Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-30 / 4. szám
■ ./■ XV. évfolyam 4. szám Budapest, 1937. január 30. ' UJ BUDAPEST ElOflzelé.l Arak i Egész évre ............................................. 30 pengő Fé l évre..................................................... *3 pengd Egye* »zém ára OO fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBYANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal: a„ Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca 9. DR . |£ Telefon: 1^828^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. ScUuUc Schuler alpolgármester bemutatkozó beszéde a szerdai közgyűlésen mély bérű omást gyakorolt valamennyi várospolitikai pártra. Az új alpolgármester nemes, úri egyénisége maradéktalanul megnyilatkozott őszinte és keresetlen szavaiban. Egy forró és igaz vallomás volt ez a beszéd, emberi dokumentum, a maga bölcs igazságaival túl emelkedve a kérész-életű mán, azt, a hatást keltve, amikor a rejtve égett, mécses körül megvilágosodik az éjszaka. Gratulálunk ehez a bemutatkozáshoz Schuler Dezsőnek, részünkről szimpátia kisérte a megválasztását, bizakodva és reménységgel tekintünk további működése elé! A Schuler-beszédből egy a múltjára büszkén hivatkozható, a jövendőt, illetően „fehérbeborult fejjel, de fiatalos lélekkel“ dolgozni akaró köztisztviselő Markáns egyénisége bontakozik ki. Az alpolgármesternek külön célkitűzései nem lehetnek: szerényen és tisztességtud óan állapítja meg az új alpolgármester,' hogy új munkakörében nem jár külön utakon, fokozottabban és közvetlenebbül, mint eddig,1 a polgár- mester segítő keze kíván lenni. A törvényhatósági■ bizottságnak, a., polgármesternek és az önkormányzati szerveknek minden erejével és tudásával rendelkezéséré fog állani: akár az autonómia alkotmányának védelméről, akár a hozott határozatok végrehajtásáról, vagy arról lesz szó, hogy tájékoztatással és kezdeményezéssel a jövendőt szolgálja. Klasszikus megállapítása az új alpolgármester installációs beszédjének, hogy a szociális intézkedésekkel támogatott gazdasági és művelődési haladás elsőbbségét vallja és vallja azt is, hogy elsőrangú érdeke a városnak és az országnak, hogy kötelességének ismerje a pusztulás veszélyének kitett ezrek megmentését,. Schuler Dezső nem esik abba a hibába, hogy a főváros és az országot boldogítani csak az ö gondolatai és eszméi elfogadásával lehet, ellenben az a meggyőződése, hogy embertársai jószándékú elgondolásainak tárgyilagos megértésével sok olyan erő el pazarlását! lehet megakadályozni, aminek megbecsülésére ma különösen szükség van. Kegyelettel emlékezett, meg első közgyűlési beszédében az új alpolgármester Liber Endréről, aki nemesen érző szivének utolsó dobbanásáig a fővárost szolgálta. Azt a kívánságát fejezte ki Schuler Dezső, hogy érdemes elődeinek méltó utóda szeretne lenni. A magunk részéről szeretettel kíván juk, hogy valóban ne legyén sem több, sem kevesebb, mint ami a drága és felejthetetlen Liber Endre volt. Az ő szellemében .hasson, alkosson és gyarapítson Schuler Dezső alpolgármester ' úr, és akkor elmondhatjp magáról, hogy rnegcsele- kedle, amit megkövetelt a Haza! A polgármester nyilatkozik müncheni útjáról Egész Németország felfigyelt Szendy polgármester értékes müncheni szereplésére Az Uj Budapest tudósítójától — Országos viszonylatban is jelentős esemény volt a Münchenben rendezett budapesti bál, amely Budapest polgár- mesterének részvétele folytán nemcsak társadalmi esemény, hanem politikai szenzáció is volt. A bál és a következő napon lejátszódott hivatalos fogadás egész Németország érdeklődésének központjában állott. Növelte a magyar vendégek iránti általános szimpátiát S'zendy' polgármester vádió-szözáta, amelyben az egész német népnek a miagyar főváros őszinte tiszteletét és meleg köszöntését tolmácsolta. A Münchenben rendezett bálon Fie liier müncheni polgármester meghívására résztveft Szendy Károly, Budapest polgármestere is, aki a múlt hét szerdáján Salamon' és Bódy tanácsnokok, valamint Keil főjegyző és Lázár gróf tanácsjegyző kíséretében utazott