendéglői záróra ideiglenes megszüntetése végett. A székes főváros törvényhatósága a vendéglősök kívánságát méltánylást érdemlőnek találván, a vendéglői záróra felfüggesztését a milleniumi kiállítás tartamára, vagyis 1896. május 1-től ugyanazon év október végéig, a folyó évi márczius 18-án tartott közgyűlésében elhatározta s ezen határozatot jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztette. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a törvényhatóság közgyűlésének határozatát a folyó évi április 3-án 25081 96. sz. a. kelt magas leiratával jóváhagyta. E szerint a záróra május 1-től október végéig fölfüggesztetett, vagyis a vendéglősök ez idő alatt nincsenek zárórára kötelezve. Azonban a zenélési zárórára vonatkozó szabály érintetlenül érvényben marad. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata legutóbbi választ- mányi ülésén jelen volt Gundel János elnök, Wirth Ferencz alelnök, Hermann Ferencz pénztárnok, Koch József, Malosclük Antal, Csalányi Károly, Palkovics Ede, Blaschlca István, Nősek Ignácz, Kern Ferencz, Princll Nándor, Hcin Lipót, Kommer Ferencz, Glück Frigyes, Mehringer Rezső és Morbitzer Lőrincz választmányi tagok ; ifj. Ács Károly társulati ügyész és Poppel Miklós titkár. Távolmaradását igazolta Lippcrt Lajos. Felolvastatott a folyó évi márczius 31-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve. A közgyűlésről felvett jegyzőkönyv tudomásul vétetvén, hitelesíttetett. Elnök jelenti, hogy a Dreher-alapitvány kamatai, melyeket az alapitó levél értelmé- mében a választmány van hivatva kiosztani, az 1895. évi október havában beváltott szelvények után 212 frtot a folyó évi április havában beváltott szelvények után pedig 208 frtot, összesen tehát 420 frtot vesznek ki. Felkéri a választmányt, hogy e rendelkezésre álló összeget segélyre szoruló elszegényedett ipartársulati tagok között — különös tekintettel azokra, akik pályázati kérvényt adtak be — oszsza fel. Megjegyzi, hogy a segélyt az alapítványi oklevél értelmében máreziusban kellett volna kiosztani, de ez irányban mentségül szolgál az a körülmény, hogy a „Pesti hazai első takarékpénztári“ kötvényekbe fektetett alapítványi tőke után a szelvények áprilisban esedékesek. Jelenti továbbá, hogy a ncmeslclkü alapitó részére, akit az ipartársulat múlt évi közgyűlésében disztagjává választott, a díszoklevél elkészült s azt a választmánynak ezennel bemutatja és indítványozza, hogy e díszoklevelet Dreher képviselőjének egy küldöttség adja át. Áz alapítványi oklevél, melynek értelmében a legmagasabb segély-összeg 50 frt lehet, felolvastatván, a választmány a beérkezett pályázati kérvények és rendelkezésére álló egyéb adatok alapján s a választmányi tagok felszólalásainak figyelembe vételével a 420frt alapítványi segélyt a következőleg osztotta fel: 1. Fritz Henriknek 50 frtot, 2. Dolenszky Ignácznak 50 frtot. 3. Brückner Györgynek 40 frtot, 4. Varsányi Ferencznek 40 frtot, 5. Stockmayer Józsefnek 30 frtot, 6. Frank Péternek 40 frtot, 7. Gruber Gotthardnak 30 | frtot, 8. Weisz Györgynek 30 frtot, 9. Nell \ Antalnak 25 frtot, 10. Koschatzky János özvegyének 25 frtot, 11. Albrecht F. Károlynak | 10 frtot, 12. Horváth Andrásnak 10 frtot, I 13. Edelmann Amáliának 10 frtot, 14. Érti I Jánosnénak 10 frtot, 15. Thalhammer Ivároly- nak 10 frtot, 16. Özv. Brutovszky Jakabnénak 10 frtot összesen 420 frtot, azaz négyszáz- busz frtot azzal a határozattal, hogy az elnökség a segélyben részesülőket folyó évi április 17-ére hívja meg az ipartársulati irodába s a részükre megszavazott segélyösz- szegeket nekik egyenként adja át. Az alapitványozó részére készíttetett díszoklevél és az alapítványi segély kiosztását tanúsító kimutatás átadását a választmány egy küldöttségre bizza, mely küldöttségbe tagokul Gundel János, Kommer Ferencz, Prindl Nándor, Wirth Ferencz, Kern Ferencz Malosclük Antal urakat kéri lel. Elnök felolvassa az osztrák vendéglős- szövetkezet elnökének ő hozzá, mint az ipartársulat elnökéhez intézett levelét. E levélben foglaltak szerint az ezredéves kiállítás igazgatósága szívélyesen meghívta őket a kiállításra s ugyanakkor tudatta velük, hogy a budapesti szaktársak a lcg- előzékenyebb fogadásban részesitendik s minden tekintetben gondoskodni fognak arról, hogy itt tartózkodásuk alatt kellemesen szórakozhassanak. Azonban ők tekintettel vannak a budapesti szaktársak nagy üzleti elfoglaltságára s e miatt a testületi látogatást olyan időszakra óhajtják halasztani, mely a budapesti szaktársakra nézve legalkalmasabb lesz. Azt kérik tehát, hogy az ipartársulat ez irányban határozzon és őket erről tudósítsa. A választmány ezen ügyet hosszasabban tárgyalván, a fenforgó kérdés eldöntéséhez többen is hozzá szólották, mig végre abban történt megállapodás, illetve Glück Frigyes ur indítványához képest az határoztatok, hogy az ipartársulat az osztrák’ vendéglősszövetkezetnek oly értelemben válaszoljon, miszerint meghívásuk a kiállítás alkalmából tervbe volt véve. Újabb ülésükben továbbá felolvastatott az osztrák vendéglős szövetkezet újabb levele, mely szerint a szövetkezet folyó évi április 14-én tartott ülésében köszönéttel vette tudomásul az ipartársulat meghívását s a testületi látogatást az ipartársulat által kijelölendő időszakra halasztotta. A választmány az előadottakat tudomásul veszi s akként határoz, hogy az osztrák vendéglős szövezet látogatására a Julius közepe és augusztus eleje közötti időt tartja legalkalma- masabbnak: minélfogva az elnökséget megbízza, hogy az osztrák vendéglős szövetkezetét ezen határozatról értesítse. A „Szombathelyi pinczér-egylet“ hely- eszközlési osztályától, A pinezérhelyközvetités ügye immár úgy a főnökök, mint a pinezérkar érdekeinek szompontjából sürgős javítást követel. Ezen szükségérzet hatása alatt a „Szombathelyi pinczér-egylet“ egyik elsőrendű feladatának tekinti, hogy a helyköz- vetités terén fennálló bajok megszüntetésére teljes erőből törekedjék és fokozatosan hasson oda, hogy a jelenleg uralgó rendszertelenség helyett a helyeszközlés ügyét a kölcsönös igényeknek megfelelő alapokra hetyezze. Feltétlen hitet táplálunk arra nézve, miszerint mindenki érzi szükségét az e^
