Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-08-13 / 31-32. szám
2 nJMUJiAPEST 1938. augusztus IS. »niw INDSG/Wm klKb á CilZBÖTÖSiEKftÉMY APRÓ GÁZLÁNGJA M! M Di G ßüJAWL taht t gAzhütöszekríny apró gAzUhgu MINDIG oM#kufyit cJ> k oAzsítőszekréhy apró gAzUmgu A gyermekKoporsólc titka «x= Nyolc cég felebbexte meg a kovorsók és falcereaxielc vállalatbaadásál elrendelő polgármesteri végöaíároxaiot — Az Uj Budapest tudósítójától — Legutóbbi számában megírta az U j Budapest, hogy a polgármester a belügyminiszter leirata értelmében vál- lalatbaadta a Községi Temetkezési Intézet részére szükséges fakoporsók és fakeresztek szállítását. A vállalatba- adás kiadása még a múlt esztendő novemberében kiírt versenytárgyalás alapján történt. Természetes, hogy az érdekelt cégek, amelyek a mai ex-lex.et tartják a legmegfelelőbbnek, ezt a polgármesteri véghatározatot is megfellebbezték. Nem kevesebb, mint nyolc felebbezós futott be a vállalatbaadást elrendelő polgármesteri véghatározat ellen a közegészségügyi ügyosztályhoz. A polgár- mester a felebbezéseket soronkivül felterjesztette a belügyminisztériumba. Szakkörökben izgatottan várják, hogy a versenytárgyalás kiírásától számított egy esztendőn belül, tehát ez év novemberéig sor kerül-e a belügyminisztérium újabb döntésére, ami remélhe*- töleg véglegesen pontot tesz a koporsók és keresztek szállítása körül folyó cirkuszi komédia végére. Itt említjük meg, hogy illetékes helyen végre elhatározták, hogy a gyermekkoporsók szállítására — amit esztendők óta egyetlen cég versenytárgyalás kiírása nélkül monopolizál — végre meg fog történni a versenytárgyalás kiírása. Ezzel kapcsolatban felvetjük a fel el őség kérdését abban a vonatkozásban: kinek a bűne, hogy a gyermekkoporsókat esztendők óta a Közszáüítási (Szabályzat megcsúfolásával nyílt, vagy zártkörű versenytárgyalás kiírása nélkül szerzi be a Községi Temetkezési Intézet? Furcsa per a leörül Camoite alpolgármestert tanúként hallgatták ki egy érdekes adásvételi perben lityin yatJLciruf rhűJjkíiiÁMiu^hA — AzUj Budapest tudósítójától. — Hoffmann György garage-tulaj- donos pert indított az Autotaxi Budapesti Automobiiközlekedési r. t. ellen. Keresetében 16.249 pengő vételár hátra lék megfizetését kérte. Az ügy előzményei még 1930-ra nyúlnak vissza, amikor az Autotaxi tőle megvásárolta a BART részvényeinek 5 százalékát, majd később a további 49 százalék részvény-mennyiséget. A megkötött adás-vételi szerződés alapján a ré?zvények eladásakor Hoffmannék kötelezettséget vállaltak arra, hogy a BART vagyoni állapotáról, s különösen annak fennálló m'ndennemü kötelezettségeiről tájékoztatást adnak. A BART könyveit ekkor több szakértő vizsgálta felül. Később azonban a vételárból az Autc- taxi vezetői 16.249 pengőt visszatartottak, mert szerintük Hoffmann közlekedési adóterhének mennyisége tekintetében úgy az első, mint a második adás-vételi szerződésnél megtévesztette, illetőleg tévedésben tartotta őket, ami- által az Autotaxinak, a kereseti összeget jóval meghaladó kárt okozott. mm A törvényszék azonban nem volt figyelemmel' erre az érvelésre, hanem marasztaló ítéletet hozott. A tábla ezt az ítéletet jóváhagyta. Az ítélet indokolása szerint rosszhiszemű, /szándékos félrevezetésről nincsen szó, mert nincs adat azzal kapcsolatban, hogy esetlég hamisan könyveltek volna a BART könyveiben, úgy hogy a tranzakció lebonyoli tásakor az Autotaxi kellő gondossággal rájöhetett volna arra, hogy a közlekedési adót