Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-03-12 / 10. szám

1958. március 12. TU BUDAPEST 3 Újabb súrlódási felületek a főváros és a belügyminisztérium között Miért késik az ezévi költségvetés jóváhagyása? — Nem részese­dik a főváros az állami kölcsönből és nincs szó egyelőre önálló fővárosi kölcsön felvételéről sem — A zárószámadást még Husvét előtt letárgyalja a takarékossági bizottság — Az V] Budapest tudósítójától — Az országos politika terén uralkodó élénkség — amint az általában történ­ni szokott — relatív csendet teremtett & városházán. A törvényhatósági bi­zottság legközelebbi rendes közgyűlé­sét március 30-án tartja, ennek napi­rendjén egyelőre egyetlen olyan pont van, amely éles felszólalásokat, fog involválni: a belügyminiszter ismere­tes rendelete a közszállitások és köz­munkák ügyében, amely az érdekeltek eddigi felülvizsgálati kérelem előter- josztése iránti jogát felebhezési joggá változtatja át. A hétfői közigazgatási bizottsági ülésen is a betegségéből már felgyógyult Csilléry András dr. és Peírovácz Gyula részéről igen ér­dekes felszólalások várhatók, végered­ményben azonban a városházán a fo­lyó ügyek elintézésén túlmenően je­lentősebb politikai akcióról pillanat­nyilag nem lehet beszélni. A hétköznapi munkának csendes és komoly időszakában élénken kommen­tálják úgy várospolitikai körökben, mint a főváros több vezető tisztviselő­je is az ezévi költségvetés sorsát. A főváros tudvalévőén a legnagyobb készséggel tett eleget a belügyminisz­ter azon kívánságának, hogy olyképen dolgozzák át az ezévi költség-elő­irányzatot, hogy az deficitet ne tün­tessen fel. Igen gyorsan készült el és terjesztődött fel a minisztériumhoz az érre vonatkozó közgyűlési határozat IS. Azt várták az illetékes tényezők, hogy a főváros konciliáns magatar­m erről tartott igen érdekes előadást. Morvay Endre dr. pedig előadása so­rán az üzem politikai alapelveiről be­szélt. Harrer Ferenc felsőházi tag vi­szont a városrendezés feladatairól el­mélkedett. Itt említem meg, hogy a miniszterelnök Küratiálh Jenő d>. ni. kir. titkos tanácsost, Budapest székes- főváros főpolgármesterét az országos gyakorlati közigtíigcdisi vizsgabizott­ság elnök-helyettesévé, egyúttal tagjá­vá, a Vizsgabizottság Megbízatásának tartamára, 1939. december 31-ig ter­jedő időre kinevezte. — Van-e már utóda Hűek Antalnak? — Egyelőre nincsen, de rövidesen lesz. Minden ellenkező híreszteléssel Szemben közlöm, hogy a Községi Élel­miszerüzem ügyvezető igazgatója nem szolgálatban levő városházi tisztvise­lő, hanem kívülről szerződtetett szak­ember lesz. És ha már közélelmezési üzemeinkről beszélek, azt is idejegy- zem, hogy rövidesen betöltik a Rozsé gi Kenyérgyár igazgatói székét, még pedig szintéti szakemberrel. — Halálozás? — Meghalt Klaudy József né szül. szentben ed eki Rhé Gizella, Klaudy Jó­zsefnek, a székesfővárosi házinyomda nyug. igazgatójának, neje. — Nyugodjék békében! A viszont­látásra a jövő héten, kedves dr. Város­házi/! — Isten Önnel. Szerkesztő úr! íása azzal az eredménnyel fog járni, hogy néhány napon belül leérkezik a mégváltoztatott költségvetést jóváha­gyó belügyminiszteri leirat. Több mint két hónapja azonban annak, hogy ez a jóváhagyás nem érkezett meg, sőt azok a közvetlen megbeszélések sem kezdődtek el, amelyek esztendőről esztendőre a főváros, továbbá a bel- ügy és pénzügyminisztériumok illeté­kes