Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-03-05 / 9. szám
TU (BUDAPEST 1938. március 5mmm Fcigler főügyész első jelentése A köztisztviselők elleni kártérítési perek számának állandó emelkedése törvényhozási intézkedéseket tesz szükségessé — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros közigazgatási bizottsága legközelebbi ülésében fogja tárgyalni Feigler Károly dr. tiszti főügyész jelentését a tiszti ügyészség működéséről az elmúlt esztendő második felében. A jelentésnek a benne foglalt nagyfontosságú problémákon felül az a különös érdekessége, hogy ez az első jelentés, amelyet a főváros új, nagytehetségű és általános népszerűségnek örvendő tiszti főügyésze irt alá. A főügyészi jelentés egy nágyfontosságú közigazgatási jogi problémát tárgyal: a szegényjog kérdését, kapcsolatban a köztisztviselők ellen egyre nagyobb számban szegényjogon meginduló perekkel. A szegényjog megadásának vagy meg nem adásának problémája egyképpen nagy gondokat ró a közigazgatási hatóságokra, mint a bíróságokra is. Sokszor késhegyig menő harc folyik a főváros elöljáróságain, másodfokon a polgármester és harmadfokon a közigazgatási bíróság előtt, meg- illet-e valakit a szegényjog a tekintetben, hogy ingyen pereskedhessen. A főügyészi jelentés megállapítja, hogy a polgári perrendtartás szerint azok is igénybevehetik a bíróságot, akiknek a jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyükön szokásos közönséges napszám, vagy akik a perben lerovandó illetékeket és bélyegeket, a bírósági kiküldöttek díjait és kiadásait, a tanuk és szakértők járandóságait a sajátjukból viselni nem tudják anélkül, hogy a saját és azoknak a-1—i—i...... .......in ni mi hozzá tartozóknak szükséges tartása sérelmet ne szenvedjen, akiknek tartására törvénynél, vagy törvényes gyakorlatnál fogva kötelesek. Ennek az igénybevételnek leglényegesebb előfeltétele a szegénységi bizonyítvány. Számosán vannak olyanok, akik a szegénységi jog megadását rendszerint maga után vonó előfeltételeket minden különösebb nehézség nélkül igazolni tudják. Ezeknek az előfeltételeknek könnyűszerrel való igazolhatása a tapasztalat tanúsága szerint igen gyakran és igen sok pereskedő előtt komoly megfontolásnak és a várható eshetőségek alapos mérlegelésénél a perindítás elhatározásánál egyébként fennálló szükségességet jelentőségnélkülivé fokozza le. Ebbe a csoportba tartozó perlekedők egyedül csak azt tartják szem előtt, hogy abban az esetben, ha pert indítanak, vesztenivalójuk nincs, a pénz- hezjutáshoz való lehetőség viszont fennáll. Ez a mindinkább szélesebb körben terjedő felfogás káros hatásait már a közalkalmazottakkal szemben is érezteti és pedig olyan mértékben, hogy azt szó nélkül hagyni ma már nem lehet. Az utóbbi időkben egyre szaporodnak azok a perek, amelyeket a törvényhatóság orvosaival és a közigazgatás egyéb ágazataiban szolgálatot teljesítő tisztviselőkkel szemben indítanak. Éhez a perindításhoz a jogalapot a főváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. t. c.-nek kártérítési kötelesség, kártérítés alóli mentesség címet viselő 64. §-ában találják meg. j Ebben a szakaszban foglaltak szerint az az önkormányzati tisztviselő, aki hivatali kötelességének vétkes megsértésével másnak kárt okoz, azt az ott előírt esetekben megtéríteni köteles. Az ilyen természetű perek között alig van olyan per, amely nem szegényjogon indul és fejeződik be. A szegényjog megadása miatt viszont ritkaságszámba megy az az eset, amikor a felperes a pertárgy értékét olyan összegben állapítja meg, hogy az ügyvédi képviselet kötelező ne legyen. így a tisztviselőnek legtöbbször ügyvéd utján való képviseltetésröl kell gondoskodnia, ami a beperelt tisztviselőtől vagyoni helyzetével arányban nem álló áldozatot kíván. Nem egy esetben teszi emiatt a beperelt