Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-30 / 4. szám
1937 január 30. TTJ BUDAPEST Keresztény összefogás Irta: Szőke Gyula dr. — Az Uj Budapest tudósítójától — |Az összes keresztény pártok közös megegyezésével megalakult az Egyesült Keresztény Párt. A főváros és az egész ország, annak minden sajtó-orgánuma, minden társadalmi alakulat nagy várakozással nézte az elgondolást, hogy a. feltétlenül keresztény világnézetet valló és,nemzeti alapon álló politikai pártok egyesülni kívánnak., A nagy örömnyilvánítás pedig, amely az alakulást kísérte, mutatja, hogy ez az összefogás teljes megértéssel találkozott. Nemcsak mi, a kis megcsonkított Magyarország, de az egész Európa, sőt az egész világ érzi, hogy a most folyó nagy átalakulás, annak minden nyugodt és harcias, minden erkölcsi, szellemi és gazdasági, minden békés és vérengző mozzanata igazolja, hogy végeredményben az egész világ két részre oszlik: a krisztusi tanok követőire és az Anti- krisztus híveire. Az egyik csoportba kerülnek azok, akik minden embert felebarátjuknak ismernek el és minden felebarátjuk emberi jogait úgy tisztelik és a gyakorlatban úgy kívánják érvényesíteni, amint az a Szentírásban Jézus Krisztus tanításában és az Ő példaadásával, a keresztény szeretet és igazság gyakorlásával érvényesülhet. Ezek tisztelik a római jog hármas alaptételét: tisztességesen élni, senkit nem bántani és kinek-kinek megadni a magáét. Ez a szabály még azoknak az erkölcsi felfogásában is érvényesül,.-akik sem a Szentírást, sem a római jog szabályait nem isimerik, de az emberi méltóság magaslatára feljutottak az ő esetleg nagyon egyszerű, kezdetleges művelődési * * * >— Én azt tanácsolom a fiatal leányoknak, hogy ha a rossz gazdasági viszonyok nem kényszerítik őket a há- zonkívüli munkára: hálózzanak és igyekezzenek férjhezmenni! * A KERESZTÉNY TANÜGYI BIZOTTSÁG SZOMBATON este tartotta a farsang egyik legkiemelkedőbb és legsikerültebb bálját a „Magyar Est“-et. A Budai Vigadónak erre az alkalomra külön feldíszített termei pompás keretet nyújtottak egy kitűnő hangulatú estélyre érkező előkelő vendégseregnek, amelynek soraiban nemcsak a tanügyi élet számos reprezentánsát, hanem a főváros társadalmának sok kiválóságát is ott láttuk, élén Bednárz Róbert prelátussal, a Tanügyi Bizottság elnökével. A fővédnökséget S z e n d y Károly dr. polgármester és C sill ér y András dr. a párt elnöke vállalták, míg a díszelnöki székben F el ka y Ferenc dr. tanügyi tanácsnokot láthattuk. Ott voltak: Szőke Gyula felsőházi tag, T openczer Ákosné, Müller Antal országgyűlési képviselők, B o- c s á r y-S pur Kálmán dr.. Miklós Ferenc dr., Szakáll Antal dr., K. Császár Ferenc, Szabó József, G i d r ó László dr. törvényhatósági bizottsági tagok, Eckhardt Sándor dr. a Pázmány Péter tudományegyetem dékánja, Boros Pál dr., Ha v- l in Károly dr. főjegyzők, Halten- b er ger Mihály dr. tanügyi főtanácsos, H au r y István segítőalapi aligazgató, E mh o Gyula, E ka m p Nándor, E dvi-I ll é s Jeno, S z ő d y Szilárd, Z o mb o r i 'Moldovan Béla szakfelügyelők, Zaduánszky Irén, stb. Az előkelőségek érkezését kürtszó jelezte, hogy utána a ,,Feltámadunk“ című, igen hatásos, élniakarásunk bizonyítékát mutató irredenta jelenet vezesse be a minden vonatkozásban izíg- vérig „Magyar Est“-et. Hungáriát T öllé Dezső dr.-né személyesítette meg. M. Hír Sári zongoraművész kitűnő számai és a szemetgyönyörködtető műsoros felvonulás csak fokozták az elragadtatást', ami lépten-nyomon felcsendült, majd 50 magyar ruhás táncos pár lelket vidító bemutató tánca után E el k ay Ferenc jelére „Tanár uram csak egy a kérésem...