Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-05-14 / 19. szám

1988. május 14. TU BUDAPEST 3 Irányító elveket szabott az üzem* politikai bizottság a Beszkárt számára A villamosvasutaknál a rövid viszonylatok, a távolsági viteldíjrendszer és az alapdíjas bérletrendszer mellett foglalt állást a bizottság — Az autóbusz nem pótolhatja a tömeg*közlekedést, ezért viteldijának magasabbnak kell lennie — Rendszertelennek és arányositandónak tartja a bizottság a Helyiérdekű viteldijait — Az Uj Budapest tudósítójától. — Értékes és nagyjelentőségű munkát végzett a főváros üzempolitikai bizott­sága, amikor alig három hónap alatt elkészítette a fővárosi közlekedési vállalatok viszonylatvezetési és vitel­díjrendszeréről szóló előterjesztését. A Zsitvay Tibor dr. elnökletével mű­ködő üzempolitikai bizottságnak azért kellett ilyen aránylag- rövid idő alatt a hatalmas anyaggal megbirkóznia, mert a kormány a villamos kisszakasz és a szakaszjegyek árának újabb meg­állapításával kapcsolatban a főváros közönségéhez intézett leiratában kö­zölte, hogy a közlekedés észszerű javítására, valamint egy szerves tarifa- reformra vonatkozó előterjesztést vár oly időben, hogy a javaslatba hozandó és általa is elfogadható változások legkésőbb július elsején életbeléptet- hetők legyenek. A közlekedési kérdésekben az üzem- politikai bizottság átfogó rendezést tart szükségesnek. A tárgyalás anya­gát az üzempolitikai bizottság jelen­tése három részre osztja: a villamos vasutak, az autóbusz és tro|(leibusz és végezetül a helyiérdekű vasutak csoportjára. A villamosnál az üzempolitikai bi­zottság a rövid és kisszámú viszony­latokon alapuló rendszer mellett fog lal állást. A rövid-relációs rendszer az átszállások számának bizonyos emelkedését vonja maga után. Ezért a végállomásokat úgy kell kiképezni, hogy az átszállások okozta kényelmet­lenség a lehető legkisebb mértékre korlátozódjék. Kívánatos továbbá a fel- és leszállások meggyorsítása* ér­dekében a kocsik megfelelő átalakí­tása (a peronok és ajtók kiszélesítése, az ülőhelyek célszerűbb elrendezése). A végállomásokat forgalmi csomópon­tokra kell lehetőleg helyezni, a vona­tokat hurokvágányon kell visszafor­dítani, mert sűrű közlekedésnél a gyors visszafordítás legjobban igy biztosítható. A viteldij-rendszert illetően a, tel­jesítményi rendszert tartja a bizott­ság a legmegfelelőbbnek olyképen, hogy a viteldij alapdijául szolgáló távolságnak a budapesti viszonyok mellett körülbelül egy kilométer hosz- jszuaknak kell lenniök. A vasutvállalat érdekében szükséges, hogy a kilomé­terenkénti viteldij degressziv legyen, tehát bizonyos utazási hosszponton túl a viteldijnak az utazási hosszal való emelkedése mellett az egy-egy kilométerre eső hányad az utazókö­zönség teherbíró képességéhez igazod­va, fokozatosan csökkenjen. A kis- uzakasz-rendszert a bizottság olyképen kívánja megjavítani, hogy a vállalat az egynél több kisszakasz távolságra jelenleg érmével utazók részére azo­nos árú papirjegyeket szolgáltasson ki , Nem teszi a bizottság magáévá azt az álláspontot, hogy a kisszakasz- rendszer hátránya, de általában a zsúfoltság viteldij-emeléssel szüntet­tessék meg. Alapdíjas bérlet-rendszert kíván a Beszkárttól az üzempolitikai bizottság, az igénybevett teljesítmény tői függőbe véve, de íenntartandónak véli az összes vonalakra és korlátlan számú utazásra jogosító bérletjegyet is. Szociális szempontokat kielégítő, olcsóbb utazást biztosító jegyeket igazolványhoz kötötten csak olyan utasok vehessenek igénybe, akiknek keresete bizonyos határon alul marad. A hetijegyet a most megállapított kö­vetelmények figyelembevételével kell fejleszteni. Az autóbusz-közlekedésre vonatko­zóan az a bizottság elvi álláspontja, hogy az autóbusz és a trolleibusz a villamosvasutat, mint a tömeg köz­lekedési eszközt nem pótolhatja. Az autóbusz szerepe Budapest közlekedési rendszerében: uj útvonalakon a felde­rítő és beérő szolgálat ellátása, gyé­rebb lakosságú városrészekben kifutó vonalakkal a villamosvasút táplálása, szűk utcákkal átszelt városrészekben a villamosközlekedés pótlása, illetőleg felváltása, túlterhelt villamosvonalak tehermentesítése, végezetül közúti vil­lamos vasúttal párhuzamosan, sőt esetleg azonos útvonalon haladva, gyorsabb közlekedés biztosítása. Az autóbusz viteldiját illetően az a bizottság álláspontja, hogy ezt telje­sen a teljesítményre kell felépíteni, olyképen azonban, hogy azonos tá­volságokra. mindig