Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-08-13 / 31-32. szám

Budapest, 1938. augusztus 13 XVI. évfolyam 31—32. szám, UJ BUDAPEST Eiailzeiésl Arak : Egész évre Fél évre 30 pengd 13 pengd FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DR­Szerkesztőség es kiadóhivatal: Budapest, IV., Knas Ivor-utc a g. Telelőn: 1^828^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. Őszi gondok a városházán Október közepén választják meg Budapest uj alpolgármesterét — Súlyos háztartási problémák kerülnek a törvényhatósági bizottság szeptemberi ülésszaka elé td t-3 (0 a> F? cq * c+ ErJ < < M íö M t—1 O • tfl (D <i H­cE CS1 N* I £ okok miatt október közepe előtt nem : Hicálty Halmán­Egy kedves, jóindulatú, népszerű úriembert ünnepel ezekben az augusz­tusvégi napokban a városháza. A Bu­dapesti Közlöny jelentése szerint Ki­rály Kálmán tanácsnokot a kormány­zó úr őfÖméltósága a kormányfőtaná­csosi címmel tüntette ki. Ez a kitüntetés nemcsak Király Kál­mánnak szól, hanem a főváros általá­nosan nagy rebec sült, kiváló és nívós mérnöki karának is. Annál értékesebb ez a kitüntetés, mert néhai való jó Fock Ede óta több mint tiz esztendeje aktiv műszaki tanácsnok nem kapta meg a kormányfőtanácsosi címet. Rimbach Dezsőtől Barczen Gyuláig a kormányfőtanácsosi cim csak azután érkezett meg a műszaki tanácsnokok számára, amikor közpályájuk végéhez értek s a munkában és becsületben el­töltött harmincöt esztendő után, nyu­galomba vonultak. Ezért kétszeresen értékes Király Kálmán és a főváros mérnöki kara számára a kormányzói kegy. Király Kálmán 1933 óta tanácsnok és még — ha az Isten élteti — elég szép számú szolgálati esztendeje van hátra. Az a hat esz­tendő, amelyet Király Kálmán az üt­és csatornaépítési ügyosztály élén el­töltött, egybeesett azzal az időszakkal, amely alatt Budapest útjai és csator­nahálózata modernizálódtak. A költ­ségvetési milliók és a főváros által fel­vett kölcsönök jelentékeny része esz­tendők óta arra fordítódik a közgyű­lés akaratából, hogy szebbek, jobbak, modernebbek és európaibbak legyenek útjaink és a higiéniának, valamint a nagyvárosi életnek megfelelőbbek csa­tornáinak. Király Kálmán hat esztendős tanácsnoksága alatt hatalmas lépések­kel fejlődött a fővárosi kertészet is, amely szintén az ő ügyosztályába tar­tozik. És hogy annyira fejlődhetett, amennyire ténylegesen fejlődött, az jelentékeny mértékben, a mindenre ki­terjedő gondosságú, szorgalmas és szívós Király Kálmán érdeme. Baráti szeretettel üdvözöljük Király Kálmánt a kitüntetés alkalmából, amely meggyőződésünk szerint még nem koronázza meg az ő áldásos és közhasznú tevékenységét. A kormány­főtanácsosi kinevezéssel az államfő díszítette fel Király Kálmánt; hátra van még egy kitüntetése, amelyet nem a legelső magyar embernek, hanem Budapest milliós polgárságának kell számára átnyújtania! Az alpolgármes­teri székre gondolunk, arra a műszaki alpolgármesterségre, amelyre vonatko­zóan esztendők hosszúi sora óta késik a belügyminisztérium jóváhagyása és amelyre ma kétségtelenül az egyetlen jogos aspiráns Király Kálmán lenne. A főváros érdeke, mindannyiunk ér­deke, hogy minél hamarabb Budapest harmadik alpolgármestere legyen a vidám, mindig fiatal méltóságos ta­nácsnok: Király Kálmán. — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros nyári szünete véget ért: Szendy polgármester a közeli napok­ban foglalja el hivatalát és szeptember elején megindul a várospolitikai élet is. A nyár folyamán súlyos és nagy személyi és tárgyi kérdések kerültek előtérbe, amelyekre igen rövid idő alatt kell feleletet adni a főváros köz­gyűlésének. A személyi kérdéseket illetően leg­fontosabb Lamotte alpolgármester tá­vozása. Lamotte alpolgármester már beadta nyugdíjazás iránti kérelmét azt is bejelentvén, hogy nyugdíját jó­tékonycélra ajánlja fel. Az alpolgár­mester nyugdijazási kérelmével a má­sodik őszi közgyűlés fog foglalkozni, az elsőn ugyanis bizonyos mértékben ; módosítani kell a nyugdijszabályren- deletet: csak e revizió, illetve annak belügyminiszteri jóváhagyása után ke­rülhet sor arra, hogy a Lamotte Ká­roly dr. nyugdíjazására, vonatkozó pol­gármesteri előterjesztés a törvényha­tósági bizottság elé kerüljön. Természetszerűen meg kell várni azt a tizenöt napot is, amig a nyugdíjazás­ra vonatkozó közgyűlési határozat el­len beadható felebbezések határideje lejár. Lamotte Károly örökére a pá­lyázatot legkorábban október első nap­jaiban írhatja ki a polgármester. Min­den valószínűség amellett szól tehát, hogy október közepe előtt nem lesz új alpolgármestere Budapestnek. A városházán hirek terjednek el ar- 1 ról, — amelyekről az Uj Budapest is megemlékezett — hogy Lamotte Ká­roly dr.