már az első vételt megelőzően is viselte a BART. Következéskép nem jogosíthatja fel az érintett mulasztás az Autotaxit arra, hogy az adás-vételi szerződésben magának a biztosított szavatosságon túlmenő igényt érvényesítsen és árleszállítás c:mén a közlekedési adó megtérítését Hoffmannéktól követelje és érvényesítse aat az, átvétel után. A Kúria azonban újabb széleskörű vizsgálat lefolytatására utasította a Táblát. A tábla az egész tranzakció lebonyolításával kapcsolatban több tanút hallgatott ki, közöttük L a m o 11 e Károly alpolgármestert, aki szerint a fővárcs ezt a közlekedési adót sohasem engedte el, csupán arról volt szó, hogy halasztást adtak annak befizetésére, arra az időre, amíg a vállalat egy bizonyos átlagbevételt el nem ér. Kihallgatták többek között P a y r Hugó székesfővárosi bizottsági tagot, országgyűlési képviselőt is. A széleskörű bizonyítás lefolytatása után előreláthatólag a szünet után a tábla meghozza döntését arra vonatkozólag, hogy tartozik-e az Autotaxi megfizetni a vételárhátralékot, vagy mulasztás terheli-e a BART eladóit a közlekedési adó állítólagos elhallgatásáért. Péter Frigyes lakatosmester, IV., Czukor-utca 3. Épület- és műlakatos munkák készítése MI-UJsm-Ai* XsmosHJÍZAJN —• Vége a nyárnak, kedves szerkesztő barátom és illő, hogy részletesen beszámoljak a nyaralásokról. — Farkas Ákos dr. tanácsnok családjával részben Lengyelországban, részben borsodmegyei szőlőjében töltötte a nyarat. A tanácsnok úr szeptember elsejével vészi át hivatala vezetését. Távollétében helyettese, Haviin Károly dr. főjegyző vezeti az elnöki ügyosztályt. Havlinék a Milstatti-tó mellett töltöttek egy hónapot. — Király Kálmán Öméltósága augusztus elsején vette át hivatala vezetését. Király a Bemmeringen, nyaralt. Helyettesei közül Zaitz László műszaki főtanácsos a Mecseken nyaralt, Viola Rezső műszaki főtanácsos pedig mátyásföldi villájában töltötte a nyarat. Szabadság- ideje alatt Violának arra is volt ideje, hogy Sopronban a nyári egyetemen nagyértékű előadást tartson\. — Kem- pelen Ágoston tanácsnok augusztus elsejétől szeptember tizenötödikéig Németországban, Svájcban és a Rivierián tölti a nyarat. — Szepesváry Pál dr. tanácsnok a választói névjegyzékkel kapcsolatos munkatorlódás miatt nem vette ki hivatalosan augusztus máso- dikán kezdődő szabadságát. Szepesváry úgy tervezi, hogy ha nem lesz sok felszólamlás a névjegyzékek ellen, akkor szeptemberben megy szabadságra, de hogy hová, azt ő még maga sem tudja. — Babarczy István báró tanácsnok Kenésén, a fővárosi Üdülőtelepen pihenu közben pedig előadást tart a soproni nyári egyetemen. Helyettese: Buday-Günther Tivadar dr. főjegyző, ugyancsak Kenésén tölti a nyarat, ő is előadást tart a soproni nyári egyetemen. — Szintén, Kenésén töltötte a nyarat Bódy Öméltósága. Helyettese: Homolyai főjegyző fehérvári szőlőjében pihen. — Felkay Ferenc dr. tanácsnok kéthetes eltolással vette ki szabadságát. Résztvett a főváros képviseletében a Nemzetközi Szakoktatási Kongresszuson Berlinben,. Onnan megérkezve a hátralékos időt budai villá jában tölti. Helyettese: vitéz Vécsey Kálmán dr. főjegyző szabadságát ba- latonfenyvesi villájában tölti. — Rosta János dr. tanácsnok Pörtsachban volt, jelenleg Balatonszabadiban pihen. Helyettese: Gallner Ferenc dr. főjegyző csak szeptemberben megy szabadságra, valószínűleg a Balaton mellé. — Iiorony-Pálfi Aurél dr. szabadságidejét Zell am See-ben töltötte. Helyettesei közül Bártl főjegyző szokása