tisztviselő mérlegelés tárgyává azt, vigye-e végig az egyébként alaptalan pert, vagy kössön- e olyan egy ességet, amely a felmerülő és az ellenfélen be nem hajtható ügyvédi költségen jóval alulmaradó pénzbeli áldozatokat kíván. Az orvosok nagy száma viszont egyéb lehetőség hiányában azt az utat választja, hogy olyan feltétellel bíró szavatossági biztosítást köt, amely az ügyvédi képviselet és általában a perbeli védekezés ellátásának a terhét a biztosítóra hárítja át. A tiszti főügyész az idevágó törvényes rendelkezésekben mutatkozó hiányosságok kitöltésére félévi jelentésben törvényhozási intézkedést sürget. A bírák anyagi felelősségét tárgyaló törvényes rendelkezések szerint bírák ellen a vagyoni felelősségre alapitott kártérítési per megindítása csak akkor lehetséges, ha az illetékes fegyelmi bíróság a kereshetőséget megelőzőleg meg állapit ott a. Ez a törvényes rendelkezés kétségkívül alkalmas annak meggátlására, hogy a bírák ellen minden megfontolás és alap nélkül kártérítési pert tegyenek folyamatba és ezáltal őket olyan lelki állapotba hozzák, amely esetleg hivatásuk gyakorlására is károsítólag hat. Ennek folytán a főügyész törvényhozási utó a tartja szükségesnek a következők ki mondását: A törvényhatóság tisztviselőivel szemben hivatali kötelességük vétkes megsértésére alapított kártérítési perek csak akkor indíthatók meg, ha ens arra, illetékes hatóság a kereshetőséget már megállapította. A károsult a kereshetőségi jog megállapítását a hivatali kötelesség állítólagos megsértésének napjától számítva két éven belül kérheti. Arra vonatkozóan nem nyilatkozik a tiszti főügyész, milyen fegyelmi hatóság legyen az, amely a kereshetőségi jogot a tisztviselővel szemben megállapíthatja, vagyis a tisztviselő vétkességét és károkozó szándékát leszögezi. A régi tipusu pianino elfedte a zongorázót i MÜSICA zongoragyár szenzációs uj tipusu KIS PIANINO JA mUim 86 [in, magas! A modern lakás hangszere! 7 oktáv, teljes hangerősség. Gyári uj hangszer ára P 875.ab Budapest Rendkívüli fizetési könnyítések! Tekintse meg kirakatunkat 1 Eladási termek: Budapest VII., Erzsébet kőrút 43. (Royal Apollónál) Telefon : 14 50-63. Xtl-irJSJÍGA’ VÁROSHÁZÁM kedves dr. Városházy bizottsági tag úr? ■—- Az elmúlt héten, kedves Szerkesztő barátom, a Thordai-ügy tartotta izgalomban a városházi közvéleményt, amely csakúgy, mint a nagy nyilvánosság, a szűkszavú polgármesteri kommünikére volt utalva ebben az ügyben. Az elnöki ügyosztály által közrebocsátott sajtóinformáció szerint a polgármester azért mentette fel a vízivárosi elöljáróság vezetése alól Thordai tanácsnokot, mert az alkalmazottak mellékjárandóságaiból vontak le bizonyos összegeket: összesen négyezernégyszáz pengőt és ezt a pénzt az elöljárósági épület kicsinosítására és belső berendezésére használták fel. A hivatalos jelentéshez némi hozzátenni valónk van. A levonások nem a külön munkadíjakból, közlekedési költségekből vagy hasonló természetű járandóságokból történtek, hanem olyan jutalmakból és segélyekből, amelyeket az érdekelt tisztviselők máskülönben esetleg meg sem kaptak volna. A levonásokat az érdekelt tisztviselők előzetes beleegyezése után eszközölték, mégpedig a segélyek és jutalmak ötven százaléka erejéig. Arról természetesen semmilyen vonatkozásban nincsen szó, hogy a levont összegeket nem arra a célra fordították volna, amiről szó volt, és amit az érdekeltek — ezt szükségesnek tartom ismételten hangsúlyozni — szintén előre tudlak. Kétségtelen, hogy Thordai tanácsnok eljárása a hivatalos szabályokba ütközött, de az is bizonyos, hogy az ő kezéhez egyetlen fillér sein tapadt és eljárásában a legtisztább jóhiszeműség és a legmesszebbmenő önzetlenség vezette. Ugyanezt a bizonyítványt állítom ki Vezér főjegyzőről is, aki nyugdíjaztatását kérte a polgármestertől. Hogy