“ csárdás hangjaira F elk a y Ferencné —P irovszky Lajos, T o p er ez er Ákosné—P al ó ez András, Müller Antalné—K ár p át i Ottó megnyitó táncával kezdetét vette a késő reggeli órákig tartó vigasság és szerzett ismét felejthetetlen élményt a jelenvoltaknak. A kitünően sikerült est V rb ány i C. József , R e m s e y Győzöné, P i- r o v s z k y Lajos, Kárpáti Ottó, N o v á k András, D i S a n d r i Károly és Valentinyi Nándor, valamint a kitűnően működő nagyszáméi rendezői gárda érdeme. — A magyar csoport táncát pedig G y ar mat hy Ica tanította be. den földi élet boldogságát, ennek az erejével és a pénz hatalmával akarnak uralkodni embertársaik felett. Végül sokan a zűrzavaros helyzet kihasználásával a fegyverek erejével akarják letörni a hit és erkölcs, az igazság és jóság érvényesülését. Mindezek hiú áb- rándozók, vagy vakmerő kalandorok. A világ már érzi, hogy az igazság útban van és ez az út Azé, aki mondotta, hogv én vagyok az Ut, az Igazság és az Élet. Ezt érezte meg Magyarország népességének nagy többsége, fajra és fel ékezetre való tekintet nélkül. És azért látjuk ezt az összefogást, amelyben együtt ülnek mindazok, akik nem a napi politikára, hanem a haza és annak lakossága boldogulására fordítják erejük legnagyobb javát. Ez a nagy jelentősége a keresztény összefogásnak! Társadalmi életben a különböző keresztény egyesületek összhangzatos működése, szociális téren a kormányzómé őfőmél- tó'sága országos segítőmozgalma, a koldus-kérdés együttes rendezése és a közül etek segítő munkája, gazdasági téren az elesettek és jövedelemnélküliek egyetemes segítsége mutatja ezt a mélyreható elgondolást. Politikai téren a mai fejlődésben a pártalakulat az, amely ezt a világnézetet kifejezi és így az Egyesült Keresztény Part természetszerűen vette át ennek a világnézetnek egyetemes képviselettjét. ^.Természetesen ma még . sokan vannak, akik <a pártkereteken kívül-maradjak és akár-.,mint pártonkívüliek, _ akár még fennálló más pártban működve, gondolják a célt elérni és a keresztény világnézetét szolgálni. Tévednek. A mai gyors és lüktető életben az egyed nem érvényesülhet! Amint külföldi példák is.'.mutatják a nagy országos összefogás bír csak átütő erővel és képes a saját nemzetét és az általa képviselt eszmét a gyakorlati életben érvényesíteni. Akik tehát ma még nem foglalnak állást, vagy közömbös utakon haladnak, vágy- más alapon, más nézettel létesített pártkeretben gondolják eszméiket megvalósítani, lehet, hogy ideig-óráig felszínen maradnak, de a két világnézet harcában feltétlenül lemaradnak, mert a részlet- kérdések nem érvényesülhetnek akkor, amikor az egyetemes irány adva van az egyetemes jó érdekében. Ezért van az, hogy a különböző pártok mind hangsúlyozzák a keresztény eszme és nemzeti cél szolgálatát. Ezért hangsúlyozzák mások a polgári gondolat érvényesítését. Mind ugyanaz. Mindannyian érzik, hogy a polgári öntudatnak érvényesülnie kell! Ez a polgári öntudat pedig nem alapulhat máson, mint a keresztény igazságon, a tiszta erkölcsön és a nemzeti gondolaton! Az Egyesült Keresztény Párt ezt a szolgálatot vállalta és mindenkivel karöltve dolgozik, aki ezt a szolgálatot akár a kereten kívül is, de ugyanolyan jószándékkal magára venni kívánja. Reméljük: hamar eljön az idő, amikor a legszélesebb körök is nemcsak üdvözlik ennek a magas erkölcsi alapon álló egyesülésnek a tényét, hanem annak a támogatásával együtt fognak dolgozni hazánk újjáépítésén. Lehetnek különbségek közöttünk ■ a részletekben, az eszközökben és a mun&ÜVES2! KÉP , ÉS HOFFMANM KEPKSRST Al IG&Zl OTTHON DÍSXS! ka sorrendjében, de egyek vagyunk az igazság és az emberszeretet ápolásában és a haza támogatásában; legyünk