Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-06-18 / 23-24. szám
2 «■ JUJSODAPEST 1938. június 18. élet színvonalán álló házak tömege, de mégis az egyszerű polgári élet biztosítása volt. Az elnéptelenedő helyen pedig épülnek a szükséglakások, kislakások, városi bérházak és majd épülni fognak a nagy bérpaloták, amelyek azonban már nem a régi Óbuda életét, hanem valami uj, hirtelen előtörő városképet adnak, melynek azonban az ősi meghittsége hiányzik. Mindez pedig azért van, mert hiányzik az óbudai hídfő megépítéséhez szükséges kilenc millió, amellyel a Közmunkák Tanácsa, mint a város- rendezés és városszépítés törvényes faktora, nem rendelkezik. Erre akarták az útadót újabb másfél százalékkal felemelni a közmunkatanács javára. Ez a javaslat már lekerült a közgyűlés napirendjéről. V-oltaképen nem is helyes, hogy a főváros saját terheit emelje más olyan közhatóság számára, amelynek munkájában a törvényhatóság tevőlegesen részt nem vehet és amelyben a saját gyakorlati meglátásait kötelező formában nem érvényesítheti. Nem akarom azt mondani, hogy a közmunkatanács egyáltalán nem értette meg a főváros mai szükségleteit. Városszépítésről beszélni akkor, amikor az elemi szükségletek sincsenek kielégítve, annyit jelent, mint ínyenc csemegékről tárgyalni ugyanakkor, amikor a mindennapi kenyér hiányzik. Beszélünk arról, hogy a fővárost a nemzetközi kereskedelem gócpontjává tegyük, figyelemmel a Duna nagyszerű fekvésére, de ugyanakkor a fővárosi dunapar- tokról száműzzük a kereskedelem lehetőségét, mert a hajók füstöt okoznak. Egy-egy utcának a kikövezésére nincs pénz, de ugyanakkor dunai autóstráclát akarunk építeni. Nem tudunk lehetőséget biztosíani arra, hogy a polgárság .a sa.ját számára magántevékenységgel épületeket emeljen, de ugyanakkor házsorokat bontunk le. hogy a parkokat növeljük Erre a célra való adóemelésekért, amikor a költségvetésünk úgyis deficites, nagyon helyesen mondja a polgármester, hogy nem tudja vállalni sem az anyagi, sem az erkölcsi felelősséget. Végül egyszer meg kell érteni azoknak a közhatóságoknak is, amelyek az autonómia mellett, vagy felett rendelkeznek, hogy felügyelettel inté zik a főváros sorsát, hogy elsősorban a ma elsőrendű szükségletei elógíten- dők ki. És csak azután jön a szépítés és fényűzés kielégítése, hogy ne az alamizsnarendszert állandósítsuk, hanem az önálló polgárság független életét erősítsük. * A nyári szünet nagyon alkalmas a mag-ábamélyülésre és gondolkozásra, nagyon jó a tervek átgondolására és Vessünk a Kongresszus kapuinak bezárása után rövid visszapillantást az egyesztendős előkészületre és a főváros áldozatos munkásságára! Az előkészítő főbizottság kitartó, céltudatos, minden részletkérdésre kiterjedő munkája meghozta gyümölcseit: a kongresszus hatalmas tömegeket mozgató eseményei minden zavar és fennakadás nélkül, kifogástalan rendezésben bonyolódtak le, külföldi és belföldi vendégeink a legjobb benyomásokkal, a kongresz- szus lélekemelő ünnepségeinek mélyen tudatukba vésődött emlékével távoztak körünkből. Az előkészítő főbizottság munkáját a székesfőváros a költségvetésben előirányzott 495.000 pengőn felül is minden téren a legmesszebbmeuően támogatta, így nevezetesen: szakképzett tisztviselőket, szellemi szükségmunkásokat bocsátott az előkészítő főbizottság rendelkezésére, a Hősök terét átalakíttatta, az Elektromos Művek útján a főbb útvonalak világításának fokozásáról gondoskodott, a Széche- nyi-Lánchidon és az Erzsébet-hidon világító neoncsövekből elkészítette a kongresszus jelvényét, az iskolákat és a most épült kislakásokat tömegszállások berendezése céljára átengedte, ugyanerre a célra nagy- mennyiségű ágyneműt bocsátott kölcsönképen az előkészítő főbizottság rendelkezésére. Ezekkel és más kisebb jelentőségű