tényezői között le szoktak folyni. A főváros pénzügyi ügyosztályának e pillanatban még arról sincB fogalma, melyik minisztérium, melyik ügyosz­tályában fekszik a főváros költségve­tési előirányzata. Ha a költségvetés szempontjából normális lenne az 1938-as esztendő, ennek a késedelemnek komolyabb kö­vetkezményei nem lennének, hiszen az a jogszokás, hogy a főváros addig is, amig a folyó évi költségvetés jóváha­gyása elintézést nem nyert, az elmúlt esztendei költségvetés azonos tételei szerint folyósíthatja a szükséges kia­dási tételeket. Igen ám, de itt vannak az Eucharisztikus Világkongresszus­sal kapcsolatos különleges városházi kiadások! Ezek a kiadási tételek az elmúlt esztendei költség-előirányzat­ban nem szerepeltek, viszont ezeknek a tételeknek a folyósításával nem le­het várni, mert a kongresszus meg­nyitása szintén nem vár a belügymi­nisztérium jóváhagyási intézkedésére. Tehát az a helyzet, hogy ha a főváros a kongresszus előkészítésével kapcso­latban valamely, a folyó esztendei költségvetésben előirányzott tételt fo­lyósítani akar, előbb el kell járni a belügyminisztériumban, ahol azután a szóbanforgó aktára rávezetik a minisz­térium különleges engedélyét. \ minisztériumba való állandó fel- szaladgálás az Eucharisztikus Világ- kongresszussal kapcsolatban egyrész­ről jelentékeny mértékben igénybeveszi a tisztviselők idejét, de másrészről újabb sérelmet jelent az önkormányzat szempontjából. Ismét tüszurási politi­ka kezdődött, újabb súrlódási felületek vannak alakuíonau, amelyek máns irritálják a várospolitikai faktorokat. A közigazgatási bizottság ehavi ülésén — mint értesülünk — éles felszólalá­sok során fogják szcvátenni a belügy­minisztérium késedelmeskedését az ez­évi fővárosi költségvetés jóváhagyását illetően. Ez a késedelmeskedés annál inkább sérelmes, ínért rövidesen meg kell kez­dődniük bizonyos megbeszéléseknek az állam és főváros között — a jövő esztendei költségvetés összeállítását illetően. Ez a téma különlegesen aktu­ális Darányi Kálmán dr. miniszterel­nök győri beszéde kapcsán. Kétségte len, hogy a nagy beruházási terv kö­zelről érinti a fővárost és az is vitat­hatatlan, hogy a főváros jövő eszten­dei költségvetésének előkészületi mun­kálatai mindaddig nem kezdődhetnék el, míg bizonyos nagy fontosságú elvi kérdéseket nem tisztáznak a főváros és a kormányzat illetékes tényezői. Abban a vonatkozásban, hogy a négyszázmilliós kölcsönből részesed­ne a főváros is — amint azt köz- gazdasági szakorgánumok újságolják — máris jelenthetjük, hogy ezek a hí­rek minden alapot nélkülöznek. Bódy László dr. tanácsnok, a pénzügyi ügy­osztály vezetője, közölte az Uj Buda­pest munkatársával, hogy az állami kölcsönben való részesedés egyelőre szóba sem került. Messzemenő kombi­náció tehát ehez a főváros szempontjá­ból várospolitikai tényezők véleménye szerint is relativ kölcsön-akcióhoz be­ruházási terveket szőni. Egyelőre arról sincs szó, hogy külön kölcsönt venne fel a főváros, de ez nem is valószínű, mert lehetetlenség lenne a piacot egy­szerre két kölcsönnel: a külön állami és a külön fővárosi kölcsönnel terhelni. A sima városházi vizeken nagyobb hullámzás ezek szerint Húsvét előtt nem is várható. Egyetlen momentum fog minden valószínűség szerint azon­ban április első felében nagyobb élénk­séget hozni a várospolitikai életbe: a zárószámadás. Gátonyi Béla, az új fő­számvevő, erős