Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-25 / 37-38. szám
2 wjsammsr 1937. szeptember 25. A rendes kiadások az 3937. évhez képest 8.5 millió pengővel emelkednek. Ennek oka elsősorban, hogy az élelmiszerek, textilneműiek, tüzelő- és építőanyagok megdrágultak. De emellett a kiadások a főváros természetes fejlődése folytán is növekednek. Több az út, a csatorna, a park, a szükséglakás, a szeretetotthon, az iskola, ami szaporítja a fenntartási költségeket. A rendes kiadások között 5.8 millió pengő jút a közjótékonysági és szociálpolitikai kiadásokra, 9 millió az ínségesek támogatására, 36.2 millió a közoktatásra, 5.4 millió a közművelődésre, 13.3 millió a közkórházakra, 9.3 millió az útak és csatornák építésére és fenntartására, 7.8 mülió a köztisztaságra, 2.1 millió a sétányok és parkok ültetésére, fenntartására, 19.9 millió a kölcsönök törlesztésére és kamataira, 3.8 millió a közvilágításra, 5 millió a vágóhidak és vásárcsarnokok fenntartására. A rendes kiadásokon kívül 12.1 millió pengő rendkívüli kiadást irányoz elő a költségvetés; 2.9 millió pengővel többet, mint 1937-ben. így jelentős összeget fordít a főváros a jövő évben templomok építésére és restaurálására, az Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent 1st- ván-év rendezésére, útak és csatornák építésére, újabb parkok létesítésére, kisajátítások p« "' 0 __niu, /v Kisipar nagy obb támogatása céljából a költség- vetés a Kisipari Hitelintézet alaptőkéjének felemeléséről is gondoskodik. A költségvetésben így a takarékosság alkalmazása mellett is jelentős beruházások szerepéinek. De a költség- vetésen kívül is még több nagyobb beruházást vett tervbe a főváros, amit a mm legközelebb felveendő kölcsönből fog fedezni. Az üzemek forgalma az előirányzat szerint 11.8 millió pengővel emelkedik. Az üzemi költségvetések végösszege: 200.3 millió pengő, úgyhogy a főváros egész költségvetése, az üzemekkel együtt, végeredményben 366.6 millió pengőt tesz ki. A költségvetésit a napokban szétküldik a bizottsági tagoknak. A pénzügyi bizottság a költségvetést előreláthatóan október 12-én, a közgyűlés pedig, október 26-án kezdi tárgyalni. Ä rádiumkórház első éve Irta: Salamon Géza dr. Júniusban volt egy éve, hogy az Eötvös Lóránd rádium- és röntgenintézetünket megnyitottuk, ebből az alkalomból érdekes lesz ennek az új intézményünknek egyéves működésére rövid visszapillantást vetni. Az új rádiumkórházuuk a stockholmi Iiádiumhemmet mintájára van megszervezve. A stockholmi intézet 72 ágyas és egy év alatt átlag 1700 fekvő- és 7000 ambuláns beteget kezel. Az intézet nagy súlyt helyez az utókezelésre és a már kezelt betegek állandó ellenőrzésére. Az intézetből távozó betegek egészségi állapotának alapos ellenőrzése részben tökéletes gyógyulásnak érdekeit, rész. n pedig a tudományos kutatás céljait algái ja. Iliként Stockholm városa, úgy Euró- nak még több nagy városa is (Párig, ridon, Berlin, Milano, Brüsszel, stb.) jóval előbb állítottak fel rádium-intézeteket, mint mi és ezeket a tudományos kutatás és a rákos megbetegedések elleni küzdelem hatályosabbá tétele érdekében a legtökéletesebb berendezéssel látták el. A szerencsésebb helyzetben levő és anyagilag jobban szituált nyugati nagy metropolisok áldozhattak nagy összegeket arra, hogy a szükséges és igen drága rádiummenyiséget megvásárolhassák, amire fővárosunk a nyomasztó gazdasági viszonyok következtében jóidéig nem volt képes. Azonban, bár későbben tudtuk erre vonatkozó terveinket megvalósítani és a fővárosi rádiumkórház csak az elmúlt évben adatott át rendeltetésének, ennek a létesítésénél nagy előnyünkre szolgált az, hogy a fentemlített külfödi kórházak értékes tapasztalatait és az orvostudománynak a rákkezelés