Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-16 / 2. szám
TU BUDAPEST 3 U*7 január it, 1936-ban: 100 millió közmunkára ós közszállitásra, 1937-ben: ennél is több! wpi^rmnai—uiBiWiiiWM HMM in i ...... ■■■■■' zár ási indítványt tesznek a kormány- párton Wellisch ellen. Végül azonban rájöttek, hogy annyira kevesen vannak, hogy nemcsak az apagyilkosnak kell náluk megkegyelmezni, hanem még — Wellisch Andornak is! * A LEGJOBB MONDÁSA AZONBAN kétségtelenül Babarczy bárónak válj a BART-üggyel kapcsolatosan. Megjegyezzük, hogy Babarczy a polgármester után saját személyes sikerének tekintheti a szavazás eredményéi. Gratuláltak is neki sokan! C s e l é ny i Pál, a BART -szerződés meghosszabbítását pártolók vezére, hatalmas aktatáskával lépett a közgyűlési terembe. Krizs Árpád, a népszerű róhisi pap, meg is kérdezte tőle: v—Miért a nagy aktatáska, Palikám? Mire a szintén jelenlevő Babarczy csendesen megjegyezte: — Tudjuk, hogy a gyerek halva fog születni, de azért — a pelenkákat mégis ’ elő kell készíteni... BÓDY TANÁCSNOK talpraesett megjegyzése a vese-asztal mellett a büf- fében: — Ezt a közgyűlést nem is pártközi, hanem bartközi értekezlet előzte meg. • , ÉOCSÁRY-SPUR KÁLMÁN DR. BUDAPESTI ügyvédet, a főváros törvényhatósági bizottságának kereszténypárti tagját a kormányzó a kormány főtanácsosi méltósággal tüntette ki. Irta: Szendy Károly A beruházásokra Uyen módon 1936- ban a költségvetésen kívül jelentős kölcsönpénzek is állottak rendelkezésre. A kölcsönpénzekből közel 10 millió pengőt tényleg fel is használtunk beruházásokra az elmúlt évben. Ebből 2.6 millió pengőt a BESzKÁRT-nak bocsátottunk rendelkezésre a közlekedés javítását és fejlesztését célzó beruházásokra. A Margithíd kiszélesítésére 2.4 millió pengő jutott. A balatoni országút budapesti szakaszát megépítettük 1.1 millió pengő költségen. Az Uj Szent János-kórházban szülészeti és nőgyógyászati pavillont, a Szent László-kór- 1 lázban pedig megfigyelő pavillont építettünk. Templomok építésére 570 ezer pengőt, iskolaépítésre 630 ezer pengőt fordítottunk. Ezenkívül még több kisebb beruházást hajtottunk végre az új kölcsönből. A kölcsönpénzeken kívül a költség- vetés is jelentékeny közmunkákra és közszállításokra nyújtott lehetőséget. Az 1936. évi költségvetésben erre a célra 90 miliő pengő állott rendelkezésre, amit természetesen fel is használtunk. Ebből szigorúan vett közmunkákra 25 millió pengő, mégpedig a községi háztartásban 12 millió pengő, az üzemek költségvetésében 13 millió pengő jutott. A községi háztartás keretében végrehajtott nagyobb közmunkák voltak: templomok építése és restaurálása 650 ezer pengő, utak építése és karbantartása 2.100.000 pengő, csatornák építése és karbantartása 900.000 pengő, a I Várhegy lejtőjén a hegycsuszamlással Ez a kitüntetés felülemelkedik a i'szokványos elismeréseken, mert egészen 1 fiatal korában egy olyan férfiút ért, aki a maga tehetségével, szorgalmával és becsületességével rövid közéleti szereplése — alig hét esztendő — óta a legelsők sorába emelkedett. A fiatal Bocsáry Spur Kálmán a keresztény várospolitika, egyik legnagyobb ígérete. Évek óta kisérjük figyelemmel működését, értékes, figyelemreméltó, szakszerű megnyilatkozásait, a városházi közélet különböző fórumain. Legutóbbi szereplését is, amikor a költségvetési vitában az ifjúság elhelyezkedési problémájának gyakorlati megoldására tett konkrét javaslatot, általános szimpátia és elismerés kisérte. A legfrissebb és egyik legfiatalabb — mindössze 46 esztendős Bocsáry- Spur — méltóságos úrnak őszinte ro- konszevvel és baráti szeretettel gratulálunk! A FŐVÁROSI TISZTVISELŐK KULTÚRÁJÁNAK magas fokát mi sem bizonyítja jobban, minthogy gyakran érkeznek be szerkesztőségünkbe könyvek: értekezések, novellák, várostörténeti dokumentumok és versek, amelyek egy-egy tehetséges és törekvő fővárosi tisztviselő nevét viselik címoldalukon. A legutóbbi időben két ilyen könyv jutott be szerkesztőségünkbe. Lapunk hasábjain természetszerűen nem alkalmasak arra, hogy komoly kritikákat kapcsolatos védőmunkák 270.000 pengő, városfelmérés 