Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-16 / 2. szám

UJ BUDAPEST aWtetjw 6a fürge, raetfepő lelgyoreuló- MjéüwéB, kb.8 liter fogyasztás, P «0.-adó Bemutatja a íőképvlselet Hahn Arthur és Társai AnrtráP.sv-n! 10 ÉRDEMRENDEK ét ministürtik nemesi elmerek zománcozott Jelvények JEROUiCHEK nél, KÄ'täie“4“ A régi tipusu pianino elfeuie a zongorázót! MUSICA zongoragyár szenzációs uj tipusu KIS PIANINO JA müun l un. magasl A modern lakás hangszere! 7 oktáv, teljes hangerősség. Gyári u| hangszer ára P 875.­ab Budapest Rendkivüli fizetési könnyítések! Tekintse meg kirakatunkat! Eladási termek: Budapest, VII., Ereaébet kürut 43. (Royal Apollónál) Telefon : 14 50-63. 1987 január ltí. Az erőltetett kivitel okozza az élelmiszerek drágulását Müller Antal a közterhek csökkentésével kívánja meggátolni a drágulási folyamatot — Az Uj Budapest tudósítójától — Müller Antal országgyűlési képvise­lő, a keresztény iparosság vezére, a ke­resztény várospolitika illusztris egyéni­sége a főváros közönségét és hatóságát élénken érintő interpellációt jegyzett be a képviselőházban a kormányhoz, illet­ve a miniszterelnökhöz a folyton foko­zódó drágaság ügyében. Interpelláció­ja során — amelyet január 27-én fog elmondani, — megkérdi Müller Antal a miniszterelnököt: van-e tudomása ar­ról, hogy az utóbbi időben úgy az el­sőrendű élelmicikkek, mint a közszük­ségleti ipari cikkek árai elviselhetetle­nül megdrágultak? Megkérdi a minisz­terelnöktől azt is Müller Antal: haj­landó-e ennek az indokolatlan és ki- bírhatatüan drágítási folyamatnak Vé­get vetni és hajlandó-c sürgősen intéz­kedni aziránt, hogy úgy a magán- mint a közalkalmazottak fizetése, mun­kabérei és egyéb javadalmazása arány' ba hozassanak a megdrágult élettel? Az interpelláció bejegyzésével kap­csolatban Muller Antal ja következőket mondotta az Uj Buda­pest munkatársának: — Anélkül, hogy interpellációm el­mondandó anyagának elébe akarnék vágni, közölhetem az Uj Budapesttel, hogy a folyton »fokozódó drágaság okát én elsősorban az erőltetett kivitel­ben látom. Utalok e tekintetben az ex- j port-hivatal legutóbbi jelentésére. Alapítási év 1871. Telefon : 1-326-09 BuKovár Jenöné Tetőfedő- és jókarbantartó vállalata Budapest, Vili József körút 50. amely azt mutatja, hogy nemcsak a kiviteli tempó fokozódik és erősen fe­lette van azoknak a lehetőségeknek, amelyek a jó termés folytán adva van­nak, hanem ma már az országban lévő készletek is veszélyeztetve látszanak lenni az önellátás biztonsága szem­pontjából. — A drágulási indexeket vizsgálva — folytatta nyilatkozatát Müller An­tal — azt látjuk, hogy a legfontosabb élelmicikkeknek: a kenyérnek és a húsnak árában egyre nagyobb az emel­kedés. Nem akarom ez alkalommal vá­zolni, hogy ez mit jelent. Rá kivánok azonban mutatni arra. hogy az inter­pellációmban foglalt lineáris fizetés­emeléseken túlmenően is magának a kormánynak kell gondoskodnia a drá­gaság csökkentéséről. A leggyorsabb és legcélravezetőbb eszköznek én e te­kintetben az élelmiszereket sújtó köz­terhek 'törlését vagy legalább is a mi­nimumra való csökkentését látom. Áll ez különösen a liszt-forgalmi adóra, ezen felül a különféle adónemekre, amelyek a luisneműeket igen nagy mértékben sújtják. — Mindenesetre gyors és hatásos eszközökre van szükség! — fejezte be nyilatkozatát Müller Antal. — Remé­lem, hogy akcióm sikerrel fog járni, és j meg vagyok győződve arról, hogy | a miniszterelnök úrban megvan a szűk- | séges szociális érzék, hogy a drágulás f további folyamatának, ha kell: drákói eszközökkel is útjába álljon! | Neptun egészségügyi berende­ző, központi fűtés. vizvezetékszereVő- és _____irokonszakmabeli ipa­rosok termelő-ésanyag- Budapest, beszerző szövetkezete. VI., Csengery-utca 61. az Tel.; 1-291-78 PR OKISCH JÁNOS oki. épitész, építőmester, hites törvényszéki és árvaszékl szakértő Budapest, I., Csaba-u. 11 /a. Tál.