Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-20 / 46. szám
XV. évfolyam 46. szám Budapest, 1937. november 20. UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI ElOlIzetétl Arak r Egész évre...................................... 30 prngfl Ml évre ......................................................... 15 pengét Eg ye* szóm Ara ÖO lllier S FE DOB FELELŐS SZERKESZTŐ : V ANDOl ÖR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kacs Ivor-utca O. Telelőn: 1^828^23. Poslalakarékp. csekkszámla 30.913. 3Ak ÖtueHCdiU Ufnf&tín Ha igaza van az őskeresztény legendának, hogy az emberek jócselekedeteit a legmagaságosabb trónus küszöbén mranykönyvbe jegyzik fel a szorgos angyalok: akkor a múlt vasárnapon ebben m több milliárd lapu könyvben megtelt az az oldal, amelyre Petrovácz Gyula érdemei vannak felírva. A Kassai-téren a bíboros-hercegprímás által felszentelt herminamezei Szentlélek plébánia- templom ötvenedik műépítészeti alkotása Petrovácz Gyulának. Öt ven templom, ötven lelki szülöttje Petrovácz Gyulár nak, égnek feszülő tornyokkal, a csúcson a hit Keresztjével, több száz oltárral, amelyek előtt naponta tízezer és tízezer ember dicséri az Urat! Az ötven templom megépítése akkor is gyönyörű szimbólummá avatta volna Petrovácz Gyula életpályáját, ha ez a munkálkodás nem bővelkedne egyéb jeles cselekedetekben is. Ötven temfialom; nemcsak Istenháza, hanem mindmegannyi művészi alkotás! Egyszerű, modern és mégis nemes: olyan mint alkotójuk egyénisége. Az idegen építő- Siilusok, a templomépítés tradicionális formái Petrovácz Gyula művészi ihletén keresztül magyaros kontúrokat kapnak: így a vasárnap felszentelt ötvenedik Petrováczífélc templomot román stílusa dacára annyira magyar levegő veszi körül, hogy ha képét meglátja a magyar szem valamelyik külföldi képeslapban, rögtön érzékeli, hogy az csak Magyarországon épülhetett fel! Amiképen a komor gótika merev csúcsívei olasz földre jutva, Firenzében megtalálták a maguk lágy vonalait, azonképen az idegen építészeti stílusokat Petrovácz Gyula magyarra fordítja, szinte egy új magyar templomi- építészeti iránynak vetve meg hosszú időre alapját. Ez a monumentális munka ércnél maradandóbb, mert alkotóját benső tűz hevíti, amely nem elégedvén meg az elvégzett feladatokkal, újabb és újabb alkotásokra inspirálja öt! Mert az ötvenedik templom nem végállomás Petrovácz Gyulának, az építőművésznek, életében, mindössze rövid stációja egy színes és gazdag pályának: rövid visz- szapillantás a jól végzett aratás boldog megelégedettségével a múltra, hogy az szárnyakat adjon a reményteljes jövő számára is. Az ájtatös hívők lelki épülésére azonban nemcsak a templomokat, hanem a keresztény Budapestet is lankadatlan serénységgel építi Petrovácz Gyula. Az b józan realitása, értékes szaktudása, puritán tisztaságú köz- és magánélete jelentős komponensek nemcsak a Keresztény Községi Párt, hanem Budapest minden rendű és rangú lakosa számára is. A félszázadik templom felszentelése alkalmából nemcsak az ihletett művészt, a bölcs politikust, hanem a vir integer vitae-t is köszöntjük Petrovácz Gyulában ! A kereszténypárt a tisztviselőkért ■ i ———Ml ---Cs illéry közgyűlési javaslata indította el a közalkalmazottak fizetésének emelésére irányuló mozgalmat — Az Uj Budapest tudósítójától — Szendy Károly polgármester a* Uj Budapest legutóbbi számában megjelent azon nyilatkozata, amely szerint a főváros élénk érdeklődéssel kiséri az állami alkalmazottak fizetésének emelésére vonatkozó tárgyalásokat és amint lehetséges, a főváros is természetszerűen követni fogja az állami példát — a fővárosi tisztviselő-társadalom legszélesebb rétegeiben keltett örömet és megnyugvást. A napisajtóban időközben megjelent a minisztertanácsról kiadott hivatalos kommüniké, amely szerint F a b i n y i Tihamér dr. pénzügyminiszter konkrét felhatalmazást, illetve megbízást kapott, az 1932-es fizetés csökkentéseknek bizonyos .mértékben, a nyugdíjasokat illetően is, lineáris helyreállítására. A köztisztviselők általános fizetésemelése