egyek az önzetlen munkában is; akkor a győzelem el nem marad! Plósz Fái előadása Eredménnyel jártak az Elektromos Művek racionalizálási törekvései — Az Uj Budapest tudósítójától — Plósz Pál, Budapest Székesfőváros Elektromos Müveinek vezérigazgatója a Racionálizálási Társaságban tartott felolvasásában képet adott árról a munkáról, melyet az áramszolgáltató magánvállalatoknak a székesfőváros áramszolgáltató vállalatánál — mely vállalat az áramszolgáltató magán- vállalatoknak a székesfőváros által történt megváltása óta áramtermelés szempontjából közel ötszörösére fejlődött — az áramtermelés, és áramelpsztás rációr ' ..... nalizálása érdekében végeztek. Külön tárgyalta az áramfejlesztő és áramelosztó berendezések gazdaságtani problémáit, külön fejezetben foglalta össze az adminisztratív vonatkozású intézkedéseket. így rámutatott arra, hogyan valósult meg az áramtermelés gazda- ságosítása azáltal, hogy az áramtermelés súlypontját a leggazdaságosabban működő és a szükségleteknek megfelelően kiépített, korszerű kelenföldi erőműre helyezték át a régebbi, rosz- szabb hatásfokkal dolgozó megváltott erőmüvek leállításával. Az áramtermelés gazdaságosságának ezen jelentékeny megjavításával az áramtermelés költségeiben számottevő megtakarítások voltak elérhetők. De az áram elosztásánál is — a hálózatok egyesítése és korszerű kiépítése révén — jelentékeny megtakarítások álltak elO az elosztás hatásfokának megnövekedésével. Az adminisztratív vonatkozású racionalizálási törekvések is jelentős eredménnyel jártak; így rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket gépeknek az irodai üzembe való bevezetésével, a munkaerőknek jobb kihasználásával, a munkaidőkben elért megtakarításokkal, az ügykezelés útjának megrövidítésével, stb. értek el. Noha a gazdasági válság következtében az ügykezelés sok tekintetben nehezebbé vált, épen a racionalizálás eredményei folytán ezen nehézségeket le tudták küzdeni a személyzet szaporítása nélkül. Végül képet adott azokról az elgondolásokról, amelyeket a racionalizálás terén úgy műszaki, mint kereskedelmi vonatkozásban tervbe vettek és amelyek megvalósítása részben már folyamatban is van. körülményeik dacára, mert bennük a lélek és nem az ösztön, az erkölcs és nem az anyagiasság uralkodik. A másik csoportba tartoznak az aranyimádás hívei, akik az: életben kizárólag az egyéni érvényesülést keresik, a legfőbb jónak a gazdagságot tartják és az érvényesülésnek a lehetőségére bármilyen eszközt jónak tartanak. Hogy ez a felfogás a világháború győzteseinek a hatalmi tobzódásából, egyesek szociális igazságtalanságaiból, az arany uralmának a dühöngéseiből, a lelki sekélységből, a műveletlenség kihatásaiból erednek, közömbös a végeredmény szempontjából, mert mindezek az emberiesség helyett, vagy gyakran annak jelszavával, a jóhiszeműek félrevezetésével a legkisebb mozzanatot is kihasználják, amely a hatalom egyoldalú anyagias tobzódására vezet. Ma még vannak, a kik nem látnak tisztán, mások közömbösek, ismét mások félénkek vagy magukban élők. De mindezek már érzik, hogy ütött az óra, amikor színt kell vallani és erre a színvallásra őket a kor nehézségei kényszerítik. Némelyek még a békés középutat hirdetik. Mások fajelméleti alapon támadják meg az emberiesség, vagy a keresztény szeretet érvényesítését. Ismét mások vallási, vagy felekezeti elkülönülést hirdetnek és a speciális nemzeti vallásfelekezetekben akarják kiélni a keresztény szeretet, vagy á felehgr^. egyjjttéE?é§. parancsát, és a szeretet hatalmát, vagy nyíltan, vagy burkoltan ellene fordítani azoknak, akik éppen velük szemben gyengébbek. Vannak, akik a vagyonban látván min-