szerint Hévizén, Rózsavölgyi István dr. főjegyző pedig Párádon töltötte szabadságát. — Salamon Géza dr. tanácsnok zebegényi villájában töltötte a nyarat. Helyettese: vitéz Bárány László főjegyző szeptemberben fegyvergyakorlatra vonul be. Ez lesz a szabadsága. — Kovácsházy Vilmos tanácsnok a Balatonnál töltötte a nyarat. Ugyancsak a Balaton mellé ment helyettese: Csanády főjegyző. — Morvay Endre dr. Öméltósága jelenleg szabadságon van: Ausztriában és Olaszországban. Szabadságát azonban megszakítja a soproni nyári egyetemen tartandó előadására. Helyettese: Szőnyi László dr. tanácsjegyző csak szeptember végén megy Olaszországba szabadságra. — Wossala tanácsnok a Wörthi-tónál pihent, majd Németországban, Hollandiában Belgiumban és Dániában volt tanulmányúton. Helyettese: Szinte László műszaki főtanácsos csak napokra megy szabadságra. — Némethy Károly dr. hivatalos szabadsága augusztus elsejétől szeptember tizenötödikéig tartana. Öméltósága azonban nem veszi igénybe szabadságát, mert hosszabb betegszabadsága alatt úgy helyreállott egészsége, hogy rendes szabadságidejére már nincs is szüksége. Della Donna Mihály dr. a legutóbbi napokban vette ki szabadságidejét és azt mint szenvedélyes tenpiszjátékos Pesten tölti. Beliczay Imre dr., a legfiatalabb tanácsnok, augusztus harmadikétól szeptember tizenötödikéig van szabadságon, amelyet a Riviérán tölt. Helyettese: Kállay Albert dr. tanácsjegyző szabadságidejét júniusban Balatonalmádiban töltötte. — Éljenek az összes szabadságosok! Hogyan szólnak a bizottsági tag úr jóslatai az alpolgármester-választást illetően ? — Egy bizonyos: még pedig az, hogy semmi bizonyos nincsen. Az új tanácsnokot illetően azonban már inkább mernék jósolni. Ha Schuler Öméltósága csakugyan nem megy nyugalomba, akkor mindössze egy tanácsnoki állás betöltésére fog sor kerülni. Közölhetem Önnel, kedves szerkesztő barátom, hogy igen éles küzdelem fog ezért az állásért megindulni. Bizonyos, hogy központi főjegyzővel töltik be az új staUumot. Tipjeim: Haviin Károly és Homolyai Rezső. Mind a ketten a fiatalabb generációhoz tartoznak. Szerkesztő úrnak nem szükséges külön, megjegyeznem, mennyire szívesen látnám, ha nem egy, hanem két állásért indulna meg a küzdelem, amikor is mindkettőjük megválasztása biztosítottnak látszik. — És az a dodonai kijelentés, amelyet szerkesztő úr legutóbb tett, hogy egyik tanácsnok követi Lamotte Károlyt a Kereskedelmi Bankban,? — Az még nagyon bizonytalan! A Kereskedelmi Bank vezérigazgatói állásáért ott lehet hagyni a főváros alpolgármesteri székét, de egy kisebb bankigazgatói pozícióval bizony felér a fővárosi tanácsnoki stallum. Arról nem is beszélve, hogy a ma is érvényben levő fővárosi nyug díjszabályzat szerint szolgálati idejének kitöltése előtt csak akkor mehet bármelyik tisztviselő is nyugdíjba, ha a tiszti orvos szolgálatképtelennek nyilvánította. Már pedig nagyon nehéz egy fiatal — sőt nagyon fiatal! — fővárosi tanácsnokot szolgálatképtelennek nyilvánítani, ha az azután másnap, mint igazgató a Kereskedelmi Bank szolgálatába lép. — Ez Lamottera is vonatkozik? — Természetesen, hogy ő rá is vonatkozik! Az ő helyzete azonban, mivel nyugdiját jótékony célra ajánlja fel, sokkal könnyebb. Különösen, ha bizonyos állásokat illetően a törvény- hatósági bizottság bölcsessége meg fogja változtatni a szabályrendeletet. — Értem uram, értem, hogyne érteném. Egyebekben minden jót önnek kedves bizottsági tag úr! — Isten önnel, szerkesztő uram ...