Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-07-30 / 29-30. szám
XVI. évfolyam 29—30. szám Budapest, 1938. julius 30, UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI wr. Elöllzclésl Arak: | Egétz évre.................................................. 30 pengő A Fél évre ......................................................... 15 pengő j Eg ye* izém Ara 60 fillér ^ 1 FCLELÓ5 SZERKLSZT A : IdOBY ANDOR DB | | SzerkeízlAség és kiadóhivatal: a Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca O. 1 Telefon: 1^828^23. B Postalakarékp. csekkszámla 30.013. A második Egy koszorú a Farkasréti temető kriptáján, amelyet a Keresztény Községi Párt nevében Csilléry András, egy másik koszorú, amelyet a hivatalos főváros részéről Lamotte Károly és egy harmadik koszorú, amelyet a Keresztény Nemzeti Liga megbízásából helyeztek el. Ez volt Wolff Károly halálának második évfordulója a temetőben. Egy rekviem a Kapucinusok budai templomában szégyenletesen kisszámú közönséggel. Ez volt a templomi ünnepség. És ez volt minden! Ne felejtsetek el engemet — ezek voltak Wolff Károly utolsó szavai. Nos Wolff Károlyt hamarosan kezdik elfelejteni. Ha mindazok elmentek volna a Kapucinusok templomába, akikkel Wolff Károly életében jót tett, nem fértek volna el a tízezrek a Batthyány-téren, de a Fő-utcában sem. Ott kellett volna lennie a nagy jövedelmű üzemi részvénytársasági elnöktől kezdve a köztisztasági munkásig mindenkinek, aki Wolff Károly altruisz- tikus támogatásának köszönheti politikai, vagy privát egzisztenciáját. Nem mentek el és nem fognak soha többé elmenni. A legközelebbi rekviemen már öt keresztény bizottsági tag sem fog áldozni a katafalk mellett Wolff Károly emlékének, amelyet egy harmadrendű budai útvonal elnevezése örökít meg egyelőre az örökkévalóság számára. Mert Wolff Károly szobráról ma már senki sem beszél, mint ahogy annyi sem történt meg, hogy a keresztény Budapest megteremtőjének életrajzát megíratták volna a jövő nemzedék okulására. Ez a részvétlenség végeredményben Wolff Károly nagyságából egyetlen jottányit sem von le. Csak azt bizonyítja: mennyire kis emberek az epi- gonpk! Akik Wolff Károly örökéből csak a hatalmat tartották meg a maguk számára, eszméiből, elképzeléseiből, nagy gondolataiból azonban annál kevesebbet. Pedig a falon ott sötétlik a Mene tekel! A Keresztény Községi Párt és a városházi keresztény politika csak addig él, csak addig fungál és csak addig van hutáimon, amíg Wolff Károly szellemében él és dolgozik! Ezt ne felejtsék el az urak se most, se akkor, ha újra községi választásokra fog sor kerülni! A halottak gyorsan lovagolnak és a történelem ítélőszéke kérlelhetetlen. A frázisok hatástalanul puffognak a rohanó élet bömbölő viharában és önmagát ítéli halálra a tékozló fiú, aki maga semmit sem tud keresni, de könnyelműen elherdálja az apai örökséget, amelyet — fájdalom — nem tud újra kiadni a temető néma kriptája. Ezeket akartuk Wolff Károly halálának második évfordulóján elmondani. Budapest uj térképet kapott!--- ■■■■ i ——e—g——»———■——■■ ---El készült Budapest székesfőváros főforgalmi úthálózata í30 forgalmi utvo — Az IJj Budapest tudósítójától — Egy rendkívül nagyhorderejű javaslat került a Fővárosi Közmunkák Ta- nácsának a nyári szünet előtti legutolsó ülése elé. A Tanács egyik albizottsága a plénumnak elfogadásra ajánlotta Budapest főforgalmi úthálózatának tervét. A plénum a javaslatot elfogadta, a tervből határozat lett, olyan határozat, amelyről legalább ötven éven át még sok szó esik majd a Közmunkák Tanácsánál, a fővárosnál, valamint a sajtóban is. Hatalmas munka nyert ezzel szentesítést, öt félhivatalos és hivatalos Budapest jelenlegi úthálózata sem alkalmas a gyorsforgalom lebonyolítására. Pedig — ha csak az autóforgalmat tekintjük — feltétlenül számolnunk kell arra, hogy a legközelebbi 3 vagy 5 év alatt a magyar gépjárműállomány megsokszorozódik, hiszen Amerikában 5, Franciaországban 31, sőt a volt Ausztria területén is 154 lakosra jut egy gépjármű, míg Magyarországon a legutolsó hivatalos megállapítások szerint csak 484 lakosra jut egy-egy autó. De egyébként sem lehet kétséges, hogy Budapest fejlődésére közgazda- sági szempontból is nagy kihatással van az úthálózat kérdésének miként való megoldása! A főváros gyorsforgalmi úthálózatának tervével először a Magyar Touring Club foglalkozott. A Club bizottságot alakított, amely a legalaposabb munkával megállapította Budapest főforgalmi úthálózatának tervét. Elkészült Budapestnek a közúti forgalom szempontjából történő szabályozási javaslata, amelyet a Touring Club elnöksége annakidején bemutatott az illetékes hivatalos tényezőknek, akik valamennyien egybehangzóan javasolták, hogy a kitűnő tervezettel a főváros városfejlesztési