Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-23 / 3. szám
1937 január 23. 3 ILF BUDAPEST A pedagógus szerepe a bolsevizmus elleni küzdelemben Huszár Károly előadása a Keresztény Tanügyi Bizottságban — Az Uj Budapest tudósítójától — Valahányszor ellátogatunk a Keresztény Tanügyi Bizottság összejövetelére, mindig bizonyságát találjuk annak a hatalmas munkának, amit a Bizottság a pedagógusok egyeteme érdekében — élén Bednárz Róbert prelátussal kifejt. Ezt a hatalmas munkát értékeli az a nagy tábor is, mely szorgalmasan vesz részt az üléseken, mert tudja, hogy a Bizottságnak általános pedagógiai érdekeken túl, a szociális viszonyok javítása, a nemzeti érdekek megvédései, más államokkal való kultúrális viszony kimélyítése stb. a célja. A kiválóbbnál- kiválóbb előadások pedig az Önművelődés elsőrangú segítői. A kiváló előadások közül is a legméltóbb helyet biztosítja magának Huszár Károly v. miniszterelnök előadása, nemcsak illusztris személyével, hanem előadásának tartalmával is. Nem csoda ha erre az alkalomra, még a mi szemünknek is szokatlan hatalmas hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a párt helyiségeit, úgy hogy az bizony szűknek bizonyult. Ott voltak: Felkay Ferenc tanügyi tanácsnok, gr. Zichy Ernő felsőházi tag, Toperczer Ákosné országgyűlési képviselő, K. Császár Ferenc, K a s i c s Margit törvényhatósági bizottsági tagok, Urbányi C. József ügyv. elnök, P aló ez András dr. Vitái Ödön, Szödy Szüárd, E k a m p Nándor, J á n o s s y Imre szakfelügyelők, Gáspár Pál dr. a Rákócziánum igazgatója, Laurentzy Vilmos egyet, tanár, Párkányi Norbert, vitéz Korompay Károly líceumi igazgatók, Pirovszky Lajos, Békássy Károly, Falle nbüchl Tivadar, Reisch 1-R é v Sándor, V a r- g a Károly, R u 11 n e r Gyula, U j 1 a k y Gyula, Reiter József, H a á n Győző, Zadu bánsz ky Irén, Fekete Géza, Masson Izabella, Castiglione László, Göndör Sándor dr., S e m t e r Károly, Havas Mihály, vitéz Kelemen Ferenc, J á g e r Péter, J ó z s a Rezső, Kiss Gyula, vitéz M o r v a y Gyula, S c h a 11 e r Sándorné dr.-né, Mindszenthy Boldizsár, N éd e r István, Sárossy János, Varga Jenő, Vándory Dezső, Z e ö k e Gergely igazgatók, Remsey Győző főtitkár, N o v á k András titkár, d i Sandri Károly főpénztáros, Puskás Sándor stb. Bednárz Róbert melegen köszöntötte a megjelenteket, élén Huszár Károllyal, aki szintén a pedagógusok köréből emelkedett az ország egyik legnagyobb közjogi mél-) tóságába s így elsösoban ö képes a mai problémákat megvilágítani. Üdvözölte F e 1 k a y t, aki mai megjelenésével is bizonyságát adta, hogy értékeli a Bizottság áldozatkész munkásságát. Bejelentette, hogy a szokásos Magyar Esténket 23-án tartjuk meg a Budai Vigadóban, amelyre már minden előkészület megtörtént s így remény van arra, hogy ennek fényével is gazdagitani fogjuk szokásos seregszemlénket. Beszámolt a húsvéti római tanulmányút, valamint az osztrák pedagógusok püntott egy beadványt az illetékes minisztériumhoz, hogy biztosítani kell a kereskedőket az öregség ellen. Mégpedig hogyan? Talán a 'biztosítók írtján? Dehogy! Ledermann nem akart pót- BIOSZ lenni. Ledermann ennél böl- csebbet találtak ki. Kitalálta, hogy csinál egy egészen új biztosítót. OKISZ, vagy IKOSZ, vagy valami ilyen biztosítót. Még pedig bombabiztosán. Már mint a bevételek