- l-8BS-tl. TÖRZSÖK KÁROLY, A KIVÁLÓ SZOBRÁSZMŰVÉSZ, S ip 5 ez Jenő egyetlen szobrának és halotti maszkjá­nak elkészítője, írja az U j B u do­pe s t n e k: — Amikor halotti maszkjának elké­szítése céljából könnyes szemekkel, ké­ső este a Kerepesi-temetőben, a halót- tasházban lévő ravatalához siettem, ko­romsötét volt a temető és kísérteties csend honolt mindenütt. Csak néha szűrődött a halottak városába cgy-egy villamos csengetésének hangfoszlánya. Csak itt-ott pislákolt némelyik síron «gy mécses. És én mégis mindenütt, amerre tekintettem, csak őt láttam magam előtt, csak az ö hangját hallottam fő­iemben csengeni. És nem akartam, el­hinni, hogy Sipöcz Jenő már nincs többé, halva fekszik a ravatalon; nem tudtam elhinni még akkor sem, amikor koporsójánál megálltam, és lelki üdvé­ért néhány imát elmondva, elnéztem a ravatal gyertyáinak sokaságától bevi­lágított jóságos, sápadt arcát. — Ta­lán csak ő alszik, vagy én álmodom., vagy csak tetszhalott — zokogott fel lelkemben százszor is a remény. De az idő csak mull, lassan, kínosan és mégis repülve tovább, s én hiába vártam minden 1 Ipillanatban szivszorongva, hogy hátha mégis felkel. Mintha aludt volna, csak feküdt a ravatalon tovább. — Már közel járt az idő éjfélhez. amikor még egyszer felszántottam könnyeimet a. szememből, aztán elsi­mítottam ezüstös haját és elsimítottam gyöngéden arcvonásait jóságos arcán. És utána nehezen és még nagyobb fáj­dalommal végre rászántam magam ar­ra, hogy ráöntsem óvatosan fejére, homlokára, arcára a folyékony, hideg gipszet. . . * — AZÓTA MÁR SOKSZOR MEG- SIRATTAM —folytatja a művész— és mindannyiszor könnyes lesz a szemem, ahányszor rágondolok. Számomra örökre felejthetetlenek azok a percek é$ órák. amiket mellette eltoltöttem. Sohasem felejtem el azokat a szavakat, amelyeket modell-ülés közben nekem mondott. így többek között megemlí­tette, hogy: Vannak emberek, akiknek semmi sem jó és semmi sem tetszik. Ha fölnéznek az égre, azt mondják, hogy az nem. jó, mert kék, vagy nem jó, mert két csillag van egymás mel­lett. Az ilyen embereket én nem bírom és nem is szeretek velük szóba sem ál- ni... — Nemcsak, mint polgármester és ember volt nagy, hanem mint modell is megértő és kiváló volt. Semmi elbi­zakodottságot, semmi pózt soha nem tapasztaltam nála, csak megértést és jó­ságot. Megértőbb és jobb modellom talán nem is volt üála! A legmesszebb­menő udvariasságon túl is mindent el­követett, hogy munkámat megkönnyít­se és egy pillanatig sem éreztette ve­lem, hogy a nagy Sipöcz Jenő főpol­gármesterrel állok szemben. És ami­kor elkészültem szobrával, a legna­gyobb elismerését és megelégedését fe­jezte ki nemcsak szavakkal, hanem kü­lön levélben is. Ebben többek között a következőket írja: — Michel Angeloról jegyezték fel, hogy valahányszor elkészült egy-egy szobrával, felkiáltott: Beszélj, beszélj ember, mert tökéletes alakot adtam neked! A szobor és az arckép szemlé­lésénél önkénytelenül is a nagy olasz mesterre gondol az ember, a jó kép­más híven ábrázol, valójában csak ép­pen beszélni nem tud a szobor. Ilyen sikerült, a megszólalásig hű szobor­művel mintázott rólam Ön; a művészi ihlet és tudás ragyog alkotásán. A szobor hű képmás, életteljes vonásokat ábrázol, de ugyanakkor jellemez is, az egyéniséget kifejező plasztikával. Értékes alkotását nagyrabecsidöm, ki­váló művészi munkájáért legmelegebb elismerésemet fejezem ki. — AZ EGYETLEN SZOBROT, AMELY RÓLA készült, — fejezi be sorait T 6 r z s ö k Károly, — a T ANSz részére tizenötéves polgármesterségé­nek jubileumára mintáztam. Valamint ugyancsak ez ^alkalommal készítettem el plakettjét is, amelyet egy piramison egy babérkoszorú díszített. Ezt a FANSz adta neki jubileumára. Ebből a plakettből több mint ötszáz darab ké­szült ezüstben és bronzban. Egy pél­dányt a főváros címerével ellátott dí­szes, bársonyos tokban megküldött o főpolgármester Noakasha N 0 b es­ni m á n a h, a tokiói főpolgármester­nek, viszonzásul, hogy japán kollegája dedikált fényképét küldte neki egy al­kalommal. * MÉG A LEGIZGAIMASABB VÁ L ÁSZT ÁSOK sem csődítenek össze any. nyi városatyát és akkora karzati közön­séget, mint a szerdai rendkívüli BART- közgyűlés. Szomorú aktussal kezdődött az új esz. tendö első közgyűlése. A polgármester — az elnöki emelvényen különben hét karosszék is üresen maradt: S i p ő c z é és Liberó — a meghatottságtól fá­tyolos hangon parentálta el hivatali elődjét a polgármesteri székben, Sipöcz Jenőt. De természetesen jutott az elis­merésből bőven B u z á t h Jánosnak is, nemkülönben az új esztendő többi nagy halottjának. Maga a szavazás a polgármester im­pozáns arányú diadalát jelentette. A szavazási aktus különben — mini ilyen­kor szokás — nem nélkülözte a rossz, sőt még rosszabb vicceket. A legrosszabb viccet kétségtelenül W el l i s eh An­dor mondotta, aki szavazatát a követ­kező megjegyzéssel fűszerezte: — Barthaginem esse delendam! A kormánypárt, melynek soraiba az egyébként kitűnő műépítész tartozik, el- Szörnyedő morajjal vette tudomásul a lipótvárosi Cato közbeszólóját. Szó volt arról, hogy ezen közbeszólás miatt ki-

Next

/
Thumbnails
Contents