Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-01-15 / 2. szám
Budapest, 1938. január 15 XVI, évfolyam 2. szám / / f J VÁROSPOLITUCAI Előfizetési ÄnaJt: !Cgé»z évre.................................. 30 pengő sFÄl évre ....................................... 13 pengő Eg yes »Jiám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOB Y ANS>OM DE SzerkesztOseg es kiadóhivatal: Budapest, IV., Kacs Ivor-uica O. Telefon: 1^828^23. Rostatakarékp. csekkszámla 30.013. wmmmm íttdcz £á&izíd A keresztény városháza az elmúlt hetekben fokozott és aggódó figyelemmel tekintett a szomszédos vár- megyeháza felé, ahol az alispán-választás kapcsán döntő harcra indult a keresztény világszemlélet, Ez a harc — minden ellenkező liberális váigy- ilom ellenére — a harcos keresztény világnézet imponáló győzelmével végződött, amikor a gödöllői járás fiatal főszolgabíróját emelte megsemmisítő fölénnyel a közakarat az ország legnagyobb vármegyének alispáni pozíciójába. Endre László győzelmének messze hiható politikai jelentőségét lekicsinyelni nem lehet. Hosszú esztendők éta ez az első eset, amikor kiélesedett helyzetben azért győz valaki, mert harcosabban vallja magát kereszténynek és az kap több voksot, akinek jövőbeli programja az a néhány egyszerű szó, hogy marad, aki volt és nem revideál semmit. Noha — amint az installáció során vitéz Endre László kijelentette — Pest-vármegye alispáni székéhez nem érnek fel a napi politika hullámai, mégis ez a pozíció minden vonatkozásban alkalmas arra, hogy határozottan és félre nem érthetően a régi csáklyás-velleitások után a vármegye közigazgatásának roppant apparátusa a keresztény és nemzeti világszemlélet mellett tegyen hitet. A keresztény városháza meghatottam szorít kezet Endre László győzelme alkalmából a keresztény vármegyével. Ez a kézfogás egyben híd is, amely ragyogó, de nem rögtön eU múló szivárványként fogja összekötni a Városház-utcai két ősi épületet. A megyeházán eddig Preszly Elemér minden tárgyilagos higgadtsága ellenére is ideges és ellenséges hangulat dudvásodott a fővárossal szemben. A most nyugalomba vonult alispán úgy gondolta vármegyéje érdekeit -szolgálni, ha Budapestet ellenségnek tekinti, aminek következményeképen a vármegye közgyűlésein és kisközgyű- lésein egyre-másra keltek szárnyra hangok Budapest ellen, nem ritkán Budapest belügyeibe is beleavatkozni akarva. Az egyik közgyűlésen akadt bizonyos rákospalotai Herskovics is, aki a főváros élelmiszerüzemének eltörlését követelte a főispántól. Ennek * tenornak, ennek a gyűlölködésnek, az ellentétek mesterséges szitásának véget kell vetni! Ezt elvárja a főváros keresztény társadalma, nemkülönben a Keresztény Községi Párt Endre Lászlótól, akinek legelső és legfontosabb feladata, hogy az ország fővárosa és legelső és legnagyobb vármegyéje között az azonos világszemlélet, m közös politikai célkitűzések, az egyazon kereszt jegyében megteremtse •* megtartsa a békét! A választójogi javaslat és Budapest székestőváro irta: Szőke Gyula dr. A kormány megígérte, hogy 1937. évben beterjeszti a választójogi törvény- javaslatot. ígéretét betartotta és beterjesztett egy javaslatot: indokolás és megfelelő statisztikai alátámasztás nélkül. Helyes volt-e ígéretet tenni, ma már felesleges róla beszélni. Helyes volt-e beterjeszteni, főleg úgy, amint a benyújtás történt, ma már nem is kell róla beszélni, mert nem vitás, hogy különösen ilyen nagy alkotmányjogi javas, lat csak alapos előkészítés, körültekintő megvitatás, kellő indokolás, megfelelő adatgyűjtés és feldolgozás és a vonatkozó statisztikai adatok ismertetése i riieliett terjeszthető a törvényhozás e<é, hogy az országgyűlés tagjai ismerhessék nemcsak a javaslat szövegét, de az elgondolás azon indokait, amelyek a törvényjavaslat megszövegezésére vezettek. A lapok közölték kisebb, vagy nagyobb terjedelemben a törvényjavaslat kivonatát, bírálták azt pártállások, vi- ! lágnézetek, vagy egyéb hovátartozandó- | ságok szerint. Kritikák hangzottak el politikusok, társadalomtudósok és év- | végű felköszöntők részéről, országos és helyi pártok tanácskoznak felette. És mindezek után ma megjelenik a hír, hogy az indokolás és a statisztikai adatok Idnyomtatása legközelebb befejeződne és a törvényjavaslat ezzel együtt rendelkezésre fog állam az országgyűlés tagjainak. De ugyanakkor már az is közöltetett, hogy nyolc napon belül a képviselőház illetékes bizottságai elkezdik a javaslat tárgyalását. Évtizedekig vártunk a javaslatra, évekig gyűjtötték a statisztikai adatokat és a végén kisült, hogy javaslat már megvan, de az indokolásra adat még nincsen készen. Hát akkor miért sürgős ennek a tárgyalása, amint hogy az ígéret dacára .miért volt sürgős a beterjesztése, ha az illetékesek nincsenek készen a magyarázó adatokkal és indokolással és nem tudják annyi példányban kinyomtatni, hogy legalább az ország- gyűlés tagjai ahhoz hozzájussanak ? Dyen nagy, az ország jelenét és