igyekezettel dolgozik, hogy a törvényes határidő: április 15-e — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Magyar Általános Hitelbank igaz­gatóságának f. hó 9-én délután tartott ülésén dr. Sci’tovszky Tibor vezér- igazgató bejelentette, hogy azt a fel­adatot, amelyet a bank kebelében maga elé tűzött, befejezettnek látván, arra. az elhatározásra jutott, hogy régebbi szán­dékát megvalósítva, a vezérigazgatói tisztről lemond. Az igazgatóság legmé­lyebb sajnálattal vette tudomásul dr. Scitovszky Tibor elhatározását és köszönetének, elismerésének és hálájá­nak adott kifejezés irányában kiváló és odaadó tevékenységért, amelyet tizenhat éven át a bank javára kifejtett. Az igaz­gatóság dr. Scitovszky Tibor alel- nökévé választotta meg és nagy öröm­mel vette tudomásul azt a közlését, hogy bár az intézet közvetlen vezetését ezen­túl nem vállalhatja, a jövőben is kész a bank ügyeinek irányításában mint az igazgatóság tagja és1 alelnöke résztvenni. Az igazgatóság dr. Scitovszky Tibor lemondása által megürült vezér- igazgatói tisztre dr. F a b i n y i Tiha­mér m. kir. titkos tanácsost hívta meg, minit aki az igazgatóság meggyőződése szerint rendkívül képességei, tudása és gazdasági tapasztalatai folytán, kiváló mértékben alkalmas a Hitelbank vezeté­sére és annak a kibővült üzletkörnek irá­nyítására, amely a Hitelbankra vár. Az igazgatóság elhatározta, hogy az Y 1938-as legújabb modeljei az ízléses áramvonal legszebb típusai H március hó 18-án megnyíló i Automobil- Kiállításon. ! Tekintse meg! előtt tető alá hozza az elmúlt évi záró­számadást. A polgármester olyképen intézkedett, hogy a zárószámadást elsőnek a takarékossági tizenkettes bi­zottság tárgyalja le, az a bizottság, amelyet a pénzügyi bizottság vezető tagjaiból az ezévi költségvetés deficit­jének eltüntetésére alakítottak. A ta­karékossági bizottság előreláthatóan még Húsvét előtt foglalkozni fog a zárószámadással, amelyet azután az önkormányzat illetékes szervei április végén kezdenek el letárgyalni. intézet részvényeseinek folyó hó 29-én tartandó kögyülése ©lé javaslatot terjeszt a Magyar Általános Taka­rékpénztár rt. beolvasztása iránt. E javaslat értelmében a beolvasztó Ma­gyar Általános Hitelbank a beolvadó takarékpénztár' részvényeseinek öt darab Magyar Általános Takarékpénztár rt. részvény ellenében egy darab saját rész­vényét adja cserébe. Az intézet igazgatóságát a fúzióra vo­natkozó javaslat megtételénél az. a fel­ismerés vezette, hogy ez a művelet jelen­tős lépés a hitel szervezet kereteinek egy­szerűsítése felé, mely a kormány gazda­sági programjának is integráns része és hogy a legutóbbi időben létesült tranz­akciók következtében is adva vannak mindazok az előfeltételek, amelyek a mo­bilitás tekintetében éppúgy, mint minden egyéb vonatkozásban biztos aiapot szol­gáltatnak e művelet keresztülvitelére és a Hitelbank kibővült üzletkörének el­látására. Ennek megfelelően a Magyar Általá­nos Takarékpénztár rt. igazgatósága 1938 március 9-én tartott ülésében ugyan csak elhatározta, hogy az intézet részvé­nyeseinek f. hó 29-re egybehívandó rendkívüli közgyűlése elé javaslatot ter­jeszt az intézetnek a Magyar Általános Hitelbankkal való egyesülés© iránt oly módon, hogy az intézet a Magyar Általános Hitelbankba be*- olvad. Fabinyi a Hitelbank élén A Magyar Általános Takarékpénztár beolvad £* Hitelbankba

Next

/
Thumbnails
Contents