Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-25 / 37-38. szám
XV. évfoSyam 37—38. szám v\ Budapest, 1937. szeptember 25. UJ BUDAPEST Előfizetési Arak: Egész évre ............................................. 30 pengő Fé l évre..................................................... 13 pengő Egyes szám éra 60 fillér SzerKeszfőség és klaclőlsl-vafal: Budapest, IV., Ketis lvor>utca 9. !§[ Telefon: 1^828^23. í| Poslalekorékp. csekkszámla 30.013. FELELŐS SZERKESZTŐ : Y ANDOK DR A*z utca Uasci Már Sokrates megmondotta, hogy az ember politizáló élőlény és semmi csoda nincs abban, hogy jobb sorsra érdemes korunkban egymás hegyén- hátán dübörögnek a világmegváltó eszmék. Az is kétségtelen, hogy a világnézet mindenkinek a legszemélyesebb joga, — ebben a jogában senkit korlátozni nem lehet és nem is szabad! De mint minden jognak, ennek a legsajátosabb személyiségi jognak is megvannak a maga határai. Ezen pársoros filozó fái gatás után állapítsuk meg, hogy a legutóbbi időkben különféle zavargásokkal kapcsolatosan szerepelt fővárosi tisztviselőknek, bizonyos ifjabb Meskó, Ságvári és Háhn nevezetüeknek úri passzióját mindaddig sem a hatóságok és bíróságok, sem mi érinteni nem akarjuk, amíg ezek az esetleges fiatalos buzgó- ságból táplálkozó túlkapások nem ütköznek — jogszabályokba. Eddig, de csak eddig a pontig, senki őket kedvtelésükben nem zavarja és nem is zavarhatja. A dolog ott kezd a köz számára érdekes lenni, amikor a szóban- forgó urak mint fővárosi tisztviselők nem a fővárosi hivatalos lapban szere- pelnek előléptetés, vagy meg jutalmazás kapcsán, hanem a napilapok rendőri rovataiban. Azon alkalomból, hogy kissé túlhangosan igyekeztek meggyőzni embertársaikat a maguk igazáról. Hogy igazuk van-e a szóbanforgó fiatalembereknek és általában helyes-e az a világszemlélet, amelyet ők kissé lármásan követnek, nem tartozik ezekre a hasábokra. Nem is ez a fontos! Fővárosi tisztviselőnek nem lehet jogot adni arra, hogy utcán tüntessen és fejek beverésével igazolja a maga álláspontjának helyességét, egyben túl- heves indulatait. Fővárosi tisztviselőnek soha, semmi körülmények között nem szabad rendőri botránykrónikákban szerepelnie, efajta cselekményekért bíróság előtt állnia, még akkor sem, ha az az egyedül üdvözítő világnézet, amelyet ők árkon-bokron át követnek! A fővárosi tisztviselő dolgozzon és ne politizáljon. Hivatali munkaideje alatt üljön az íróasztala mellett, szabadidejében pedig keressen saját úri mivoltához méltó szórakozásokat. Végeredményben a világszemléletek harcát amúgy sem Ságvári úr fütyköse fogja eldönteni a Külső-Ferencvárosban. Az államrendhez főképen és elsősorban azoknak kell százszázalékosan tarta- niok magukat, akik közszolgálatuk révén találják meg megélhetésüket. A főváros hivatalnokai ne utánozzák az egyetemi ifjúságot, amelynek fiatalos hevülései felett mosolygó visszaemlékezéssel térünk napirendre. Méltatlanok a fővárosi tisztviselők köztiszteletben álló pozíciójára az utcai verekedések rendőri krónikájában szereplő hősei! közigazgatási bizottságban legutóbb elhangzott, nyilatkozatok egyáltalában nem zárták le ezt az ominózus ügyet. A Keresztény Községi Párt változatlanul azon az állásponton van. hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium túlmélyen nyúlt az önkormányzat jogaiba, amikor az eddigi szokástól eltérően követel a maga számára nemcsak felügyeleti jogot, hanem a legkisebb kinevezések tárgyában is a teljes döntés jogát. Erről a nagy fontosságú ügyről Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt vezető tagja. — Az Uj Budapest tudósítójától — S z e n d y Károly polgármester, csütörtökön hozta nyilvánosságra a székes- főváros 1988. évi költségvetésének tervezetét. A főváros jövő évi költségelőirányzatában, az állami költségvetéshez hasonlóan, javulás mutatkozik. De ez a javulás nem olyan nagyarányú, mint az állami költségvetésben. Az adóbevételek megoszlásában ugyanis az utóbbi években nagy eltolódás következett be, az államkincstár javára. Különösen a forgalmi adórészesedése csökkent a fővárosnak, jóllehet a forgalmi adóbevétel emelkedett. A főváros részesedése a forgalmi adóbevételből azért csökkent, mert a részesedést időközben 1/6-ról 1/20-ra szállították le. Ennek következtében a főváros forgalmi adóbevétele csökkent, az állam bevétele pedig emelkedett. 