Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-05-14 / 19. szám

2 UJJßUDAPESr 1938. május 11. alkalmazottnak talán verejtékesebben és nehezebben kell dolgoznia. A pékek, nél 50 százalék az önálló zsidó és 11 százalék a zsidó segédszemélyzeit. A keresztény segédek közül — ez nem­csak a pékekre vonatkozik — csak minden tizedik vagy tizenötödik tud ön­álló lenni, ellenben a zsidók közül úgy- S7Ólv >n mindegyik. Ha a kereskedelmet figyelem: azt látom, hogy az önálló kereskedőknek 60 százaléka, a tisztviselőknek 45 szá­zaléka, a segédszemélyzetnek pedig 40 százaléka zsidó, tehát úgy amint az ál­lások mennek lefelé, csökken a zsidók arányszáma. A kereskedelmi tisztvise­lőknél az a helyzet, hogy az igazgatók 50 százaléka, a cégvezetők 56 százalé­ka, a könyvelők 62 százaléka, az ügy­nökök 72 százaléka és a tisztviselők 60 százaléka zsidó. A segédszemélyzetnél már megint csökken az arányszám, amennyiben az üzletvezetőknek 40 százaléka, az eladóknak 45 százaléka zsidó, az üzleti szolgáknál és altisztek­nél az arányszám csak 5 százalék. Ha a nagyipart nézem, azt látom, hogy a magyar kartelek 90 százaléka zsidó tu­lajdonban van. A bőrfeldolgozó nagy­iparnak 80 százaléka, a textiliparnak 71 százaléka, a ruházati iparnak 77 százaléka, a vegyészeti iparnak pedig 93 százaléka zsidó. Az önálló mészáro- soknk 46 százaléka zsidó, viszont a vá­góhídi munkásoknál 0.2 százalék. Folytathatnám tovább ezeket a sta­tisztikai adatokat, de a közreadott szá- jtnotí is elegendők arra, hogy levonjam a szükséges konklúziókat... És pedig jelen alkalommal főképen a tekintetben, hogy a közmunkáknál és közszállitár soknál megfelelőképen biztosítani kell a keresztény iparosság és kereskedelem megfelelő számarányú foglalkoztatását. Ahhoz azonban, hogy erre vonatkozóan konkrét javaslóitokat tegyünk, szüksé­ges úgy állami mint városházi vonatko­zásban a statisztikai adatok megfelelő ismerete. Tudni akarjuk, mégpedig az állami és fővárosi vállalkozási élet min­den frontján, a beérkezett ajánlatok kö­— kedves dr. Városházy bizottsági tag úr? — Az önkormányzati élet túlzsúfolt- sága jellemezte a most lezándt hetet, kedves szerkesztő barátom. Torlód tok a közigazgatási bizottság ülése, a pénzügyi bizottság ülése és a szer­dai napról a pénteki napra áthúzódott törvényhatósági bizottsági közgyűlés. Tekintettel arra, hogy az egész héten át a képviselőház is nyolcórás ülése­ket tartott, sőt a felsőházban is, voltak ülések: a pártvezérek, akik ország­gyűlési képviselők, vagy felsőházi ta­gok, vagy el sein jöttek a városházi ülésekre, vagy pedig rohantak a par­lamentbe. Az az idő azonban, amit a pártvezérek a városházi üléseken töl­töttek el, felszólalásokkal és igen four tos tanácskozásokkal telt el. A köz- igazgatási bizottság ülésén és a köz­gyűlésen olyan szónokok számára is, akik nem törvényhozók, jutott elsőren­dű kérdésekre felszólalásokra alkalom. Az érdekes és értékes felszólalások közül ehelyütt Nagy Lászlóét említem meg, aki úgy a közigazgatási bizott­ságban, mint d közgyűlésen okosan és figyelemreméltóan, beszélt■ — Mi a helyzetjelentés a közgyűlés­ről? — Meglehetősen, ideges és nyomott zö.t a versenytárgyalások lefolytatása alkalmával mennyi származik zsidó vállalkozótól, mennyi kereszténytől. Tudni kívánjuk azt is, hogy a kiadott közmunkák és szállítások hány száza­léka esik zsidó vállalkozókra és szállí­tókra és mennyi keresztényekre. Fel­kérem a polgármester urat, hogy erre vonatkozóan a megfelelő statisztikai adatokat sügősen legyen szíves elké­szíttetni ! Csak ezen adatok birtokában fog sor kerülni arra, hogy konkrét javaslatokat tehessünk. Úgy a közmunkákat mint a szállításokat illetően. Intézményesen biz. tosítani kell államnál és városházán a Silberpfennigekkel szemben a