terén elért legújabb vívmányait itt már tekintetbe vehettük és a gyakorlatban érvényesíthettük. A székesfőváros Eötvös Lóránd rádium- és röntgenintézete 5000 mg. rádiummal rendelkezik és úgy a rádium, mint a röntgenbesugárzások céljára a legmodernebb készülékekkel van felszerelve. A kórház 100 ágyas, amely ágyszám a szükségletet ezidőszerint zavartalanul kielégíti. A betegek kezelése itt is kombinált, vagyis az intézetben a rádium- és röntgenbesugárzásokon kívül operatív beavatkozásokra is berendezkedtünk. Az új rádium- és rönígenintézet első évi működéséről (1936. évi június hó 1MI-UJSÁG-AMKROSHAZAlf — kedves dr. Városházy bizottsági tag úr? — Megvolt az első őszi közgyűlés, kedves szerkesztő barátom, még pedig az összes haruspexek összes jóslataival ellenkezően: csendben, minden vihar nélkül! Ami kis tűz még lobogott az ellenzéki lelkekben, az kitombolta magát Petrovácz Öméltósága hétfői közigazgatási bizottsági beszédében, a szerdai közgyűlésre már semmi sem maradt a kuruc hajlamokból. Egyébként, mint újabb időben történni szokott, másod- percnyi pontossággal a kezdésre kitűzött időpont alkalmával már ott ült Karafiáth őnagyméltósága az elnöki emelvényen, hogy elparentálván a nyár halottait „a világháború után romba- döntött, sok-sok sebből vérző országból és annak fővárosából egy megelégedett, virágzó Magyarországot és Isten adományozta természeti szépségeivel világot hódító gazdag Budapestet való teremtés törhetetlen bizakodásának jegyében“ kezdje meg újból a közgyűlés együttes munkáságát. A főpolgármester ebből az alkalomból a megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat őszinte melegséggel üdvözölte, és a poétikus hangú elnöki megnyitó, amely- bűi nem maradt ki a Nemzeti Színház centennáriuma és az új híd sem, élénk tapsokat váltott ki a bizottsági tagok gyér számú soraiban. — Már az első közgyűlés is csekély számú hallgatóságot vonzott? — Úgy ahogy mondja, szerkesztő úr! A karzaton alig öten voltak, a teremben talán huszonötén. Főleg a kormány városházi pártja tündökölt távollétével, nemcsak a vezérek hiányoztuk, hanem a közkatonák is: még Léder- mann Mór sem jött el, hogy fogadja a gratulációkat abból az alkalomból, hogy Károly-körúti ingatlanát hatszázezer pengőért sikerült a Közmunkák Tanácsának eladnia! A vita is eléggé lagymatag lefolyású volt, inkább a minorum gentium napja volt az első őszi közgyűlés. A két és fél milliós útépítési előterjesztés során a másodrendű garnitúrák tündököltek a tekintetben, hogy lokális kívánságaikat előadják. Egyébként lehet, hogy az urak hangja volt túl kicsiny a túlnagy tér remhez, lehet, hogy Veronács mester elfeledvén még a függönyöket felrakni rossz volt az akusztika: elég az hozzá, hogy a gyorsírókon kívül, akik a szónokok közvetlen közelében telepednek le, senki sem értett egyetlen szót sem a felszólalásokból. Igaz, hogy túlzottan nem is volt kíváncsi azokra senki sem. Ezzel végeztem is a szerdai közgyűlésről szóló beszámolómmal, csak azt említem még meg, hogy immárom miná denki gomblyukából lehervadt a Gömbös-féle jelvény: a nemzeti színű zománclapon a búzakalásszal átfúrt kerék. A szerdai közgyűlésen már csak egyetlen bizottsági tag viselte a jelvényt, megérdemli hogy idejegyezzük a nevét: Kővesligethy-Bűben Miklós dr. — Isten éltesse az emberi kor legvégső határáig! íme, bizottsági tag uram, ilyen gyorsan lovagolnak a halottak. Egy éve sincs, hogy Gömbös Gyula elhalt, és ime a jelvény . .. — Hagyjuk a történet-filozófiái, nemes barátom! De ha már a halottaknál tartunk el kell mondanom Önnek, hogy szegény Szemethy Károlyunk temetése fél órával későbben végződött a kitűzött időnél, azon egyszerű okokból, mert olyan felhőszakadás volt, hogy a koporsót