Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-07-16 / 27-28. szám

1938 julius 16. ühmmmmi TU BUDAPEST iwwtÄHWwywBi 3 Milyen mértékben terheli a nagy beru^ házó program a főváros költségvetését? Lamoíte alpolgármester részletesen ismerteti a beruházó programot és annak fedezeti vonatkozásait — Az Uj Budapest tudósítójától — Szendy polgármester még a nyári szabadságidejének megkezdése előtt olyképen intézkedett, hogy a pénz­ügyi bizottság kebeléből kiküldött takarékossági bizottság tagjainak a nyári szünet előtt kikézbesítsék a fő­város nagy beruházási programjára vonatkozó előterjesztését. A polgár- mester ezen intézkedése értelmében a kikézbesítés a pénzügyi osztály ré­széről meg is történt. A beruházó pro­gramot magában foglaló polgármes­teri előterjesztés azzal került a bizott­sági tag-okhoz, hogy azt szigorúan bi­zalmasan kezeljék. Az Uj Budapest még mielőtt a be­ruházó program végleges formát öl­tött volna, részletesen ismertette an­nak főbb részleteit. A nyári hónapok alatt a főváros adminisztrációját jó­formán egyéb nagyobb probléma nem is foglalkoztatja, mint a beruházási program, főleg annak pénzügyi fede­zete. A beruházó programról Lamotte Károly dr. helyettes polgármester a következő- kezőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A városháza ősszel meginduló új munka-ciklusának egyik legjelentő­sebb feladata lesz a költségvetés le- tárgyalásán kívül, illetve azzal pár­huzamosan a főváros új beruházó pro­A régi tipusu pianino elfedte a zongorázó!! MIJSICA zongoragyár szenzációs uj tipusu KIS PIANINO JA rnünm 96 tm. maoas! A modern lakás hangszere! 7 oktáv, teljes hangerősség. Gyári uj hangszer ára P 875.­ab Budapest Rendkívüli fizetési könnyítések! Tekintse meg kirakatunkat 1 Eladási termek :Budapost VII, Erzsébet-körnt 43. (Royal Apollónál) Telefon : 14 50-63. gramjánalc megvitatása. A tervbevett új beruházások jórészét ugyanis évek folyamán a költségvetés keretében szándékozunk a megvalósításhoz se­gíteni, ezért tehát a költségvetés tár­gyalásánál tudnunk kell, hogy mi­lyen tételek állíthatók be a beruházó program kereteiből az egyes évek költségvetésének keretébe. Ami a beruházó program tartalmát és ösz- szegszerűségét illeti, az már jórészt ismeretes. Nem egészen 214 millió pengőt tesz ki a felsorolt beruházá­sok végösszege. Ebből, az úthálózat fejlesztésére 30 millió, a csatornahá­lózat fejlesztésre 14 millió, a Besz- kárt beruházásaira 45 millió, új isko­lák építésére 10,170.000, a közvágó- hidak és az élelmiszerpiacok korsze­rű átépítésére 10,610.000, az élelmi­szer nagyvásártelepen hűtőház építé­sére 4.5 millió, kislakások építésére 13.575.000, a Rókus, Szent István és Szent László-kórházak modernizálá­sára 7.5 millió, a központi városháza Károly király-úti frontjának átépíté­sére és ennek kapcsán üzemi székház építésére 15 millió, a városligeti új artézi kút vizének hasznosítására 500.000, az Elektromos Művek beru­házására 14.4 millió, a Gázművek be­ruházására 2.2 millió, a Vízművek fejlesztésére 17.540.000, a tűzoltóság fejlesztésére 3.977.000, végül légoltal­mi beruházásokra 15 millió pengőre van szükségünk. — A fent említett beruházásokat kétféle forrásból lehet fedezni. Vagy kölcsönből, vagy a folyó bevételek­ből. Általában a kölcsönt szeretik a beruházások leginkább alkalmas fe­dezetéül megjelölni, azzal az indoko­lással, hogy a nagyobb beruházások­nak rendszerint több nemzedék látja hasznát, ennélfogva méltányos, hogy a beruházásokkal járó terheket is több nemzedék viselje. Ez a felfogás azonban abból az időből származik, amikor közületi beruházásokra még olcsóbb kamatozású, hosszúlejáratú kölcsönök álltak rendelkezésre. Ma azonban más a helyzet. A pénzpiac mai helyzetében ugyanis a törlesztő- ses kölcsön annuitása, az interkala- rékat így figyelembe véve, 10%' kö­rül mozog. Ilyen körülmények között célszerűnek látszik, ha az annuitás­nak megfelelő összeget fordítjuk év- ről-évre beruházásokra, mert ilynló- don 10 év alatt a kölcsönnek megfe­lelő összeg beruházható lesz anélkül, hogy a köziilet adóssága növekednék. Ez az eljárás, a beruházások végre­hajtása amúgy is több év alatt tör­ténnek. A program kivitelezésére 10 évet irányoztunk elő. Mindazonáltal nem gondolunk arra, hogy az egész 214 milliós beruházást a folyó bevételekből, költségvetési hitelből fedezzük, mert vannak olyan sürgősebb