jövőjét mélyen érintő, az alkotmány egész életére kiható törvényjavaslat komoly tárgyalására a legjobb szakértőnek is legalább hetekig kell előkészülni! Komoly törvényhozási aktus nem lehet az, amely a mostani legújabb divat szerint nyolcnapos terminusokkal dolgozik. De nem is kíván komoly tárgyalást a kormány, ha ilymódon előkészítve, napok alatt akarja a dolgot nyélbe ütni. Hova sietnek olyan hirtelen? Az egyik miniszter a szesz-törvényjavaslatra adandó véleményre ír elő nyolcnapos terminust, majd a legfontosabb iparügyi és nagyon lényeges földmívelésügyi kérdéseket ki_ ■ vánják távirati gyorsasággal elintézni, most végül az ország egész alkotmánya gyorsan alakítandó át. Nincs idő gondolkodásra és előkészületre! Éppen ezért most még nem is lehet a törvényjavaslatról részletes és alapos kritikát mondáid. De nem lehet még az alapszempontokat sem végérvényesen kritizálni, mert sem az indokolás, sem a statisztikai adatok tükrében a követkéz, menyeket nem látjuk. Voltaképen csak a szöveg és a szövegből kiíükröző kormány-elgondolás áil előttünk, amely még talán nem is az igazi akarata a kormánynak, mert azt, hogy mit gondol a miniszterelnök, tudni nem, csak sejteni lehet. A ma érvényes választójogi törvény ellen alapos kifogásaink vannak. Ezek közismertek. Fővárosi vonatkozásban a választói névjegyzék összeállítása és évenkiníi kiigazítása, továbbá a választás alkalmával az ajánlások összegyűjtése és azok elbírálása képezte a legfontosabb nehézségeket. A választói jogosultság, valamint a választói jog szintén alapos és indokolt viták tárgyát képezte, ügy látszik, hogy sem a kifogásokat, sem a vita anyagát az új törvényjavaslat sem meg nem értette, sem nem méltatta a közigazgatási bíróság igen világos és értelmes ítéletei dacára sem. Azt lehet mondani, hogy a javaslat nemcsak, hogy nem javított a helyzeten, de még kuszáííabbá, homályosabbá. nehézkesebbé teszi az eljárást és jogokat von el olyanoktól is, akiknek pedig a jog gyakorlása az eddigi tapasz, tálatok szerint a köz érdekében állott. Szűkíti a választók körét, nőért a választójogi feltételeket még jobban korlátozza. A korlát azonban nem azokat zárja ki, akik értelmiségi életük, gondolkozásuk és világfelfogásuk következtében nem a keresztény és nemzeti Magyarország hívei, hanem kizárja azokat, akik eddig is igazolták, hogy hű gyermekei a fővárosnak és a hazának. Módosítja a választhatóság körét, de nem az erkölcsök és tudás tekintetében, hanem megint csak homályos rendelkezéssel, amely a törvény bizonyos magyarázóinak mindig megadja a választhatók körébe való bejutás lehetőségét. A választók összeírása és a névjegy, zék évenkénti kiigazítása egy cseppet sem lett jobb, mint eddig volt. Tovább is bennmaradnak a névjegyzékben azok, akik voítaképen jog nélkül két-háro.m helyen is szerepelnek, és kimaradnak újból azok, akik gyakran saját hibájukból, a kere sztény magyarságnak a közélet komoly kérdései iránti hihetetlen közönyéből, de gyakran a megélhetés gondjai miatt sohasem nézik, mi a jog, mi a kötelesség, mikor kell azt gyakorolni és teljesíteni. Hányzik ugyanis az intézményes biztosítéka annak, hogy a választó bekerül a névjegyzékbe, ha a feltételek fennforognak és kihagya. tik a jogosultság elvesztése esetén. A mai szervezetben a központi választmány nem is lehet föltétien döntő faktor a választói jogosultság kérdésében, mert már maga az összeírás elhibázott a rendőrségi bejelentések nem kellő fel- használása és a kellő ellenőrzés hiánya következtében a jogosultak felvétele tekintetében. Az ajánlások körüli botrányokról jobb nem beszélni! Amikor az egyik választókerületben 128.000 választó volt, 200.000 ajánlási aláírás feküdt a választási bizottság előtt. Ezt a rendszert meghagyni sőt ezt a rendszert az ország egyéb területeire is kiterjeszteni: a egész törvényjavaslat komolyságában való hitet megingatja! Állandóan hirdettük és hirdetjük, hogy bizonyos mértékű ajánlás és a választásban való részvétel érdekében a jelölt részéről a jelölés komolyságának igazolásául biztosíték szükséges. De az nem a mai rendszerrel tartandó fenn, hanem aként amint azt évek óta hirdetjük: kisebbszámú ajánlás a választók részéről, de az ajánlások hitelesítésével; óvadék letétele a jelöltek részéről, amelyet elvesztenek, ha a szavazatoknak egy bizonyos hányadát sem kapják meg. Ne mondják azt, hogy ez esetben csak gazdag ember léphet fel. Egyrészt nem kell az óvadéknak túlságos nagynak lenni, másrészt, ha valakit igazán kívánnak képviselőnek, úgy a választók szívesen össze lógják adni az óvadékot, mert azzal is kimutatják választási akaratukat s komoly jelölési szándékukat. Ez esetben a választási bizottság valóban felül tudja vizsgálni az ajánlásokat és ki lesz zárva az a helyzet, hogy7 pártállások szerint döntessék el, melyik jelölt vehet részt a szavazási menetben. Kétféle választási rendszer, kétféle Tok.Fővárosi Nyilvános Könyvtár Bpest,VlII.Rsvitzky-u.l.