nem lehetett kivinni a halottasházból. Mintha Szemethy, akinél szívósabban senki sem ragaszkodott az élethez, kívánta volna úgy, hogy félórával több ideig még a föld felett maradjon! Hónapok óta mindem- ki tudta róla, hogy menthetetlen és valósággal biológiai csoda, hogy már nem két hónappal ezelőtt következett be a katasztrófa. Az elnöki ügyosztály különben már megtette az intézkedéseket, hogy a törvény értelmében mennél előbb meg legyen hirdetve a főügyészi állásra a pályázat. — Házassági hír? — Szőke Gyula dr. felsőházi tagnak az ismert várospolitikusnak és nejének: móri Glattfelder Olgának Márta leánya csütörtökön esküdött hűséget a belvárosi főplébánia templomban Hutter Károly dr. m. kir. főorvosnak, Hutter Károly és neje Myk Margit leányának. — Magyar Miklós vezérigazgató, törvényhatósági bizottsági tag és neje Taussig Elza Zsuzsanna leánya pedig ugyancsak csütörtökön kötött házasságot dr. Roger Bickart-tal, a francia becsületrend lovagjával. Még egy eljegyzési hír: ifj. Szendy Károly, a polgármester fia, az Elekromos Művek mérnöke, eljegyezte Szilvássy Máriát, akinek édesapja az Elektromos Művek igazgatója. tői 1937. évi június hó 30-ig) szóló betegforgalmi adatok a következők: Ápolás alá felvett betegek száma: Férfi nő ossz. i Közös kórteremben 550 928 1478 Különszobában 148 207 355 összesen 698 1135 1833 Ebből: Budapesti volt 563 Pestkörnyéki volt 151 Vidéki volt 1043 Külföldi állampolgár volt 76 Összesen: 1833 Az intézetben kezelt bejáró betegek száma 3808 és az ambulanter végzett besugárzások száma 5376 volt. A rádiumkórház eddigi működése és betegforgalma tehát teljesen megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. A világ minden részéből, különösen az elszakított területekről sok beteg jön fővárosunkba, hogy a rádiumkórházban felvételt és gyógyulást találhasson, ami idegenforgami szempontból is örvendetes jelenségnek mondható. Ez alkalommal nem kívánok az intézetben élért gyógykezelési eredményekkel foglalkozni, de ezeknek az adatoknak a feldolgozását is már elrendeltem és ezeknek a munkálatoknak befejezése után a közönséget alkalmilag e tekintetben is tájékoztatni fogom. Szeptember hó 28-án és 30-án délután fél 3 órakor ügetővsrsenyek — Gratulálunk, az ifjú pároknak! Felgyógyult már Haviin főjegyző? — Igen, átesett a kisebb operáción, amelyet Szendrey-Karper főorvos hajtott végre rajta az egyik szanatóriumban és minden valószínűség szerint már a hét végén átveszi hivatala vezetését. Az elnöki ügyosztály népszerű vezetőhelyettese különben a kötelességteljesítés hősi példáját mutatta, amikor lábon hordta ki azt az influenzát ami miatt napokkal előbb le kellett volna feküdnie. Ez a rosszul sikerült influenza végződött azután azzal a homloküreg iritációval, amelynek az operáló orvos kése vetett véget. — Ezért kell mindennél jobban vigyázni az egészségre! — Hagyja a közmondásokat, szerkesztő úr! Még két gyászhírről akarok beszámolni. Meghalt Tatár Béla, nyugdíjas tanácsnok és kerületi elöljáró. Előző este még vidámon vacsorázott az Apostolok társaságában. (Egy baráti kör, amelyet néhai Rupp László elöljáró alapított, a tizenkéttagú társaságnak a városházi urak közül Szenté Miklós nyug. tanácsnok, kormány főtanácsos, Duday Alajos dr. a kerületi elöljárók értekezletének elnöke és Doby József dr. tiszti orvos a tagjai.) Reggelre azután elvitte a szívszélhüdés. Tatár a karakán magyar emberek közül való volt, aki bizony nem rejtette véka alá a véleményét. A baloldalt nem szerette, bizottsági tagban a legkevésbbé. Vele történt az a híres eset, hogy egy bizottsági tag — még amikor Tatár Béla a közjogi ügyosztály vezetőhelyettese volt — a következő szavakkal nyitott be hozzá, hóna alatt az aktatáskával és