bombabiztosításával. Ennélfogva Ledermann azt kérte, hogy a kamarai tagilletéket emeljék fel egy százalékkal és ezt az egy százalékot adják oda neki, már mint a biztosítójának. Csakhogy baj történt. A baj ott kezdődött, hogy Éber Antal remekül tud számolni. Egyáltalán ez az Éber sok mindent remekül tud. Éber tehát fejből kiszámolta, hogy Ledermannék sok díjat kapnának, de ebből csak néhány kereskedő öregségi ellátására jutna. Ahoz, hogy a kereskedőket mind lehessen öregség ellen biztosítani, kevés lenne még tíz százalékkal megnőtt kamarai illeték is. viszont az egy százalékból csak néhány öreget lehetne ellátni. A kereskedők tehat többet fizetné- nek és boldog öregkoruk nem volna belőle. A kamara .tehát elutasította a tervet, mint a pinty. Nem emelte fel a kamarai díjakat és Ledermannak valami újat kellene kitalálni. Például kitalálhatja Ledermann, hogy maga tesz alapítványt, mondjuk tíz kereskedő öregkori ellátására és ezzel példát ad. Ledermann azonban nem akar példát adni. Sem példát, sem pénzt. Ledermann inkább ötleteket ad. Először is azért, mert azok nem kerülnek neki semmibe. Másodszor meg azért, mert nem is érnek semmit. Alapjában nem is érthető, hogy minek gondolkodik Ledermann, amikor felébred. Már csak azért is, mert úgy látszik, Eber már álmában kitalálja az ellenkezőjét annak, amit Ledermann ébren kieszel. Szörnyű világ ez a mai! És ezt nevezik boldog öregkornak . . .“ * AZ EGYIK BUDAI VENDÉGLŐ különtermében Rózsás Pál székesfővárosi műszaki főtanácsost, a II. kér. elöljáróság mérnöki hivatalának kiváló vezetőjét meleg ünneplésben részesítette a kerület polgársága, előléptetése alkalmából. Az ünnepelt tiszteletére rendezett száz terítékes vacsorán a megjelentek osztatlan elismeréssel adóztak a kerület kiváló műszaki vezetőjének, akinek elismert szaktudása és mindenkin segíteni akaró munkája jelentékenyen előmozdította a kerület nagyarányú fejlődését. kösdi fogadtatásának előkészületeiről is, majd felkérte H u sz á r Károlyt előadásának megtartására. Huszár Károly a mindvégig élvezetes és alapos elme- cllel tartott előadásában kiemelte, hogy a kommunizmus a világháború hagyatéka, sőt hullámja, amely a maga bűzös illatával ma már megfertőzi az egész világot. A cárizmus bukásával egyszerűen lefejezték a társadalmat, kiirtották mindazokat, akiken a történelmi Oroszország nyugodott. Megszűnt a törvények uralma, hogy a helyébe lépő csőcselék elpusztítson mindent s csak alig akad olyan terület, ahol kultúrérté- keket megmentettek volna. Az egyházak a legnagyobb üldözésnek vannak kitéve, például törvény van arra, hogy orthodox pap gyermeke csak fizikai munkás lehet, egyházi énekek énekléséért minden alkalommal díjat kell fizetni. A templomok egy részét felperzselték, a másik részét színházzá, mozivá alakították át, a megmaradt kis részét pedig kötelezték, hogy egy éven belül restauráltassák, amihez a nyersanyag kiadását megtagadták. Semmiféle politikai, társadalmi vagy szellemi eszmeáramlat, így a kommunizmus sem nélkülözheti az ifjúság nevelésének szempontjait. Csakhogy a kommunista nevelés célja a szellemi erők elsekélyesítése és a lelkiismeretlenség elsajátíttatása a tömegben. Hiszen maga Lenin mondotta: „Nem használhatok olyanokat, akik reszketnek a lelkiismeretüktől, csak azokat, akik minden kegyetlenségre hajlamosak.