bizottságának sürgősen kell foglalkoznia. A város- fejlesztési bizottság Earrer Ferenc elnöklete mellett részletesen foglalkozott a javaslattal és 1937. decemberében azt indítványozta a főváros városrendészeti ügyosztályának, hogy a Touring Club tervezetét a város tegye magáévá. Végül a főváros város- rendezési ügyosztályának javaslataként a terv a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elé került. fórum négy teljes esztendőn át dolgozott ezen a terven, amelyből most határozat lett. Nem kell külföldi példákra hivatkoznunk, ha. megállapítjuk, hogy mennyi kár és baj származik abból, ha egy nagyváros főforgalmi úthálózat nélkül épül és fejlődik! Erre vonatkozóan éppen elég példát nyújt Budapest története. Nyugateurópai nagyvárosokban pedig újabban gyakran egész városrészeket bontanak le, vagy földalatti és földfeletti vonalakat építenek a közlekedés biztosítása érdekében, óriási összegeket áldozva erre a célra. Egy ilyen nagyhorderejű tervet, amely Budapest számára az utolsó évek legnagyobb városrendezési munkáját jelenti, természetesen csak kellő előkészítés, tanulmányozás és vizsgálat után tárgyalhatta le a Közmunkák Tanácsa, annak ellenére, hogy Besse- nyey Zénónak, a Közmunkák Tanácsa elnökének Budapest főforgalmi úthálózatának rendezése a „szívügye“ lett; az elnök ezzel a problémával már székfoglaló beszédében foglalkozott és ezt a nagyszabású tervet azóta részletesen letárgyalta. Végül is itt fekszik előttünk a nagy terv, mint határozat, amely megmutatja, hogy Budapest közúti forgalmát miként kell szabályozni, milyen intézkedéseket kell tenni, hogy Nagy- Budapesten a közlekedés biztos és gyors legyen. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa szívesen vette, hogy a Magyar Touring Club az immár határozattá vált főforgalmi úthálózat tervét a sajtó munkatársai előtt ismertette. A főforgalmi úthálózat tervét — és pedig Münnich Aladár közmunkatanácsi tag elgondolása szerint — a Touring Club dolgozta ki, az elkészült javaslatot annakidején díszes kiadvány alakjában a nyilvánosság elé hozta, elmondhatjuk tehát, hogy a Touring Club kezdeményezése olyan határozattá lett, amely a városfejlesztési program egyik leglényegesebb alkotó része. A Magyar Touring Club sajtóértekezletén nagybudafai Vérmés Gyula elnökölt, a kereskedelemügyi és közlekedésügyi minisztériumot Noiret Arnold miniszteri osztálytanácsos, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát pedig Fodor Sándor miniszteri tanácsos képviselte. -:Vjj Nagybudafai Vermes Gyula adatokban gazdag megnyitó beszéde után, amelyben a Touring Club elnöke rámutatott arra a körülményre, hogy a városi hatóságok illetékes szervei, továbbá a minisztérium, a közlekedési rendőrség és a Touring Club szak- referensei olyan úthálózati tervet dolgoztak ki, amely nemcsak a főváros egyes részeinek egymásközött fennálló gazdasági relációit, hanem a szomszédos községeknek, illetve az országnak a főváros gazdasági életével való kapcsolatait is szolgálja, egyben a telepítés irányításának egyik leghatható- sabb eszköze. Münnich Aladár, a sajtó- értekezlet előadója, mondott el rendkívüli érdekes és értékes adatokat Budapest uj térképéről. Az elfogadott tervezet pontosan előírja, hogy Budapestnek meglévő 2300 és még megépítendő utcái közül százharminc ut „forgalmi útvonal“, a többi pedig „lakóutca“ lesz. A „fő-“ és „mellékutca“ elnevezés helyett a hivatalos térkép tehát a jövőben egyrészről „országos jelentőségű“ vagy „fő- és forgalmi útvonalat“, másrészről „lakóutcát“ ismer. Az uj főforgalmi úthálózat: Buda- pest sugárutjai, kőrútjai és transzverzális utjai képezik a főváros „csontvázát“. Egy olyan főforgalmi útrendszer megállapításáról van szó, amely századokig fennmarad. Az uj főforgalmi hálózat a jövendőbeli villamos- és autóbuszvonalakat jelenti. A főforgalmi úthálózat tervének jóváhagyása folytán most majd uj útvonalak megnyitására, meglévő utak és utcák ki- szélesítésére, kereszteződések csökkentésére és szabályozására, forgalmi csomópontok és járműtároló terek (Parking Place) megoldására, az ut- testi beosztások és az úgynevezett mentőszigetek kiképzésére . kerül a sor. Óriási összegeket felemésztő városrendezési munkálatokról van szó, a városnak először tehát a szükséges fedezeteket kell előteremtenie, azután állapíthatják meg a főforgalmi úthálózat megvalósítását jelentő munkák végrehajtási sorrendjét. Egységes közlekedési rendszer felé! A főforgalmi úthálózat kiépítése révén Budapest térképe idővel megváltozik és Nagy-Budapesten egységes közlekedési rendszer lép életbe. Olyan úthálózatot kap Budapest, amelyben a közlekedés teljes élet- és vagyonbiztonság mellett, zajmentesen és gyorMiért nem alkalmas a jelenlegi úthálózat a gyorsforgalom lebonyolítására?