-ral egyidejűleg Schuler Dezső alpolgármester is nyugdíjazását fogja kérni. Ezek a hirek Schüler alpolgár­mester távollétében terjedtek el és mondanunk sem kell, hogy tőlük ma­ga az érdekelt alpolgármester áll leg­távolabb. Szó sincs arról, hogy Schuler Dezső dr. alpolgármester nyugdíjazását kér­né. De erre nincs is semmi szükség. Schuler alpolgármester úgy a törvény- hatósági bizottsági pártok, mint a pol­gármester legteljesebb bizalmát birja. Szolgálati ideje sem járt még le, sem­mi sem indokolja tehát nyugdijbame- nését. A legutóbbi napokban felmerült a városházán a hire annak, hogy tekin­tettel arra, miszerint az új alpolgár­mester megválasztására technikai kerülhet sor, behelyettesítéssel intézik el, különös tekintettel a közeljövő nagy pénzügyi problémáira az alpol­gármesteri szék betöltését. A behelyet­tesítésre azonban — azt is megmond­hatjuk, hogy Bódy László pénzügyi tanácsnok behelyettesítéséről lett vol­na szó — nem fog sor kerülni. Ilyen nagyfontosságú kérdésben ugyanis, mint Budapest alpolgármesteri széké­nek betöltése, nagyon nehéz prejudi- kálni még akkor is, ha a törvényható­sági bizottság egyöntetűen valamelyik jelölt mellett foglal állást. De különö­sen nehéz lenne prejudikálni akkor ha — mint a jelen esetben is — még egy­általában nem alakult ki a helyzet atekintetben, hogy ki legyen az új al­polgármester. Kétségtelenül Bódy László sanszai a legreményteljesebbek. Van azonban olyan megnyilatkozás is, amely sze­rint nem okvetlenül szükséges, hogy a főváros új alpolgármestere különle­ges pénzügyi szakértő legyen, hiszen a polgármester kezében futnak össze a fővárosi háztartás összes szálai. Olyan vélemény is van, amely szerint tradíció, hogy a főváros egyik alpol­gármestere protestáns legyen. Ebben az esetben Némethy Károly vagy Fel- kay Ferenc dr. alpolgármesersége ál­lana előtérben. Igen sokan agitálnak azonban dorogi Farkas Ákos dr. és Morvay Endre dr. alpolgármestersége mellett is, úgy, hogy e pillanatban teljesen nyűt kérdés, ki lesz a főváros új alpolgármestere. * A személyi problémáknál sokkal je- lentőségteljesebbelc a főváros háztar­tási problémái. Bódy László dr. pénz­ügyi tanácsnok már visszatért szabad­ságáról, átvette hivatala vezetését és megkezdte a pénzügyi osztályba idő­közben beérkezett költségvetési ada­tok feldolgozását. Noha a polgármes­ter ezidén is szigorú rendeletet adott ki a takarékosságot illetően, máris megállapítható, hogy a főváros bevé­teleit azzal a gonddal és óvatossággal számítva, amint azt a költségvetés elő szokta irányozni, a főváros jövő esztendei bevételei a kiadásokat nem fogják fedezni. Tekintettel arra, hogy deficites költ­ségvetésről szó sem lehet — ezt a kor­mány semmi körülmények között sem hagyná jóvá — más mód a költségve­tési hiány eltüntetésére nincs, mint a) a kiadások csökkentése, b) a bevételek emelése. A kiadások csökkentéséről alig le­het beszélni. A főváros terhei egyre jobban és jobban megsokasodtak, fő­képen azok a terhek, amelyeket bizo­nyos állami tételek áthárítása okozott. Hangsúlyozzuk, hogy az évenként visszatérő kiadásokról van szó, mert arról ma már beszélni sem lehet, hogy — a Lamotte-féle elképzelés szerint — a nagy beruházó kölcsön egy ré­szét, — évenként mintegy tiz millió pengőt — a költségvetés terhére Ír­janak. A költségvetés deficitmentessé téte­lére ezek szerint más mód, mint a be­vételek emelése, nem mutatkozik. A főváros bevételeit háromféle úton le­het emelni: a) az egyenes adók emelésével, b) az üzemi tarifák emelésével, c) az állam hozzájárulásával. Noha a községi közterhek emelésé­hez évtizedek óta nem nyúltak — hol­ott ebben a vonatkozásban a helyzet jelentékenyen megváltozott — arról beszélni sem lehet, hogy bármelyik közgyűlési párt is megszavazná a költ­ségvetési deficit ilyen módon való el­tüntetését. Marad tehát a harmadik megoldási mód: az állam hozzájárulá­sa illetve az államot illető adókból a főváros részesedésének olyan mértékű emelése, hogy a háztartási deficit ki­küszöbölhető legyen. Külön nagy kérdőjel a főváros jövő évi háztartásában a légvédelmi kiadá­sok alakulása. A légvédelmi kiadások legnagyobb részét a beruházó-prog­ramba vette fel a polgármester, két­ségtelen azonban, hogy a beruházó program legnagyobb részének megva­lósítása el fog tolódni. A légvédelmi intézkedések — amelyekben benne fog­laltatik a tűzoltóság nagyarányú fej­lesztése, a felszerelés modernizálása, stb. — nem halaszthatók, ezek új téte­lek, amelyekre kétségtelenül fedezetet kell találni a jövő esztendei kötségve- tésben. Mint értesülünk, a szabadságá­ról visszatérő polgármester a legrövi­debb időn belül megkezdi a tárgyalá­sokat és elsősorban a pénzügyi szak- bizottság tizenkettes, úgynevezett ta­karékossági bizottságának összehívá­sára fog sor kerülni.

Next

/
Thumbnails
Contents