keresz­tény ipar és kereskedelem megfelelő tá­mogatását, munkához juttatását, hitel­lel való ellátását. Szükségesnek tartom ebből a szempontból a Közszállítási Szabályzat; megfelelő á'dolgozását és a szükséges törvényes intézkedések halac déktalanul való megtételét! csolatos magatartására kellemetlenül kellene visszaemékeznem, az elfelejt sem. De mint úriembernek, az a köte­lességem, hogy ne feledkezzem meg a barátságról! Politikával nem foglal­koztam, politikával nem foglalkozom! Barátaimat pedig a jövőben is meg fogom becsülni. Ezt kívántam a mé­lyen tisztelt közigazagtási bizottság előtt kijelenteni. Feigler Károly dr. fenti önérzetes és mégis lojális nyilatkotával a sok port felvert vacsora-ügy teljes nyug­vópontra jutott. Feigler Károly főügyész és a Hubay-vacsora A liszt! főügyész önérzetes nyilatkozata et közigazgatási bizottságban — Az Uj Budapest tudósítójától — Hetek óta folyik a szóbeszéd a vá­rosházán arról, hogy Feigler Károly dr., a főváros általános népszerűség­nek örvendő tiszti főügyésze, helyte­lenül cselekedett, amikor elment, egy vacsorára, amelyen Hubay Kámán szerkesztőt ünnepelték országgyűlési képviselővé történt megválasztása kapcsán. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén Bánóczi László tette szóvá Feigler Károly dr. eljárását. — Nem vitás — mondotta Bánóczi — hogy a főügyész úr politizálhat, aho­gyan akar, a főügyész úr magánidejé­vel úgy rendelkezik, ahogyan jól esik, azt hiszem azonban, hogy mégis van egy elválasztó vonal, hogy olyan ügy­ben ne vegyen részt, amelyet a felsőbb hatóság ilyen módon elítél. Bánóczi arra célzott, hogy a vacsorán Szálast Ferenc ny. őrnagyot ünnepelték, „akit a belügyminiszter rendőri felügyelet alá helyezett és akinek működéséről nemrégiben a parlamentben lesújtóan nyilatkozott“. Feigler Károly dr. tiszti főügyész azonnal válaszolt Bánóczi felszólalá­sára. Feigler Károly dr. válasza, amely széles körökben keltett férfias hangjával feltűnést és általános meg­elégedést, a következőképen hangzik: — Hubay Kálmán oszággyűlési kép­viselő úr tiszteletére a baráti köre vacsorát rendezett. Ezen a vacsorán én megjelentem, — ez tényt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő úr­ral évek óta személyi, jó baráti vi­szonyban vagyok. Ez a barátság, ha a realitásokat nézzük, én reám volt hasznos, mert amikor szükség volt rá, a közelmúltban, hogy barátaim mel­lém álljanak, akkor Hubay Kálmán országgyűlési képviselő urat, illetve az ő főszerkesztésében megjelenő új­ságorgánumokat magam mellett talál­tam. — Amennyiben az ünneplés — a bizottsági tag úr részéről — Szálast Ferenc nyugállományú vezérkari tes­tületben őrnagy úr személyét kívánta jelenteni, kijelenthetem, hogy nekem a vezérkari őrnagy urat még látásból sincs szerencsém ismerni. — Nekem, mint keresztény magyar embernek, az a kötelességem, ha ne­talán valakinek a személyemmel kap­Zománctáblákat csak Beér Sándornál rendeljen. Bndapest, V.. Gróf Tisza István n. 6- Telefon: 18-24-29. kn fiatal és fiai ut-, csatorna- és beton- épitési vállalkozó Budapest, Vili, Futó-utca 10. Telefon: 1—303—85. özv. UJAGH ARPADné BUDAPEST, 11., B1MBÓ-UT 17. TELEFON: 1-544-26. Acélplombék mindenféle célra nagyságban és színben. Szalagplombák Szövetplombák. Ládaplombák. Hordó­lemezek. Plombázófogók acél- és ólom­plombákhoz. Jegylyukasztó- (kalauz- és ellenőri) fogók. Konzervbontó kések. Biehn János R. t. Budapest, V., Alkotmány-u. 21.