Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-03-12 / 10. szám
4 UJ BUDAPEST 1938. március 12. Aki tizenegy év alatt három milliárd pengőt hajtott be a fővárosnak Beszélgetés a nyugalomba vonuló Honffy Lajossal, aki kitalálta a piros cédulát és a közlekedési adói, és megtanította a tisztviselőket, hogy hellyel kínálják meg az ideges feleket — Az Uj Budapest tudósítójától — Testben és lélekben kiegyensúlyozott, deresedő hajú, de fiatalos lelkűi úrral ülünk szemben a kávéházi márványasztalnál. Eddig csak hivatali szobájában találkozhattunk vele, mert a szóbanforgó úr: Honffy Lajos, Budapest székesfőváros adóhivatali központi igazgatója, reggeltől estig a városházán volt és talán nem is tudott volna szakítani magának egy félórát a kávéházi csendes beszélgetésre. Honffy Lajos, aki nélkül a jövőben nehéz lesz elképzelni a főváros gépszerű pontossággal berendezett adóhivatali adminisztrációját, április elsejével nyugalomba vonul. A nyugdíjazás adott alkalmat erre a beszélgetésre, lévén Honffy Lajosnak negyvenéves városházi szolgálata egy darab város-történelem, amely a béke boldog esztendőitől a millenáris kiállítás után fellendülő főváros legszebb évtizedein át a világháborún és a forradalmakon keresztül a legutóbbi esztendők modern pénzügyi szemléleteihez vezet. ... Az élet iskoláját már elkezdette Honffy Lajos, amikor 1898-ban a Sasok (Polónyí Géza volt akkor az elnök] a fiatal jogászgyereket, aki szülőhazájában: Komárom megyében szolgabíróságon dolgozott, majd Rudnay főkapitánysága alatt Krecsányi Kálmán és Boda Dezső mellett fogalmazó-díjnok volt, a városhoz protezsálták. Ő ma a legrégibb tisztviselője az adóhivatal nak, bár magához az adóhivatalhoz mint számsegédet csak 1900-ban nevezték ki. Az egyik kerületi elöljáróságon dolgozott ekkor Honffy Lajos. Okosan, túlmenően a hivatali munkán, már ekkor azon gondolkozott, hogyan népszerűsítse az adózást. 1900-ban könyvet is adott ki Adófizetők Tanácsadója címen, ennek a könyvnek, amely két kiadást is elért, legfontosabb része volt az exlexben felszaporodott adótartozások befizetésére vonatkozó fejezet. A könyv nagy sikert ért el és Honffy hamarosan a központba került. A háború alatt egyik főtanácsadója volt a Pannóniában ülésező kigondoló bizottságnak. Mi volt ez a kigondoló bizottság? A városházi pártemberekből, továbbá a plgármesterből és a pénzügyi szakemberekből alakult grémium, amelynek az volt a feladata, hogy a háborús esztendők alatt egyre végzetesebb szakadékokat feltüntető fővárosi háztartást új ötletek felvetésével, új adónemek kigondolásával próbálja rendbehozni. Nehéz idők voltak azok! A költségvetést általában egy esztendővel későbben tárgyalták, mint kellett volna. Bárczy, majd Bódy a hónap végén mindig gondokkal küzdött, miből fizetik elsején a tisztviselőket? A kigondoló bizottság számára találta ki Sebő Béla a vigalmi adót, Honffy Lajos pedig a közlekedési adót. Régóta vége a háborús megrázkódtatásoknak, de úgy Sebő Béla, mint Honffy Lajos adó-ötlete még mindig jelentékeny jövedelmet biztosít városunk számára. •XMár a háború alatt másik fontos feladatköre is keletkezett Honffy Lajosnak, ő volt az összekötő tiszt a fővárosi számvevőség, illetőleg központi pénztár és a pénzügyminisztérium között. Közel egy évtizeden át Honffy intézte az állam részéről jövő összegek transzferálását (ez volt az első transzfer!). Minden elsején szükség volt arra, hogy az állam előlegeket adjon a fővárosnak a fővárosi tisztviselők fizetésének zavartalan folyósítására. Honffy büszkén meséli, hogy reg gél kilenckor kapta kezéhez a polgár- mester felterjesztését az összegszerűségre vonatkozóan és délben egy órakor már hozta le az utalványt a pénzügyminisztériumból. A háborús esztendők alatti hasznos közszolgálata érdeméül különben Honffy 1918-ban IV. Károly királytól a IV. osztályú polgári érdemkeresztet is megkapta. 