Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-06-05 / 2. szám

6. Vendéglősök Lapja. 1896. junius 5. Resurexit. Nagy örömmel mondjuk ki a szót „resurexit“ a mi annyit jelent, hogy fel­támadt a „Vendéglősök Lapja“ valamint annak idején a megváltó ! Nagynak látszik ugyan az összehasonlítás, de mert mostaná­ban a szoros értelemben vett megváltók nem igen gyakoriak, azért szabadjon ott a hol arra alkalom nyílik a szélesebben vett. ha mindjárt kisebb megváltóról is megemlékezni, a midőn azok egyike az éppen említett ven­déglős lapról teszünk említést. Annyi a mennyi jót csak tett a több hónapok előtt, bizonyosan rendkívüli fontos okokból haladásában meg­n I állított ezen lap, mert ha nem tett volna, I akkor több tekintélyes egylet és ipartársulat nem választotta volna közlönyéül, nem pár­tolta volna sok kisebb-nagyobb szakember és társulat az általa pártolt, részben indítványba hozott mozgalmakat. Jelenleg is olvassuk a beköszöntőjében, mely az uj feltámadást hir­deti, hogy Szombathely városában a vendég­lősök és italmérők mozgalmat indítottak az italok kismérték vagyis palaczkokbani árulás ellen azért, mert a kir. pénzügyigazgatóságok korlátlanul bárkinek, különösen kiskeres­kedők, szatócsoknak is adnak engedélyeket, Országos congresszusban is kívánnak ebbeli és más sérelmeiknek kifejezést adni, mit mi is helyeselvén, hozzá tcszszük, miként ezen congresszus mielőbb a magyar orsz. kiállítás alatt tartassák és arra az összes italmérők társulatai hivassanak meg. Egyúttal kifeje­zést adunk abbeli nézetünknek, miszerint nem hisszük és nem hihetünk némely hírlapok azon nézeteik alaposságában, mint ha a kiállítási vendéglősök némi részben az ott állítólag észrevehető drágaságot elő­mozdítanák, mert azt sem hiszszük, hogy a kiállítási igazgatóság szigorú ellenőrzése alatt létező és keletkezett vendéglős üzle­tekben általában képzelhetők volnának ily kifogásolható visszaélések, aminthogy nem is léteznek. Kár az ily hírekkel a levegőt rontani és a még csak virágzásnak indult országos szent ügyet csirájában elfojtani akarni! * Minálunk nagyszerű változások lesznek a vendéglős-ipar terén. Az italmérők társula­tának elnöke Kepp Ármin átveszi f. évi junius 1-től kezdve az „Aranyhordó“ szállodát, mig Janisch Ferencz ugyanazon naptól kezdve kezelni fogja a helybeli cs. és kir. tiszti- casino vendéglőjét. Sok szerencsét kívánunk jóhir- és jónévnek örvendő szaktársainknak, különösen az alkalomból is a mikor az em­lített napokon — mint hírlik — szerencsés lesz Komárom sz. k. város t. ez. közönsége szom­széd Uj-Szőny nagyközséggeli mintegy egybe­kelését’ — anyakönyvezed) nélkül — ünne­pelni. Máskor többet! Komárom, 1896. május hó. Boór József. Ipartársulati ügyek. Az ipartársulat elnöksége a több oldal­ról nyilvánult óhajtáshoz képest, lépéseket tett a vendéglői záróra ideiglenes megszün­tetése végett. A székes főváros törvényhatósága a vendéglősök kívánságát méltánylást érdem­lőnek találván, a vendéglői záróra felfüg­gesztését a milleniumi kiállítás tartamára, vagyis 1896. május 1-től ugyanazon év ok­tóber végéig, a folyó évi márczius 18-án tartott közgyűlésében elhatározta s ezen ha­tározatot jóváhagyás végett a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszterhez felterjesztette. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a törvényhatóság közgyűlésének határo­zatát a folyó évi április 3-án 25081 96. sz. a. kelt magas leiratával jóváhagyta. E sze­rint a záróra május 1-től október végéig fölfüggesztetett, vagyis a vendéglősök ez idő alatt nincsenek zárórára kötelezve. Azonban a zenélési zárórára vonatkozó szabály érintetlenül érvényben marad. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata legutóbbi választ- mányi ülésén jelen volt Gundel János elnök, Wirth Ferencz alelnök, Hermann Ferencz pénztárnok, Koch József, Malosclük Antal, Csalányi Károly, Palkovics Ede, Blaschlca Ist­ván, Nősek Ignácz, Kern Ferencz, Princll Nán­dor, Hcin Lipót, Kommer Ferencz, Glück Fri­gyes, Mehringer Rezső és Morbitzer Lőrincz választmányi tagok ; ifj. Ács Károly társulati ügyész és Poppel Miklós titkár. Távolmaradását igazolta Lippcrt Lajos. Felolvastatott a folyó évi márczius 31-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve. A közgyűlésről felvett jegyzőkönyv tu­domásul vétetvén, hitelesíttetett. Elnök jelenti, hogy a Dreher-alapitvány kamatai, melyeket az alapitó levél értelmé- mében a választmány van hivatva kiosztani, az 1895. évi október havában beváltott szel­vények után 212 frtot a folyó évi április havában