szolgáltatásaival a székesfőváros jelentős mértékben elemzésére, nagyon üdvös a helyzet megismerésére, az élet problémáinak a fejtegetésére és nagyon tanulságos a jövő feladatainak a megállapítására és a kivitelek előkészítésére. Remélem, hogy mindnyájan ilyen gondolattal fogjuk zárni a mostani munkánkat és felhasználni a nyári pihenést, hogy az uj munkával a ma könnyeit igyekezzünk a polgárság százezrei arcáról letörölni és nem a kiváltságosok úgyis könnyű életét méginkább szépíteni. hozzájárult a kongresszus előkészítő és rendező munkájához, illetve ennek a munkának az eredményességéhez, a kongresszus sikeréhez. A kongresszus idegenforgalmáról pontos számadatok még nem állanak rendelkezésre; annak alapján azonban, hogy a PdÁV jelentése szerint negyvenhat külföldi különvonat hozott külföldi kongresszusi vendégeket, a résztvevő külföldiek számát — az elszakított területről érkezőket is beleértve — óvatos becsléssel kb. 35,000 főre tehetjük. A közelmúlt világpolitikai eseményei idegenforgalmunkra bénítólag hatottak, ennek figyelembevételével a kongresszus külföldi idegenforgalma megfelelt a várakozásnak. A külföldi vendégek egyes nemzetek szerint való megoszlásáról és a kongresszus külföldi idegenforgalmának gazdasági jelentőségéről tiszta képet majd csak az összes erre vonatkozó számadatok ismeretében alkothatunk. A magyar vidékről 138 különvonat érkezését jelezték. Ez kb. 125.000 vidéki vendéget jelentene. Ennél azonban jóval több vidéki vendég fordult meg a kongresszus ünnepségein, mert sokan érkeztek a rendes, menetrendszerű járatokkal is. A vidéki vendégek egy része éjszakázás nélkül hazautazott; azok közül, akik több napot töltöttek a fővárosban, sokan rokonaiknál, ismerőseiknél szálltak meg, így a vidéki résztvevők számát illetőleg Proczeller Bálint Icövcxö mester Budapest, X., Korponal-u. 11. ^Telefon 348-132. egészen pontos statisztikát még a rendelkezésre álló adatok feldolgozása után is csak a kongresszus előkészítő főbizottságának Központi Vendéggondozó Hivatala részéről elhelyezett vidéki vendégekre nézve várhatunk. A kongresszus igazi jelentősége annak a legmerészebb várakozásokat is igazoló erkölcsi sikerében bontakozik ki. A Hősök terén lezajló ünnepségek során — a megnyitó ünnepségek kivételével, amikor a rossz idő sokakat visszatartott — a résztvevők olyan tömegben jelentek meg, amilyenre Magyarországon még soha, semmiféle vallásos vagy világi tárgyú ünnepségen nem volt példa. Csak az áldozok száma a gyermekek közös szentáldozásán 150.000, a férfiak éjféli miséjén 100,000 volt. A pápai legátus miséjén megközelítő becslés szerint legalább 250.000-en vettek részt, a dunai hajókörmenet idején pedig kb. 1/2 millió ember helyezkedett el a pesti és budai rakpartokon. Ezeknek a hatalmas tömegeknek a gyülekezése és szétosztása mindig a legnagyobb rendben, minden baj nélkül ment végbe, noha voltak olyanok, akik hosszú ideig voltak kénytelenek várakozni, amíg a távozásnál a sor rájuk került. Ez a tény bizonyítja a legjobban azt, hogy a hatalmas tömegeket mély vallásos érzés hozta ösz- sze és nyűgözte le, a résztvevők számára a kongresszus ünnepségei az anyagi javakért folytatott életharc alól pillanatnyi felszabadulást, lelki megújhodást jelentettek. A kongresszus ünnepségeinek páratlan erkölcsi hatását, a résztvevők lelkében a vallásos érzéstől áthatott keresztény világszemléletnek a megerősödését megmérni, számokban kifejezni nem lehet, de ennek az erkölcsi hatásnak a nagy jelentőségét éreznie kellett mindé nkine k, aki az ün- I népségek bármelyikén is részt vett. Kongresszus után Irta: Schuler Dezső dr. kedves dr. Városházy bizottsági tag úr? — Visszavonhatatlanul haladunk a nyári szunyt felé, kedves szerkesztő barátom — sőt az a helyzet, hogy ezt