1927-ben lett központi adóhivatali igazgató Honffy Lajos. Itt mindjárt állapítsuk meg, hogy az ő legnagyobb érdeme az adóbehajtás racionalizálása. Amikor átvette Sebő Béla örökében az adószedő-gépezet irányítását, külön behajtási osztálya volt az Országos Tár- i sadalombiztosító Intézetnek, a Vízműveknek, a városi számvevőségeknek, külön behajtási osztályokat tartott fenn az állam is. Most minden adó-behajtás centralizálva van, sőt minden köztartozást is, amelyet közadók módjára hajtanak be, a tizennyolc adóhivatal útján kell megfizetni. A száz pengőig terjedő bíróilag megítélt magántartozásokat, a meg nem fizetett cselédbéreket, gáz, elektromos árain és telefondíjat, a nőtartási és gyermek- tartási díjakat, a kéményseprő-díjakat most a kerületi adóhivatali osztályok hajtják be. 1927-ben, amikor Honffy adóhivatali igazgató lett, háromszázhúsz tisztviselője volt a fővárosi adóhivataloknak. A megnövekedett munkakör miatt ez a szám kilencszázhat- vanra emelkedett. Honffy mindig vigyázott arra, hogy jó tisztviselői legyenek. Célját el is érte: a főváros adóhivatali kara mintaszerűen működik, megfelelő státusokban illő fizetést kap, továbbképző tanfolyamokon van kötelezve művelni magát, mert ez alapfeltétele az előlé- pésnek. Több mint háromszáz- tisztviselőt képeztetett át ezeken a tanfolyamokon Honffy igazgató. Megkérdeztük tőle, mi a legfontosabb tananyaga a tanfolyamoknak ? reteken felül — hangzik a válasz — a közönséggel szemben való udvariasság ra neveltem mindig a tanfolyamokon a személyzetet. Megtanítottam őket arra, hogy a fél, aki bejön a hivatalba. mindig ideges. Miért ideges? Mert olyan valamiért kell fizetnie, amiért látható ellenszolgáltatási azonnal nem kap. Most nem térek ki arra, hogy az adózó közönség, hogy jogszabályok közepette, biztonsággal él és megkeresheti azt, amiből az adót fizeti: mindent a közületnek köszönheti! Az adóhivatali tisztviselők kötelező udvariasságáról beszélek! Az adóhivatali tisztviselőnek minden felet udvariasan, türelmesen kell fogadnia, parancs van, hogy hellyel is meg kell kínálnia a türelmetlen felet. Régi szabály ugyanis, hogy az ideges ember, ha leül, megnyugszik. —- Ami az adóhivatalok és a közönség érintkezését illeti — folytatja Honffy — még egy nagyfontosságú intézkedést vittem keresztül. Aki bejön az adóhivatalba: azonnal, precízen és tévédés fenntartása nélkül tudja, hogy mennyivel tartozik. Nem fordulhat elő, hogy hétfőn mást mondanak neki és kedden megint mást! A főkönyv mindent pontosan megállapít, a főkönyv sohasem téved! Hogy mennyire mintaszerű a főváros adóhivatali rendszere, mutatja az, hogy 1936. őszén a pénzügyminisztériumban kéthetes ankéten ismertettem illetékes szaktényezők előtt kiválóan működő adóhivatali gépezetünket. * — Mi a közhivatalnoki végrendelete, igazgató úr? — kérdeztük végezetül. — Mielőtt erre felelnék — fejezi be a beszélgetést Honffy