beváltott szelvények után pedig 208 frtot, összesen tehát 420 frtot vesznek ki. Felkéri a választmányt, hogy e rendel­kezésre álló összeget segélyre szoruló elsze­gényedett ipartársulati tagok között — kü­lönös tekintettel azokra, akik pályázati kér­vényt adtak be — oszsza fel. Megjegyzi, hogy a segélyt az alapít­ványi oklevél értelmében máreziusban kel­lett volna kiosztani, de ez irányban ment­ségül szolgál az a körülmény, hogy a „Pesti hazai első takarékpénztári“ kötvényekbe fektetett alapítványi tőke után a szelvények áprilisban esedékesek. Jelenti továbbá, hogy a ncmeslclkü alapitó részére, akit az ipartársulat múlt évi közgyűlésében disztagjává választott, a dísz­oklevél elkészült s azt a választmánynak ezennel bemutatja és indítványozza, hogy e díszoklevelet Dreher képviselőjének egy kül­döttség adja át. Áz alapítványi oklevél, melynek értel­mében a legmagasabb segély-összeg 50 frt lehet, felolvastatván, a választmány a beérkezett pályázati kérvények és rendelkezésére álló egyéb adatok alapján s a választmányi tagok felszólalásainak figyelembe vételével a 420frt alapítványi segélyt a következőleg osztotta fel: 1. Fritz Henriknek 50 frtot, 2. Dolenszky Ignácznak 50 frtot. 3. Brückner Györgynek 40 frtot, 4. Varsányi Ferencznek 40 frtot, 5. Stockmayer Józsefnek 30 frtot, 6. Frank Pé­ternek 40 frtot, 7. Gruber Gotthardnak 30 | frtot, 8. Weisz Györgynek 30 frtot, 9. Nell \ Antalnak 25 frtot, 10. Koschatzky János öz­vegyének 25 frtot, 11. Albrecht F. Károlynak | 10 frtot, 12. Horváth Andrásnak 10 frtot, I 13. Edelmann Amáliának 10 frtot, 14. Érti I Jánosnénak 10 frtot, 15. Thalhammer Ivároly- nak 10 frtot, 16. Özv. Brutovszky Jakabnénak 10 frtot összesen 420 frtot, azaz négyszáz- busz frtot azzal a határozattal, hogy az el­nökség a segélyben részesülőket folyó évi április 17-ére hívja meg az ipartársulati iro­dába s a részükre megszavazott segélyösz- szegeket nekik egyenként adja át. Az alapitványozó részére készíttetett díszoklevél és az alapítványi segély kiosztá­sát tanúsító kimutatás átadását a választ­mány egy küldöttségre bizza, mely küldött­ségbe tagokul Gundel János, Kommer Ferencz, Prindl Nándor, Wirth Ferencz, Kern Ferencz Malosclük Antal urakat kéri lel. Elnök felolvassa az osztrák vendéglős- szövetkezet elnökének ő hozzá, mint az ipar­társulat elnökéhez intézett levelét. E levélben foglaltak szerint az ezred­éves kiállítás igazgatósága szívélyesen meg­hívta őket a kiállításra s ugyanakkor tudatta velük, hogy a budapesti szaktársak a lcg- előzékenyebb fogadásban részesitendik s minden tekintetben gondoskodni fognak arról, hogy itt tartózkodásuk alatt kellemesen szó­rakozhassanak. Azonban ők tekintettel vannak a buda­pesti szaktársak nagy üzleti elfoglaltságára s e miatt a testületi látogatást olyan időszakra óhajtják halasztani, mely a budapesti szaktár­sakra nézve legalkalmasabb lesz. Azt kérik tehát, hogy az ipartársulat ez irányban hatá­rozzon és őket erről tudósítsa. A választmány ezen ügyet hosszasabban tárgyalván, a fenforgó kérdés eldöntéséhez többen is hozzá szólották, mig végre abban történt megállapodás, illetve Glück Frigyes ur indítványához képest az határoztatok, hogy az ipartársulat az osztrák’ vendéglős­szövetkezetnek oly értelemben válaszoljon, miszerint meghívásuk a kiállítás alkalmából tervbe volt véve. Újabb ülésükben továbbá felolvastatott az osztrák vendéglős szövetkezet újabb le­vele, mely szerint a szövetkezet folyó évi áp­rilis 14-én tartott ülésében köszönéttel vette tudomásul az ipartársulat meghívását s a testületi látogatást az ipartársulat által kijelö­lendő időszakra halasztotta. A választmány az előadottakat tudomá­sul veszi s akként határoz, hogy az osztrák vendéglős szövezet látogatására a Julius közepe és augusztus eleje közötti időt tartja legalkalma- masabbnak: minélfogva az elnökséget megbízza, hogy az osztrák vendéglős szövetkezetét ezen határozatról értesítse. A „Szombathelyi pinczér-egylet“ hely- eszközlési osztályától, A pinezérhelyközvetités ügye immár úgy a főnökök, mint a pinezérkar érdekeinek szompontjából sürgős javítást követel. Ezen szükségérzet hatása alatt a „Szombathelyi pinczér-egylet“ egyik első­rendű feladatának tekinti, hogy a helyköz- vetités terén fennálló bajok megszüntetésére teljes erőből törekedjék és fokozatosan hasson oda, hogy a jelenleg uralgó rendszertelenség helyett a helyeszközlés ügyét a kölcsönös igényeknek megfelelő alapokra hetyezze. Feltétlen hitet táplálunk arra nézve, miszerint mindenki érzi szükségét az e^

Next

/
Thumbnails
Contents