Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-03-19 / 11-12. szám

1988. március 19.

ÚJ BUDAPEST

3

Mi történt a statisztikai hivatalban?

Az Országos Statisztikai Tanács az orvosi statisztikai kérdőívek ügyében nemcsak a hivatal legteljesebb jóhiszeműségét, hanem az eljárás korrekt és szakszerű voltát is megállapította

— Az Uj Budapest tudósítójától. —

Néhány héttel ezelőtt érthetetlen és indokolatlan támadások jelentek meg a napisajtóban az orvosok szociális statisztikai felvételével kapcsolatban a székesfővárosi statisztikai hivatal ellen. Azzal a váddal illették a székes- főváros egyik kitűnő és világszerte elismert tudományos intézményét, hogy az orvosoktól begyűjött kérdőíveket meg nem engedett célokra akarja felhasználni. A vád alapjául azok a számok szolgáltak, amelyek a hivatal által szétküldött kérdőivek válaszbo- ritékainak belsejében voltak találhatók.

Az ügy napokig szerepelt a sajtóban s az ennek folytán felkavart, izgatott légkörben a valóságról egyedül csak az a nyilatkozat nyújtott pozitívumot, melyet a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója Illyefalvi L Lajos dr. adott a sajtó számára.

lUyefalvi I. Lajos dr., akinek puritán, kiváló egyéniségét mindnyájan jól ismerjük, a gyanúsítások által érzékenységében mélyen sértve, az illetékes fórumokhoz fellebezett elégtételszolgáltatás végett, dacára annak, hogy a vádak alaptalan és nevetséges volta könnyen cáfolható volt.

Elég arra hivatkozni, hogy a statisztikai hivatal fennállása óta eltelt 70 esztendő folyamán méa soha senkit sem. adóztattak meg statisztikai célra benyújtott vallomása alapján. A stameghirdetni. Arra vonatkozóan, hogy ki lesz az uj tanácsnok, megoszlanak a vélemények, egy bizonyos azonban, hogy kerületi embert fognak megválasztani.

— A régi vagy az uj kerületiek közül valót-e, tisztelt bizottsági tag úr?

— Ne legyen annyira kiváncsi szerkesztő úr, mert hamar megöregszik! Ha már pályázatokról van szó, azt is közlöm, hogy a legközelebbi nap kiírják a pályázatot az adóhivatali igazgatói állásra. A tanügyi pályázatokat illetően jelentem, hogy teljes erővel folyik a beérkezett anyag feldolgozása.

— Ünnepségek?

— Szendy polgármestert ünnepelte a Tisztviselő Kaszinó, abból az alkalomból, hogy a kormányzó a II. osztályú magyar érdemrenddel tüntette ki. Az ünnepi beszédet a kaszinó tagjainak lelkes éljenzései közepette Osz- wald István, a kúria nyug. elnöke tartotta. Itt emlitem meg, hogy a kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy a polgármester a német Vörös Kereszt I. osztályú díszjelvényét elfogadja és viselje. Még egy ünnepségről számolok be: a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége szerdán délelőtt a Zene- akadémián tartotta ezévi márciusi ünnepségét. Az ünnepi szónok Szoko- lay Leó dr. árvaszéki elnökhelyettes volt, akinek gyönyörű beszédét lapunk mai számában teljes terjedelmében közöljük. Annál is inkább, mert Szokolayt, aki nemcsak kitűnő tudású szakférfiú, hanem pompás szónok is,

tisztikai törvény a beküldött kérdőíveknek ilyen célra való felhasználását tiltja. De nemcsak a begyűjtött vallomások nem szolgáltak soha adózás vagy egyénenkénti felhasználás céljára, hanem soha indiszkréció azokkal nem történt. Az egyéni adatokkal kapcsolatos hivatalos titoktartás megsértéséért a statisztikai törvény szigorú büntetést ró ki, s az azt megszegő tisztviselőt nemcsak szabadságvesztéssel sújtja, hanem az köteles mindazokat az erkölcsi, és anyagi károkat megtéríteni, melyek eljárásából származhatnak.

A boríték belsejében a számokat azért kellett elhelyezni, hogy a válaszok beérkezését ellenőrizni lehessen. Technikai okokból ugyanis szociális reprezentatív felvételeknél, ahol az adatszolgáltatók belátására van bízva a kérdőivek kitöltése és beküldése, a felvétel sikere érdekében tudni kell, hogy a beérkezett anyagban az orvos- társadalom rétegei megfelelő számban és arányban vannak-e képviselve.