magasabbak legye­nek a villamosvasutak viteldijainál. A viteldij alapjául szolgáló távolsági lépcsőknek hosszabbaknak kell lenni­ök, mint a villamos vasutaknál. Bér­let-rendszerként, csak az alapdíjas bérletjegy jöhet figyelembe, előre megváltandó kiegészítő jegyekkel. A villamos és az autóbusz között az átszállási lehetőséget biztosítani kell. A Helyiérdekűt illetően az a bizott­ság álláspontja, hogy a Helyiérdekű viteldij-rendszerében mutatkozó kü­lönböző visszáságokat (azonos távol­ságra különböző menetdij, a vitel­dijaknak a távolságokkal nem arányos emelkedése, zónázási lehetőségek) ki kell küszöbölni és a HÉV viteldij- szabását valamennyi vonalára kiter­jedően a teljesítményi viteldij-rend­szert kell követelni. A Beszkárt nagy problémái az üzempolitikai bizottság jelentése kap­csán rövidesen az illetékes önkor­mányzati fórumok elé kerülnek­Fejlesztik a főváros kültelki iskolahálózatát 9 Nyolcszáztzar pengőt reprezentál az ezévl épitisl program — Az Uj Budapest tudósítójától — Most készült el a főváros idei iskola- építési programja, amelynek végrehaj­tásához már most hozzákezdenek. Kü­lönösen a kültelki iskolaháló­zat fejlesztésére fordítanak nagy súlyt. Miután a felmerülő igények teljes kielé­gítése igen nagy anyagi áldozatot Ígér nyelne, egyelőre csak a jelenlegi lehe­tőségek figyelembevételével, a legsür­gősebb hiányokat pótolják és erre a cél. ra 790.000 pengö’t fordít az idén a város. A főváros nagy iskolaépítési program­ja, a következő részleteket tartalmazza: A Horthy M i k 1 6 S-ú ton 360.000 pengő költséggel női felsőkereskedelmi iskolát építenek. Jelenleg a kereskedel­mi iskola egy elemi iskolával közö.-; épületben működik, ami a tanítási érde­kek szempontjából hátrányos. Az önál­ló új női felsőkereskedelmi iskola épí­tésével nemcsak az elemi iskolát, ha­nem a Váli-úti polgári fiú- és leányis­kolát is tehermentesítik. A Harmat-utcában 110.000 pen­gőért új elemi, iskola épül. Ezen a kör­nyéken ma nincs iskola és az itt lakó gyermekek a Kada-utcai vagy a Mag lódi-úti iskolákba kénytelenek járni. Átmenetileg a lebontott bamkkiskolák anyagából építenek a Harmat-utcában új iskolát, úgy hogy ezáltal tekintélyes összeget takaríthatnak meg. A Dong ő-u teában új óvódát épí. tenek, amely csak 24.500 pengőbe fog keiühu. Ezen a környéken ma nincs óvoda, noha mintegy száz óvódaköteles gyermek lakik itt. A Tisza Kélrnán-íé- ren jelenleg használaton kívül álló ba- rakkiskolaépiiletet fogják a Dongó-utcá­ba áthelyezni, tehát a 24.500 pengős költség tulajdonképen csak az áthelyés- sel járó kiadás. A Mészáro s-u teái leánygim­názium kibővített udvarát 35.000 pen­gő költséggel rendezik. Később ezen a telken altiszti lakást építenek. A Kén-utcában szintén új kis- dedóvóda épül 20.000 pengő költséggel. Itt is a régi lebontott barakkiskolák anyagát használják fel az új óvoda épí ­tésénél. A Hungária -középkörúti polgári leányiskolát 18.000 pengő költ­séggel kibővítik. Az iskola ma már annyira szűk, hogy egyes tanórák el­látására kénytelenek a távolabb fekvő elemi iskola tantermeit igénybe venni, vagy pedig a tanórák egy részét a sza­badban tartani. Minthogy ez az állapot sem pedagógiai, sem egészségi szem­pontból tovább fenn nem tartható, gondoskodni kell egy tornaterem és két tanterem építéséről. Az iskola bővítését a Hungária-köruti használaton kívül helyezett barakkískola anyagából hajtják végre. Kibővítik a Bihar i-.ú t i elemi isko­lát is 130.000 pengő költséggel. A kör­nyék lakóssága ugyanis annyira elsza­porodott, az új szükséglakásokban olyan sok iskolaköteles gyermek van, hogy a meglévő iskolák már képtelenek a gyer­mekeket befogadni. A Reáltanoda-utcai gimná­zium halaszthatatlanul gyökeres felújí­tásra, tatarozásra szóiul. Az összes fö­démeket sürgősen ki kell cserélni, mert beomlással fenyegetnek. Ez 27.000 pen­gő költséggel jár. Kibővítik a He rnád-utcai leány- iparostancnciskolát 10.000 pengő költ. séggel, ami által negyven új férőhelyet kapnak. A Cegléd i-úton új óvóda és gyermekotthont létesítenek 12.500 pengő költséggel. Erre a Ceglédi-úti volt ser- tésh'zlaló telep egyik lakását használ­ják fel és egy fedett játszószint is léte­sítenek. Ezenkívül több iskolában végrehajt­ják a legsürgősebb átalakítási és tata- rozási munkálatokat, amely célra to vábbi 45.000 pengőt fordítanak. A fen­tiek alapján adódó nyolcszázezer pen­gős iskolaépítési programra a szüksé­ges fedezet rendelkezésre áll.

Next

/
Thumbnails
Contents