igazgató — el kell mondanom: miért találtam ki a piros cédidát? A piros cédula az utolsó figyelmeztetés: egy utolsó intő jel, kü lönleges színű felszólítás formájában a fizetni nem akaró vagy nem tudó félhez. Kétségtelenül megvolt a jó hatása. élénkíti az ütemet. Ez az én közhivatalnoki utolsó tanácsom is: tempó, tempó, mindig csak tempó! Élénkíteni a munkamenetet, ahogy a piros cédulák élénkítik, mindig ébren tartani a közönség figyelmét, mert csak így lehet biztosítani, hogy aki tud, az ténylegesen fizessen is adót... * Még egy utolsó számadat Honffy Lajos adóhivatali működéséről: az ő tizenegy esztendei adóhivatali igazgatói működése alatt közel három milliárd pengő folyt be a fővárosi kerületi adóhivatali pénztárakba ... — A pénzügyi és adótechnikai ismeLeszállítják ebadót 0 Megszűnik a tenyésztő és törzskönyvező egyesületeit diktatúrája az adókivetés frontfán hogy a közönség alig takarít meg a mérséklésen valamit. Az ügyosztály megítélése szerint semmi szükség sincs arra, hogy az egyesületek keressék meg azt, amit adóban a főváros elveszít. Az új szabályrendelet ki fogja mondani, hogy leszállítják az ebadót 35 pengőről 15 pengőre, ezt azonban mindenki köteles megfizetni és semmiféle egyesület semminemű igazolványa ellenében sem csökkentik a már amúgy is lecsökkenteti adót. A főváros ezen akcióját természetesen nagy örömmel fogja fogadni a közönség, annál bosssúsabban az egyesületek. Az új szabályrendelet különben a modern állategészségügyi követelményeknek megfelelően még egész sereg intézkedést fog tartalmazni.-— Az Uj Budapest tudósítójától — Nagy fontosságú szabályrendelet- módosítást készít elő Rosta János dr. tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője. A közélelmezési szakbizottság legközelebbi, még március havában tartandó ülésén fogja tárgyalni az ebadó módosítására vonatkozó ügyosztályi előterjesztést. Az ebadóból állandóan csökkenő bevétele van a főváros községi háztartásának. A folyó esztendőre mindössze 200,000 pengőt irányzott elő az ebadóból származó bevételre az ügyosztály, az 1936-ik évi zárószámadás szerint a ténylegesen befolyt adó a fővárosban tartott ebek után 209.000 pengő volt. Az ügyosztály arra vonatkozó vizsgálatai során, hogy az ebkultusz állandó növekedése ellenére is miért csökken az eb- adó bevétel, arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy a maximális adótarifát: 35 pengőt, senki sem fizeti. Ha ugyanis az ebtartó valamelyik kutyatenyésztö- egyesület által kiállított okmánnyal igazolja, hogy ebe fajtiszta, akkor a ' Irak már csak a felét kell fizetnie. Viszont vannak olyan eb-csoportok is, amelyeknél a díj még kevesebb. A fényesen élő ebtenyésztő egyesületek jelentékeny összegeket követelnek a közönségtől a törzskönyvezés és az adócsökkentés céljaira alkalmas okmányok kiállítása fejében, úgyannyira, Aszfalt, fedéllemez és kátrány« vegyitermék gyár Budapest, V. Zsltvay Leó u. 13. (Volt Sólyom u.) Telefon: 1-228-29, 1-282-85. CALDERONI ÉS TÁRSA láíszerészek Budapest, V„ Vörösmarty tér 1. Telefon: 1—811—48. é^zemüvegek, orresiptetök, lorgnettek, színházi látcsövek. a legjobb kivitelben. Halló-k észülékek héayfcépésge/l cikkek. Havas Gyula kefe- és ecsetgyáros Aranykoszorus mester Gyár: VII., Rózsa-utca 24. szám. TelefOn : 30^2^45. ’ LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, Vili., Orczy-uft 22. Telefon i 1-428-51.