ügyében a Keresztény Községi Párt vezetősége részéről a következőket mondották az U j Budapest munkatársának: — A Keresztény Közsági Párt a lefolyt húsz esztendő alatt, mióta tevékeny szerepet visz a főváros politikai életének irányításában, mindig százszázalékosan a tisztviselő-érdekek mellett foglalt állást. Büszkén mutatunk rá ez alkalommal arra, hogy a fővárosi tisztviselők fizetéscsökkentésének helyreállítására a költségvetési vita első szónokaként Csilléry András dr., a Keresztény Községi Párt elnöke ter- jeszette elő azt a nagyjelentőségű indítványát, hogy a törvényhatósági bizottság felterjesztéssel forduljon a kormányhoz: kérvén, hogy az 1933. május 1-én érvénybeléptetett fizetés-csökkentésre vonatkozó rendeletéit mielőbb hatálytalanítsa. Ugyanezen alkalommal — annak hangoztatása mellett, hogy az anyagi nyomorúság a legjobb talaj a nemzetellenes törekvések számára, miért is meg kell akadályozni, hogy a közalkalmazotti kar ki nem elégített jogos követelményeinek elmaradása miatt megváltoztassa a társadalomban eddig elfoglalt szerepét — Csilléry András dr. azt is indítványozta, hogy a főváros a szóbanforgó kormányrendelet esetén mutatkozó illetmény-többlet fedezéséről az 1938-as költségvetésben gondoskodjék. — A polgármester és a törvényhatósági bizottság az indítványokat elfogadta. Most már nincs egyéb hátra, mint megvárni azt, mi lesz an állami tisztviselők fizetésrendezésével, lévén kétségtelen, hogy amint a főváros pénzügyi élete az állam pénzügyi életének függvénye, azonképen a fővárosi alkalmazottak fizetésjavitása az állami alkalmazottak fizetésemelésétől függ, A Keresztény Községi Párt továbbra is élénk figyelemmel kiséri a fizetések csökkentésének .megszüntetésére vonatkozó kormányrendelkezésekeit és máris megtették a lépéseket abban a tekintetben, hogy amint erre sor kerül, a fővárosi alkalmazottak fizetésének emelése egyetlen pillanatig sem maradjon el. — Értesülésünk szerint a főváros elnöki ügyosztálya Farkas Ákos dr. tanácsnok intézkedésére az összes szükséges előkészítő munkálatokat megtette részben abban az irányban, hogy a kormányhatóságnak a fővárosi alkalmazottakra is vonatkozó fizet ésemelő rendelet előkészítése tárgyában a szükséges számbeli felvilágosításokat megadja, részben pedig aziránt, hogy az elnöki ügyosztály és a számvevőségek a legteljesebb felkészültséggel várják az emelések perfekíuálásáí. Megvalósul Ernszt Sándor költségvetési indítványa Január vége előtt nem kerülhet sor a fővárosi önkormányzat és a kormány közvetlen tárgyalására az állam által elvett adóbevételek visszabocsájtása ügyében — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági bizottsága a múlt hét péntekjén fejezne be közgyűléseit a főváros jövő esztendei költségvetése ügyében. A záró közgyűlésen összeállított mérleg értelmében a pénzügyi ügyosztály Homolyai Rezső dr. főjegyző, költségvetési referens, irányítása mellett már megkezdte a költségvetési tervezet végleges formába való átöntését és a fővárosi házinyomda már nyomja is a költségelőirányzat végleges alakját. — Ezzel kapcsolatban a pénzügyi ügyosztályban már készül a kisérő felterjesztés: a polgármester felterjesztése a belügyminiszterhez ebben az esztendőben szokatlanul komoly hangon mutat arra, hagy a főváros háztartásának rendbehozatala másképen, mint az állam által elvett adók egyrészének visszabocsájtá- sa révén1, rendbe nem hozható. Várospolitikai körökben különleges jelentőséget tulajdonítanak Ernszt Sándor dr. azon, a pénzügyi bizottságban elhangzott és úgy a bizottság mint a polgármester által egyhangúlag elfogadott indítványának, hogy a főváros és a kormányzat üljenek le a zöld asztalhoz az adóügyi kérdések rendezése céljából. A törvényhatósági bizottság valamennyi pártja osztja Ernszt Sándor azon véleményét, hogy az önkormányzatnak közvetlenül kell tárgyalnia a kormánnyal, azon meggyőződés alapján, hogy a főváros megdönthetetlen igazságairól ezen a közvetlen úton sikerülni fog a kormányt meggyőzni. Ernszt indítványa értelmében a iő-