A statisztikai hivatal egyik megbízott vezető tisztviselője köteles volt a kérdőív beérkezése és a számok összeegyeztetése után a borítékokat eldobni, ami azt jelenti, hogy a borítékok eldobása után már senkisem állapíthatta volna meg, hogy kinek az íve érkezett be.

A borítékok számozása sem szabálytalanságot, sem újdonságot nem jelent. Más esetekben egyszerűen a boríték

a jövő, sőt a közeljövő emberének tartjuk.

— Helyeslem véleményét és osztom jóslatait bizottsági tag úr! Ki lett szegény jó Pályi Gyula utóda a főváros közgyűlésén?

— Az igazoló választmány úgy határozott, hogy Pályi Gyida helyére az Ügyvédi Kamara képviseletében Bró- zik Bódog került. Brózik a Kamara fiatalabb évjáratú ügyvédeihez tartozik: a háború után lett ügyvéd.

— Kik betegek?

— Némethy Károly tanácsnokot vegyük elsősorban, róla a család titkolódzása következtében fantasztikus hírek keltek szárnyra. Ezzel szemben a valóság a következő: Némethy beteg csakugyan, de nem qnnyira, ahogy azt hiresztelik. A jövő héten a Verebély- klinikán könyebbtermészetű operáción fog keresztülmenni. Jelentem továbbá, hogy Feigler Károly dr. tiszti főügyész, aki két hétig üdült a Semme- ringen, hazaérkezett, frissen és egészségesen és átvette hivatala vezetését. Teljesen egészségesen berukkolt hivatalába Kállay Albert dr. tanácsjegyző, az V. ügyosztály ipari alosztályának vezetője is.

— Eljegyzés?

— Pap Ferenc nyug. in. kir. folyam- vezér őrkapitány, a Vízművek vezér- igazgatója és neje Pazuchanits Mária leányát: Lonczyt eljegyezte kismut- niki Malonyay László dr. m. kir. csendőrfőhadnagy.

— Isten önnel, kedves bizottsági tag ur!

— A viszontlátásra, szerkesztő barátom!

külsejére nyomták, illetve kézzel írták a számokat, amitől ezalkalommal azért kellett eltekinteni, mert az ügyvédek szociális adatgyűjtésével kapcsolatban az volt a tapasztalat, hogy az ügyvédek közül sokan a boriték számától megijedve a kérdőíveket nem állították ki.

Az ügy a hivatalos vizsgálat befejezésével lezárult. Az Országos Statisztikai Tanács szakvéleménye teljesen igazolja a székesfővárosi statisztikai hivatal eljárását és módszerét. Ez a szakvélemény nemcsak a hivatal jóhiszeműségét állapítja meg, hanem az eljárás szabályos és szakszerű voltát is. A szakvélemény a maga teljességében igy szól:

— A Tanács megállapítja, hogy oly adatgyűjtések, amelyeknél a törvényben biztosított garanciákon túlmenően kívánatos a titoktartás biztosítása, a statisztikai praxisban csak elvétve fordulnak elő s azért azok végrehajtásának módszerére vonatkozóan sem az elméleti irodaloníban, sem pedig a gyakorlatban kialakult elvek, nincsenek.

(A tudományos irodalom szerint az adatok bizalmas kezelését a legmesz- szebbmenően biztosító módszer, ha egy magasabbrangú tisztviselő az adatszolgáltató személyazonosságának megállapítását lehetővé tevő kérdéseket (pld.: név) a kérdőívtől, mielőtt az a feldolgozó személyzet kezeihez jutna, elválasztja. (Lásd: Zizek: Grundriss der Statistik).

Megbízható, pontos statisztikai adatgyűjtések alapfeltétele, hogy az összes adatszolgáltatásra kötelezettekről nyilvántartás készüljön és az adatok beszolgáltatását ellenőrizni s azok felülvizsgálását is zökkenő nélkül végezni lehessen.

— A beszolgáltatott adatoknak u. n. „személytelenxtése“ éppen azért csak a feldolgozás menetére és — ami a legfontosabb — az adatok közlésére vonatkozhatik. Az a célja, hogy a fel- dolgozási tömegmunkára alkalmazott, sokszor csak ideiglenes munkaerők utján, egyéni adatok kiadásának még a lehetősége is kizárassék. De a sze- mélytelenités semmiképpen sem jelentheti azt, hogy lehetetlenné tegye a statisztikai szolgálatnak minden esetben szükségszerűen gyakorlandó ama kötelessége teljesítését, hogy az adatgyűjtés teljességét és helyességét állandó alkalamazású, hosszabb szolgálati idővel, tapasztalatokkal rendelkező, megbízható tisztviselő utján ellenőrizze.