| Telefon: 1—153—50. Aszfallozós, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, parafin. volt a hangulat, ami az országos po­litikai feszültség természetszerű város­házi együttjárója. Noha a napirenden levő tárgyak élénk és sokoldalú meg­vitatásban részesültek, a közgyűlésen mégis az informálódást és a politikai megbeszéléseket tartották a városatya urak a fontosabbaknak. Erős a gya­núm, hogy a szerdai közgyűlés is azért húzódott át péntekre, mert a bizott­sági tagok többsége — pénteken is együtt akar lenni, már csak tájékozó­dás szempontjából is, bizonyos lévén, hogy a közgyűlésen több és precízebb hírt lehet hallani, mint ami az újsá­gokban, olvasható. Ami a frontokat — már mint a világnézeti frontokat — illeti a közgyűlésen, általában az a helyzet, hogy ebben a vonatkozásban is elektromossággal van tele a levegő. Erősen 1 számontartották, ki jött el a közgyűlésre, akik a legutóbbi hetek­ben kiléptek a pártokból. Nos: Dési Gézát és Orova Zsigmondot nem lát­tam a közgyűlésen, Deményi Aladárt sem, viszont mindannyiukat pótolta Lédermann Mór, aki tüntetőén foglalt helyet — változatlamd az egységes­párti padsorokban. Igaz, hogy a pad- szélen, ült, ahonnan csak egy lépés vá­lasztotta el a változatlan egykedvű­séggel ellentálló Lédermannt a bal­oldali soroktól. A kereszténypárti pad­sorokban ültek régi helyükön Csík László és Mohaupt Gyula. (Arra vo­natkozóan, hogy mi lesz ügyükben a zsűri döntése, ellentmondó hírek van­nak forgalomban.) Temesváry László viszont, aki kilépett a Keresztény Községi Pártból, a közgyűlési terem­ben nem foglalt helyet, a társalgókban beszélgetett. Egyébként közlöm szer­kesztő úrral, hogy a nagy közgyűlési napirend első része szerdán simán és változatlamd ment keresztül: a zár­számadás kapcsán a szónokok dicsé­rettel emlékeztek meg Szendy polgár- mester tudásáról, bölcsességéről és energiájáról. Sok gratulációt kapott Gátonyi Béla, az új főszámvevő is, akinek ez volt az első zárszámadása. — Derűs epizód? Néhány másodperc volt a hét órán keresztül húzódó szerdai köz­gyűlésén„ amikor az őlimpuson moso­lyogtak az Istenek: nevetett az elnöki emelvény• Haviin főjegyző, az elnöki ügyosztály kitűnő vezető-helyettese, a beérkezett választási eredményeket olvasta fel, még pedig megafonon ke­resztül. A sok név — közel negyedórái felolvasásról volt szó, — zavarta a bé­késen társalgó bizottsági tag urakat. Fel is szóltak az elnöki emelvényre, hogy halkabban olvasson, fel a főjegyző úr. Derű az egész vonalon, Lamotte alpolgármester személyesen állítja né­mára az elnöki emelvény megafónjá- nak jelzőtábláját, a derék Haviin pe­dig folytatja a felolvasást, de úgy, hogy már senki sem hallja a nevek tö­megét. Amivel azután mindenki meg volt elégedve... — Mi újság a betegfronton? apu—^jpumpuuiiT1. ' A múlt hét péntekjén Ádám pro­fesszor súlyos epeműtétet hajtott vég­re Illyefalvi Lajos dr. egyetemi taná­ron, a fővárosi statisztikai hivatal népszerű igazgatóján. Valóban nehéz volt a műtét, főképen azért, mert a professzor helyi érzéstelenítéssel haj­totta azt végre az egyik előkelő fővá­rosi szanatóriumban. A műtét nagy­szerűen sikerült, Öméltósága állapota már jelentékenyen javult a lefolyt egy hét alatt is, bár még ' hetekig tartó ke­zelésre van szükség. Felesége hűséges szeretettel őrködik betegágya mellett, lllyefalvinak látogatókat egyelőre nem szabad fogadnia! — Még egy operáció: Szécsi Jenő műszaki főtanácsos, a II- kerületi elöljáróság műszaki osztá­lyának vezetője, súlyos szem-műtéten ment keresztül. — Jókívánságaink az összes bete­gek számára! Házasság? — Hanthy Haidekker János dr. III. kér. elöljáró és felesége, Fogl Margit leányát, Lilyt, hétfőn vezette oltár­hoz a Szent Margitszigeti kápolnában Hentaller Miklós, néhai Hentaller La­jos orsz. képviselő, történetíró és fele­sége, néhai Pauli Mariska fia. Az esketésnél tanuk voltak: vitéz Kár- páthy Kamilló ny. gyalogsági tábor­nok és Szigeth Gábor m. kir. kormány- főtanácsos, egyetemi tanár. — Gratuláhmk! A viszontlátásra a jövő héten, kedves dr. Városházy! — Isten önpel, szerkesztő úr!

Next

/
Thumbnails
Contents