1929-ben a Budapesten befolyt forgalmi adóból 76.5% volt még az állam bevétele és 23.5% a fővárosé. 1936- ban ez az arány úgy változott meg, hogy a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:-— Amint a közigazgatási bizottságban is volt módom kifejteni, az önkormányzati élet minden vonalán azt látom, hogy korlátozzák az önkormányzat jogait. Sőt ma már az a helyzet, hogy egy általános miniszteriális törekvés mutatkozik, amely az önkormányzatok jogait magáévá kívánja tenni. Nemcsak tanügyi téren, hanem általánosságban is úgy látszik, mintha az autonómiáknak a törvényben biztosított kinevezési jogát bizonyos előzetes bemutatások, bizonyos hoztzájárulás-kísértések formájában korlátoznák, vagyis korlátozaz államé a bevétel 92.9%-a és csak 7.1% jut a fővárosnak. Ilyen körülmények között a gazdasági javulás hatása a főváros háztartásában nagyobb mértékben nem mutatkozhatik. A bevétel legnagyobb része ugyanis az állam- kincstárnak jut, az újabb megoszlási arány következtében. A főváros jövő évi költségvetésének keretei azonban így is jelentősen bővülnek. A világválság óta ez a harmadik költségvetése a fővárosnak, amelyben a bevételek és a kiadások egyaránt emelkednek. A jövő évi költségelőirányzat 166.3 millió pengő kiadást és 158.8 millió pengő bevételt irányoz elő a községi háztartásban. A bevételek eszerint 1.2 mülióval, a kiadások pedig 11.7 millióval nagyobbak, mint az 1937. esztendőben. A költségelőirányzat mérlegét tekintve, a kiadások 7.5 millióval meghaladják a bevételeket. Ezt a hiányt a polgármester olyképen javasolja fedezni, hogy a forgalmi adórészesedés régi rendjének viszaálütását kérje a közgyűlés a zák azoknak a szerveknek a kinevezési jogát, amelyeknek a kinevezési jogot törvény biztosítja. — Nem akarom az Uj Budapest hasábjain a közigazgatási bizottságban elmondott szavaimat ismételni. A leghatározottabban kijelentem azonban, hogy úgy én, mint a Keresztény Községi Pártnak az országgyűlés képviselőházában helyetfoglaló tagjai már az első őszi képviselőházi ülések egyikén módot és alkalmat fogunk találni arra, hogy az önkormányzatot ért miniszteriális sérelmek dolgát az országgyűlés nyilvánossága előtt, is a legélesebb for- I mában szóvátegyük. kormánytól. Ebben az esetben ez a bevételi többlet, kiegyenlíti a hiányt az 1938. évi költségvetésben. A jelentősebb költségvetési bevételek: adóbevétel 79.1 millió pengő, az üzemek hozzájárulása 29 millió pengő, a házbérjövedelmek, haszonbérek és más községi jövedelmek 50.4 millió pengő. Az adóbevételek végösszege az 1937. évi előirányzathoz képest 2.35 millió pengővel emelkedik. Különösen a községi pótadó, az általános kereseti adó és a városi vám emelkedik nagyobb mértékben. A másik jelentős községi bevétel: az üzemek hozzájárulása, általában megfelel az 1937. évi előirányzatnak. A Vízművek azonban csak úgy tudja a fejlesztési programját, a költségvetésben előirányzott üzleti fölösleg beszolgáltatása mellett, végrehajtani, ha a vízdíj egységárát a legutóbb megállapított 20 filiér helyett 22 fillérre emeli. A polgár- mester azért a vízdíj egységárát 1938. január 1-től kezdve köbméterenkint 22 fillérben javasolja megállapítani. Jelentős emelkedések a ssékesí&város fövő évi Költségvetésében A forgalmi adóréssesedés régi rendjének vissxaállitásái kéri a főváros a kormánytól A Keresztény Községi Párt tovább folytatja az önkormányzat védelméért indított harcát Petrovácz Gyula az első őszi képviselőházi ülések egyikén szóváteszi a tanügyi kinevezések dolgát A tanügyi kinevezések ügyében a yO • C+ ser w o • to S3 H* G> < !2Í et M- N M %< 7 & ~ o a“ o: <J cl* ff