235.000 pengő, hozzájárulás a Dunahidak építéséhez 2 millió pengő, szükséglakások építése 600 ezer pengő, épületfenntartás és gépészeti berendezések fenntartása 4 millió pengő, az Elektromosműveknél 8.5 millió, a Gázműveknél 2.1 millió, a Vízműveknél 1.6 millió, a többi üzemnél pedig összesen 0.8 millió pengő értékű közmunkát hajtottunk végre. A közmunkáknál a dolog természeténél fogva nagyobb összeget tettek ki a különféle beszerzések, amelyek mint közszállítások gyarapították a kereskedelem és ipar forgalmát. Tüzelőanyag, élelmiszer, ruházat, ágynemű, anyagok, szerek és eszközök stb. beszerzésére 65 millió pengőt fordítottunk. Ebből élelmiszerre és tüzelőanyagra 12—12 millió, ruházatra és ágyneműre 2 millió pengő jutott. Az Anyagszertár, Házinyomda és kórházi anyag- és műszerraktár 6 millió pengő értékű árút szerzett be. A többi beszerzés legnagyobb részét az üzemek termelési anyagai tették. Mindezeket összevéve látható, hogy a főváros az 1936. évben több, mint 100 millió pengőt fordított közmunkákra és közszállításokra, ami teljes egészében az iparnak és kereskedelemnek jutott. A jövő évben ez az összeg még nagyobb lesz, minthogy a kölcsönpénzekből nagyobb ösz- szeg fog beruházásra kerülni és a költségvetésben is nagyobb hitelt lehetett beruházásokra, közszállításokra, közmW—————■wm—■»■» közöljünk szépirodalmi művekről és ezért csupán bejelentjük, hogy H o r- V át h Elemér adóhivatali tanácsos Karcok Budapest múltjából címmel írt finom hangulatú, poetikus és mégis történelmi tények alapján könyvet a régi Budapestről, T er ny e y Árpád tanácsjegyző pedig Halálos szélben címmel egy sereg nagyon kedves, mélyérzelmű lírai költeményt bocsájtott közre. Sikerük nem csak az övék: a főváros egész tisztviselő-társadalma részt, kér abból és büszke reájuk! KÉT HALOTTJA VAN az elmúlt hét. nek, mindketten hosszabb ideig voltak bizottsági, tagok. Elhunyt R er r i eh Elemér bank- igazgató, aki 1920-ban a belvárosi kereszténypárti listán került a törvényhatósági bizottságába. Egy cikluson át volt bizottsági tag, szerény, úri modoráért általános népszerűségnek örvendett. S p et t Ferenc dr., a kitűnő lipótvárosi ügyvéd, egy cikluson át volt városatya, 1925-től 1930-ig. A belső Lipótváros küldte kormánypárti programmal a közgyűlésbe. A közkatonák közé tartozott, és hűséges, megbízható katona volt. ■KIVÁNFl ANDOR közélelmezési föta- náicsos, a vásárcsarnokok népszerű igazgatója Mária leányát eljegyezte Simányi Dezső dr. székesfővárosi tisztviselő. | munkákra előirányozni. A székesfővá- j ros flymódon igyekezett u magángaz- ; daságot, anyagi erejének mcgfeszítésé- j vei, a mai nehéz viszonyok között se- j gíteni és támogatni. I-_______—____________________ . A főyáros pénzügyi politikájában a financiális érdekek mellett elsősorban a gazdasági szempontokat igyekszünk mindig szem előtt tartani. Ez nemcsak elméleti tétel, hanem jelei — azt hiszem — a gyakorlati életben is szembetűnők. Hiszen alig van közület az országban, amelyik több munkaalkalmat és kereseti lehetőséget nyújtana az iparnak és kereskedelemnek, mint a székesfőváros. Tőkeszegény ország ipari és kereskedelmi forgalmában mindig jelentős tényező a. közmunka és a közszállítás, így volt ez Nagymagyarországon is, de még inkább így van ez a világháború, után, amikor a sorozatos válságok között a magántőke bizalmatlan és ennélfogva tartózkodik a befektetésektől- ..... Ilyenkor a köziileteknek kell a magángazdaságok segítségére lenni, hogy a gazdasági termelés meg ne akadjon és ezzel a válság még jobban ki ne mélyüljön. A gazdasági szempontok és az ezzel kapcsolatos szociális érdekek, a munkanélküliség leküzdése, a gazdasági krízis idején így a közül eteket fokozott gazdasági feladatok elé állítják, , A városfejlesztés mellett főképen ez a cél lebegett előttem, amikor 80 ndllió pengő kölcsön felvételére tettem ja», falatot, hogy így a költség',’été un kívül kölcsönpénzből is lehessen a válsággal küzdő ipart és kereskedelmet alimentálni, ezzel a nehéz viszonyok között lendületbehozni s egyúttal a főváros fejlődését is előmozdítani.