“ Nem csoda, ha a szovjet iskoláiban a szellemi élet teljes csődje következett be. A nevelés egyedüli célja a szovjetbirodalmat vakon szolgáló gépember, hogy a népbiztosok vezérkarának korlátlan uralmát biztosítsa, minden elképzelhető eszközzel. Ez a célkitűzésűk azonban nemcsak a nép- és középiskolákban érvényesül, hanem az iskolánkívüli népművelésnél is. Az Isten és hazaszeretet helyett az osztálygyü- löletet, a bűnözési vágyat és szenvedélyt hirdetik. A gyermeket a szülő és a tanítók ellen izgatják s a „bizalmi rendszer“ következménye, hogy a tanítónak börtön vagy Szibéria az osztályrésze. Természetes következménye volt ennek, hogy a régi tanítóságnak mintegy 50% a hagyta ott pályáját, hogy helyükbe minden képesítés nélküli, igen sokszor írástudatlan pártagitátor kerüljön. A végcél vüágos: olyan állapotot teremteni, hogy ne lehessen többé a bolsevizmus előtti helyzetre visszatérni. Ezekből is megállapítható, hogy 20 éves uralmuk után pedagógiájuk teljesen csődöt mondott. Az iskolák feletti föfelügyeleti jogot a munkástanács vette át. Ha ezeket az adatokat végiggondoljuk, rá kell jönnünk, hogy Oroszországban egy új világháború előkészítése «*9 J&ffi mam% OLflJFESTMENVEK. ÖR0NV0ZÖ50K TÜKRÖK. FÜG’ I GÖKV TODTÓX. KOicflCNISOK. BÍ6> KÍPKtOtTEK OSSTOUCÓLÍsfl, (V kZo0i>mi89V* J9 JJ. IV610i£ CJVUIC* MŰVÉSZI KÉP , ÉS HOFFMANN KEPKER£T AI SGail OTTHOSf DSSZC! folyik. A Szovjet minden alkalmat megragad, hogy megosztást, ellentétet szítson az egyes államokban. Rajtunk áll, hogy ez ne következzék be. Mindannak, amit ők csinálnak, a z ellenkezőjét kell csinálnunk. Nekünk a pozitív szociális programból megkell valósítani mindent, hogy a tömeg megnyugodjék, a kapitalizmus túlnö- véseit le kell köszörülnünk és minden elemet, amely a társadalomban tisztességes, becsületes, józan és nyugodt, egy kévébe kössük, hogy minden erőt koncentrálhassunk a gonosztevők tömege ellen. Ennek a munkának már az iskolában kell kezdődnie, amikor a lelkeket vértezzük fel a mindent leromboló törekvés ellen. De a parancsoló szükségesség is úgy kívánja, hogy a szakadékot, ami az intelligencia és a nép között megvan, megszüntessük. A kommunizmust nem lehet legyőzni mással, inint a polgári erények istápolásá- val és azzal, hogy mindenre elszántságukkal szembenézünk. Minden országnak olyan lesz a sorsa, amilyen lesz az állam vezetőinek, az iskolának és papságnak ereje és viselkedése. Szűnni nem akaró éljenzés és taps közben fejezte be Huszár Károly előadását, amiért Bednárz Róbert mondott meleghangú köszönetét. ÜNA BANKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Óraraktár. Budapest, iV,Váci-utca 36 Duna-utcai oldal E szelvény 10% engedményre Jogosít Waiter Vilmos tiv főfelügyelő bizalmi csoportok volt vezetőjének sikereiről ismert magánkutatója legmodernebb magányomozási technikával diszkréten nyomoz, megfigyel! IV. Váci U- 41,a. Telefon: 1-835-49. Padozati munkák elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, tábla parkét, egyszerű és diszes kivitelben aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkéígyár és Gőzfűrész Részvénytársaság Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon: 1—212-44. »♦ mWDLOVITS ÉS HORVÁTH »♦' II FT FELVONÓ-IPAR ■ “ Mindennemű felvonót gyárt, javít és karnantart. BUDAPEST, Vili., Futó-u. 8/b. Taiefon : 1-409-92.