természetű szükségletek, melyeknek kielégítését nem lehet el­odázni, ezeknek végrehajtásához te­hát gyorsabban kell a pénz és ezt köl­csön útján igyekszünk majd előte­remteni. — A költségvetés keretében mint­egy 72.5 millió pengő értékű munkát hajtanánk végre. Idetartoznak az üt­és csatornaépítkezések, a légoltalmi beruházások és az iskolaépítkezések egy része. Kölcsönből fedeznénk a szükségletek többi tételeit, amelyek­nek értéke 50.2 millió pengő körül van. A kölcsönből, végrehajtandó munkálatok is két csoportra oszlanak elgondolásunkban, mégpedig sürgő­sebb és későbben eszközlendő munká­latokra. A sürgősebb kölcsönből esz­közlendő beruházások 38.2 millió pen­gőt igényelnek. Idesoroztuk a továb­bi iskolaépítkezéseket, a közvágó- hidak és a piacok modernizálását, a kislakások építését, a központi város­háza építését, a városligeti artézi kút hasznosítását és a tűzoltóság fejlesz­tését. A későbben végrehajtásra ke­rülő, de kölcsönből fedezendő beru­házások közé az élelmiszer nagyvá- sártelep új hűtőház építését és a kór­házak modernizálását soroztuk. — Az üzemek beruházásai külön fejezetbe tartoznak, miután ezekre a befektetésekre nagyrészt az üzemek rendelkeznek fedezettel. Mindazonál­tal a Beszkárt 45 milliós és az Elek­tromos Művek 7.2 millió pengős be­ruházásait szintén kölcsönből kell majd fedeznünk. Az üzemek tehát a beruházások fedezetéről saját alap­jaik igénybevételével fognak gondos­kodni. Kivétel e tekintetben a Besz­kárt, amely beruházásainak csak egy része után tudja az annuitást maga viselni, míg a beruházások másik ré­sze után esedékes annuitás terhét a községi háztartás lesz kénytelen vál­lalni. A Beszkárt beruházó program­jában ugyanis oly tételek vannak, melyek a vasút jövedelmezőségét nem fokozzák, hanem a vasúti forgalom javítását, a vasút állagának kifogás­talan jókarban tartását szolgálják. Már pedig a vasúti vagyon, nem a Beszkárt, hanem a községi háztartás tulajdona, ennélfogva a községi ház­tartásban kellett volna már eddig is a vasúti vagyon értékállandóságának megóvása érdekben megfelelő tartalé­kolásról gondoskodni. Ezt pótolnánk most olyíormán, hogy a Beszkárt ilyen irányú beruházásainak annuitás terhét a községi háztartás viselné. Ez a kiadás évente 3 millió pengővel terhelné a főváros községi háztartá­sát. — A beruházások fedezete problé­májánál a legnagyobb jelentőségű annak vizsgálata, hogy a beruházá­sok végrehajtása milyen mértékbeli terheli majd a községi háztartás költ­ségvetését. Mint előbb említettem, a költségvetés keretében végrehajtandó munkálatok értéke közel 72.5 millió pengő. Ha már most 10 év alatt szán­dékozunk e programot megvalósítani, úgy évente 7.5 millió pengő beruhá­zási teherrel kell számolnunk. A köl­csönből végrehajtandó beruházások végösszege 38.2 miliő, amelynek an­nuitás terhe évi 3.2 millió pengőt je­lent. Éhez járul még a Beszkárt be­ruházások egy része által számított további 3 millió pengős annuitás te­her, úgyhogy végeredményben a ter­vezett beruházások évi 13.5 millió MINDIG faíMtitahb 4 GÁ7H0TÖSZEKRÉNY APRÓ oáuánoja IMDIG (hiúin ta.\C a gázhOtöszekrény aprű gázlángja INDIG tahit, aA pengő kiadást okoznak majd a közsé­gi háztartásnak. — Rá kell azonban mutatnom arra, hogy a főváros mai helyzetében új kiadásokat, különösképen ilyen jelen­tős összegű kiadásokat csak új bevé­telekből lehet majd fedezni. A szük­séges fedezetet a bevételeknél kell keresnünk, mert 166 millió pengős költségvetésben 13.5 millió pengős új kiadásokra megtakarításokból semmi­képen sem lehet fedezetet biztosítani. A főváros vezetősége azonban nem tesz konkrét javaslatot a pénzügyi fe­dezet előteremtésére nézve. Az auto­nómia illetékes fórumainak, elsősor­ban a pénzügyi bizottság tizenkettes albizottságának a véleményét kérjük. Ismerni akarjuk, vájjon a törvényha­tóság a beruházások folytán elkerül­hetetlen újabb terhek vállalásában meddig kíván elmenni s hogy az elő­terjesztett beruházási tervek közül, melyeket milyen sorrendben és milyen ütemben kíván megvalósítani. Ettől függ ugyanis, hogy a program végre­hajtása mennyivel fogja a községi háztartás kiadásait évente növelni. Éhez fog azután igazodni a bevételek fokozására irányuló javaslat. A HŰVÖSVÖLGYI AUGUSZT PAVILION c uterászcdta-éticrem MEGNYÍLT Zene. Fedett helyiségek 83-as villamos, 5-ös autóbusz. Asztalrendelés 164—002.

Next

/
Thumbnails
Contents