már nemcsak az időjárás is tudja, mert valóban kezd meleg lenni, hanem kitűnő barátunk Halász Árpád is, aki a legutóbbi napokban közrebocsájtotta a Fővárosi Közlöny ezévi 33-ik számát, amely nem kevesebb mint öt pengő 20 fillérbe kerül darabonként. Azért ily sokba, mert nagyon vastag. Azért vastag, mert tele van — nyári szokás szerint — terjedelmesnél terjedelmesebb közgyűlési előterjesztésekkel. Nem kevesebb mint 32 pontja van a jövő szerdai közgyűlésnek, nem beszélve a választások tömegéről, amelyek során 21 szavazólistái fognak az urnába dobni városunk atyjai. Ami viszont a közgyűlésen felvett napirendi tárgyakat illeti, erre vonatkozóan az a helyzet, hogy nem minden közgyűlési pontot tárgyalnak le, amit a programba felvettek. Már a pártközi értekezleten lefaragódott egy-két közgyűlési tárgy, ugyanez lesz a helyzet a pénzügyi bizottságban is, úgy, hogy végeredményben, minden valószínűség szerint egy nap alatt végez a Tisztelt Közgyűlés a hatalmas tárgy- sorozattal. — Helyes, helyes! Mikor kezdődnek a nyári szabadságok? — Az első szabadságos fecske: Haviin főjegyző úr, már útjára is indult. Haviinnak julius 20-ra kell visz- szaérkeznie, mert ekkor megy a gazdája: Farkas tanácsnok szabadságra. Hogy ezekután elölről kezdjem, közlöm, hogy polgármesterünk minden valószínűség szerint julius első napjaiban fog nyári szabadságra menni. Az alpolgármester szabadsága természetesen a polgármester szabadságidejéhez igazodik. Az elnöki ügyosztályban a tanácsnokok szabadságbeosztása most. készül. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Szepesváry nyári szabadságát a legjobb esetben késő őszszel veheti ki. Öméltóságát egész nyá- ront át hivatalához köti az uj választói névjegyzék összeírása. A szabadságolások különben ebben az esztendőben is a szokott keretek között és a szokott időben fognak lefolyni. — Jubileum? — A szokványos szolgálati jubileumok közül jelentőségre és a melegséget illetően messze kiemelkedik Budó Jusztin, dr.-nak, a főváros általános szeretetnek és népszerűségnek örvendő főlevéltárnokának harminc esztendős szolgálati jubileuma. Az üdvözlő beszédet Kovács Lajos dr. levéltáros mondotta, rámutatván arra, hogy a fővárosi levéltár tudományos szintjének emelkedését és személyzeti stálu- sának kiépülését Budó főlevéltárnok céltudatos és fáradhatatlan munkásságának köszönheti. A magunk részéről minden jót és szépet kívánunk Budó Jusztin számára. Kívánjuk ezt nemcsak az ő, hanem a főváros érdekében\ is, mert a főváros közigazgatásának, de egyben önkormányzati létének is egyik legjelentősebb oszlopa az európai viszonylatban is kitűnően képzett, valóban hivatása magaslatán álló főlevéltárnok. Budapest fejlődésének, a régi elsárgult okiratok tömkelegének szakavatott és hivatott őre Budó Jusztin. Olyan tudományos értéke ő a köznek, amilyen kevés van szeretett fővárosunkban. — Egyéb jubileum? — Más szolgálati jubileumról nem tartok szükségesnek megemlékezést ez alkalommal szerkesztő úr vendégszerető hasábjain. Még az indokolást is méltóztassék elengedni! — Halálozás? — Meghalt Bar ezen Gyula nyugalmazott műszaki tanácsos hetvenkét éves korában. A régi mérnöki gárdának, amely még Fock Ede szellemében, élt és dolgozott, ritka kivételes tehetségű képviselője volt Bar ezen. Tiz évvel ezelőtt trombózis következtében tőből levágták az egyik lábát, azóta műlábbal járt Gyula bácsi. Érdemei elismeréséül nyugdíjba vonulása alkalmából annak idején a kormányfő tanácsosi méltósággal is kitüntették. — Még egy halálhír: meghalt Varga Gyula nyug. evangélikus lelkész, a kemenesaljai egyházmegye harmincnégy éven át volt esperese. A megboldogultban Kempelen Ágoston székesfővárosi tanácsnok apósát gyászolja. Isten önnel kedves dr. Városházy! — A viszontlátásra, Szerkesztő Uram!