az egész ügyet jellemezzem, tisztelt Szerkesztő úr, a Mária Terézia Rend szabályait kell idéznem. Mária Terézia Rendet kaphat a háborúban az a tiszt, aki önhatalmúlag, felsőbb parancs nélkül hősi cse- kedetet hajt végre. Természetesen csak háború esetén, mert vámnak hősi cselekedetek, amikért a békében golyó általi halál jár, mert ekkor úgy hívják, hogy engedetlenség és függelemsértés. Ebből a szemszögből kell megítélni Thordai cselekedetét is. — Mi fog történni vele? — Egyelőre szabadságon van, majd azután elválik, hogy mi lesz a további sorsa. Minden ellenkező híreszteléssel szemben közlöm: nyugdíjazva nincs! A Víziváros élére a szomszédos Váriból költözött le elöljárónak Farkas főjegyző, aki különben minden valószínűség szerint a legközelebbi tanácsnoka lesz a fővárosnak. Vezér főjegyző helyére Kőbányáról jött át Budára Lukácsy főjegyző. Az első kerület új elöljárója Czebe Jenő dr. főjegyző, aki több mint tíz esztendeje a közjogi ügyosztály illetőségi és honosítási ügyosztályának a vezetője. Czebe örökében a központi városházán a IV. ügyosztály új vezető helyettese Séy Aladár dr. főjegyző, Czebéliez hasonlóan nagy tudósa az illetőségi jognak. Arra vonatkozóan, hogy ki lesz a hegyvidéki elöljáróság előkészítésével megbízott főjegyző, továbbá, hogy ki kerül ki Kőbányára a kitűnő Vigyázó elöljáró mellé helyettesként, még nem történt intézkedés. — Beliczay Imre? — Már elbúcsúzott a pénzügyi ügyosztálytól, ahol eddigi városházi karrierje ívelt felfele és elfoglalta a Józsefváros elöljárói székét. Kollégái a városházán így búcsúztak Beliczay- tól: a közeli viszontlátás reményében! Arra célozva, hogy Beliczay minden valószínűség szerint rövid idő múlva mint tanácsnok kerül vissza a központba. Bódy tajiácsnok helyettese a' pénzügyi ügyosztályban Komolyai Rezső dr. lett, az eddigi költségvetési referens, a kiváló pénzügyi tudós, akinek több szakmunkája keltett általános feltűnést. Az új költségvetési referens személyét illetően még folynak a megbeszélések: arról van szó, hogg az elnöki ügyosztály egyik fiatal és szép reményekre jogosító tanács jegyzője: Kánya István dr. kerül ebbe a fontos pozícióba, amely betöltője számára a marsall-botot jelenti. — Bevégződött már a tanácsterem átépítése? — Veronács főigazgató legszemélyesebb felügyelete mellett végre elkészült a nagy munka, amelynek ered- ményeképen bizonyosra vehető, hogy a közoktatási ügyosztály belátható időn belül nem. szakad rá a tanácsteremre. Mottó: Mért oly későn? Az átalakítási munkálatok, amelyeket * korhadt mennyezetek tesznek szükségessé, csiga-lassúsággal folynak. Változatosság okáért most Farkas Öméltósága van kilakoltatva a szobájából, az ő dolgozó szobájára a városgazdasági ügyosztály készült rászakadni. Farkas egyelőre Haviin főjegyző szó bájába költözött át, Haviin pedig egy kisebb oldalszobába. Jogos a zúgolódás, hogy az efajta átépítési munkála tokát miért nem kánikula idején végzik, hanem a legnagyobb munkaidőben. — Mit tud bizottsági tag úr Szenei*/ külföldi utazásáról? — A podesztát Cannes város polgármestere hívta meg az ottani nagy tavaszi virágünnepségek alkalmából. A polgármester azonban kénytelen volt elhárítani magától a kitüntető meghívást, lévén annyi a dolga, hogy semmi körülmények között nem mozdulhat el Budapestről. — J^amotte? — A helyettes polgármester úr alig egy hetes Mária Zell-i pihenés 'után kedden felfrissültén és lebarnxd- tan érkezett vissza Budapestre. A napokban érkezik Feigler főügyész Is, aki a Semmer ingen üdül. — Mi újság a betegfronton? — Elsősorban Csilléry őnagyméltő- ságát említem, aki már hazaérkezett Debrecenből, frissen és egészségesen. A kálvinista Róma tudós orvos-professzorai megállapították őexcellenciájáról, hogy semmi komoly baja nincsen. Más betege nincs is jelenleg * városházának! \ i