a bajor fővárosba. A magyar vendégeket Fiehler főpolgármester, mutatta be a bálon megjelent királyi hercegeknek és előkelőségeknek. A főváros kiküldöttei Münchenben az ünneplések középpontjában állottak és mindenfelől el halmozták őket a szeretet és nagyrabecsülés jeleivel. A müncheni út jelentőségéről s, Szendy Károly polgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Müncheni utunk sikerét és a Münchenben rendezett budapesti bál jelentőségét abból a szempontból ítélem a legfontosabbnak, hogy a magyar főváros' a hatalmas német birodalom érdeklődésének középpontjába került és ismét sikerült a Bajorország és Magyar- ország között fennálló évszázados, egyre Örvendetesebb módon elmélyülő kapcsolatokat szorosabbra ffizni. Müncheni utunknak az lesz a következménye, hogy ismét fokozott mértékben fog megindulni felé n k a társaskirándulások és egyéni utazások egész sorozata, ezek A társas kirándulások és egyéni utazások azután dokumentálni fogják, menynyire barátja marad 31 a - gyarorszignak és Budapest-1 a e k minden idelátogató külföldi, mennyi önkéntes propagálóját nyerjük meg természeti kincseink, Budapest szépségei számára azokban, akik egyszer ellátogattak 3Iagyarországra. — Nem szabad lekicsinyelnünk azokat -az eredményeket sem, amelyeket a főváros képviselőinek müncheni látogatása kapcsán a német sajtóban elértünk. Alkalmam volt a müncheni rádió útján egész Németországhoz szólni. Több alkalommal lehetőségem nyílott a német sajtó müncheni vezető tényezőivel is eszmecserét folytatni. Rámutattam arra, hogy a régi kultür- kapcsolatok kiépítésére mennyire súlyt helyez megcsonkított hazánk, annál is inkább, mert meggyőződésünk, hogy jövéndő fejlődésünk szempontjából erre okvetlenül szükségünk van. A budapesti bál kapcsán, — amelynek részleteiről a napilapok részletesen beszámoltak —, az egész német sajtó a' I e gn á g y óbb f i g y e 1 m e s s é g- g e J foglalkozott a magyar művészet példátlan sikerével a bálon, nemkülönben értékes mondatokat szenteltek a mind melegebbé váló németmagyar barátság ügyének Is/ Elmondotta még- Szendy polgármester az Uj Budapest munkatársának, hogy amint bécsi, varsói és római utjai kapcsán állandóan szem előtt tartotta Budapest idegenforgalmának fejlesztését, úgy a jövőben is különlegesen súlyt fog helyezni arra. hogy saját személyes propagandájával is elősegítse. hogy Budapest külföldi látogatóinak a száma eszitendőrőf-észtendőré növekedjen. A főváros közönsége hálás köszönettel veszi tudomásul Szendy polgármester tiszteletreméltó igyekezetét, amely az ő alig kétesztendős polgármestersége óta is már meghozta idegenforgalmi téren is a maga értékes gyümölcseit! Január elsején elsőisben fiszette as ostenáei Kölcsön Kamatát fjollaná forintban a főváros — Az Uj Budapest tudósítójától — Lamotte Károly dr. alpolgármester nyilatkozata kapcsán részletesen foglalkozott az Uj Budapest a múlt esztendő utolsó hónapjaiban a főváros helyzetének a külföldi hitelezőkkel szemben való megváltozásáról. Lamotte alpolgármester a francia törvény- hozás a'zon álláspontjával szemben, hogy a főváros bóké-kölcsöneinek kamatait aranyfrankban kell fizetni, klasszikus tömörséggel szögezte le azt a. tételt, hogy az ostendei egyezményben foglalt kölcsönökre az egyetlen jogforrás maga az ostenáei egyezmény, és hogy -a hitelezők másban, mint az ostendei egyezmény szerint megállapított valuták egyikében, vagyis vagy angol fontban, vagy svájci frankban, vagy hol laud .forintban követelhetik csak ä kamut szol gál tatást. Arra is rámutatott Lamotte alpolgármester úgy. ap Uj Budapest hasábjain, mint Zürichben a hitelezők megbizóttaival november havában közvetlenül folytatott értekezletek során, hogy az ostendei kölcsönök egyike sem kon- traliáltatott soha aranyban, az aranyhoz való viszony' soha megállapítás tárgyát nem képezte. A zürichi tárgyaláson Lamotte alpolgármester és Szemethy tisz'ti fo': ügyész ezen alaptétel szem előli fáé- tásával nyómatékosan jelentették ki. hogy a főváros nem fizet aranyiéin. Ezen az értekezletén megállapodás Bá^el nem jelenfkezik...