— Ilyen garancia nélkül adatgyűjtésre statisztikai hivatal nem vállal- kozhatik és bárki más vállalkoznék arra,, csak tökéletlen eredményeket érhetne el: a felvétel nem felelne meg kitűzött céljának.

— A Tanács megállapítja, hogy ,titkos“ statisztikai adatgyűjtés olyan értelemben, hogy az adatszolgáltatóval a statisztikai szolgálatnak a névtelenül beküldött adatok tekintetében a feldolgozás megkezdéséig semmi néven nevezendő összeköttetése ne lehetne, egyáltalán nem fordulhat elő.

— A statisztikai felvétel titkossága

u. i. csak kétféleképen értelmezendő. (Lásd: 1929. évi XIX. t. c. 18. és 21.

paragrafusát).

a) hogy egyéni adatok nem adhatók ki és nem közölhetők,

b) hogy a begyűjtött és feldolgozott adatok csak területi vagy tárgyi összefoglalásban tehetők közzé.

— A Tanács megállapít ja azt is, hogy az orvosi érdekeltségeknek mindezekről a körülményekről az 1930-ban végzett és utóbb külön közleményben részletesen ismertetett orvosstatisztikai adatgyűjtésnél követett eljárásból már tudomással kellett bírnia, továbbá megállapítja, hogy az orvosi érdekképviseletek az 1938.-ban foganatosított adatgyűjtésnél nem kívántak nagyobb garanciákat a felvétel titkossága érdekében, mint 1930-ban.

— A Tanács véleménye szerint a válaszborítékoknak nyilvántartási számmal való ellátása elméletileg igen alkalmas mód arra, hogy oly felvételnél, amelynél a kérdőívben az adatszolgáltató neve nem szerepel, az adatgyűjtés teljessége és helyessége biztosit- tassék.

— A nyilvántartási számnak a bori- tékon való feltüntetése ellen azonban hasonló jellegű felvételnél az a tapasztalaton nyugvó aggály merült fel, hogy a feltűnő helyen alkalmazott nyilvántartási szám az adatgyűjtés technikáját nem ismerő közönségben könnyen bizalmatlanságot támaszt és ezáltal megnehezíti és késlelteti az adatgyűjtés sikerét (Lásd:A Székesfővárosi Statisztikai Hivatalnak az ügyvédek szociális adatgyűjtésénél szerzett tapasztalatait). A Tanács elismeri ennek a hivatalos statisztikai helyről kifejtett aggálynak jogosultságát.

— A Tanács azért indokoltnak találja, hogy a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal az orvosstatisztikai felvétel esetében, amelynek végrehajtását az orvostársadalom kérésére vállalta — a nyilvántartási számot éppen az említett tapasztalatokra, való tekintettel, a boriték belső lay ián helyezte el. A válaszboríték belső lapján elhelyezett nyilvántartási számból azonban semmiesetre sem következik az, hogy a névtelenül beküldött adatok egyénen- kinti felhasználásának célját szolgálta, amit egyébként a törvény is súlyos büntetés terhe alatt tilt.

— Hogy ebből a nyilván jóhiszemű, szakszerű eljárásból mégis sajnálatra- méltó félreértés támadt, az bizonysága annak, hogy közönségünk, mely pedig ma már nemcsak adatszolgáltatója, hanem fogyasztója is a statisztikai szolgálat adattárának, nem figyeli meg eléggé azt, hogy érdemben minden statisztikai adatgyűjtés titkos: mert egyéni adataihoz nem lehet hozzájutni.

— A Székesfővárosi Statisztikai Hivatalnak az orvosstatisztikai adatgyűjtés teljessége és helyessége érdekében tett intézkedései korrektek, a módszer szempontjából helyesek vol-, tak. A most szerzett tapasztalatok alapján azonban a Tanács ajánlatosabbnak tartaná, hogy hasonló adatgyűjtések végrehajtása a jövőben az adatszolgáltatók előzetes részleten tájékoztatásával történjék s igy min-, den néven nevezendő félreértés ki-, zárassák.

Eddig a Statisztikai Tanács szak- véleménye. Végeredményben tehát az, történt, hogy meggyanúsítottak egy nagymultú intézményt és ugyanakkor ennek az orvostársadalom is kárát vallja.