Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-12 / 23. szám
6 mrjtmun^r i».« ......... „ U$ UiUá&ok Villamos izzólámpák szállítására a székesfőváros intézetei és üzemei részére. Határidő: 1937. évi június hó 14-én délelőtt 10 óra. 25.000 q különleges gázolaj tankkocsiban történő szállítására a Budapest székesfőváros Közlekedési rt. részére. Határidő: 1937. évi június hó 15-én délelőtt 9 óra. Állványozó munkákra a Szent István bazilika tatarozásához. Határidő: 1937. évi június hó 18-án délelőtt 9—10 óra. Vízvezetékszerelési és csatornázási munkálatokra a Budapest—Kelenföldi (ciszterci) róm. kát. plébániatemplom, (XI., Szent Imre herceg-útja 13—27. sz.) épülethez. Határidő: 1937. évi június hó 18-án délelőtt 9—10 óra. Kőfaragó munkákra a Szent István bazilika részére. Határidő: 1937. évi június hó 18-án délelőtt 9—10 óra. Utrendezési munkákra és az ehez szükséges 70.000 drb ,.K 18“ jelű bazalt kockakő (közte 10—15% . Kk 18“ jelű kötökockakő és 10% „Sz 18° jelű kötőszögkö) szállítására a II. kér. Margit körút, Margit-híd és Horváth- utca között levő szakaszhoz. Határidő: 1937. évi június hó 18-án, délelőtt 10 óra. Utrendezési .munkákra és az ehez szükséges 80.000 drb , K 18“ jelű bazalt kockakő (közte 10—15% ,,Kk 18“ jelű kötökockakő és 5% „Sz 18“ jelű kötö- szögkö szállítására az V. kér. Lipót- körút, Margit-körút és Visegrádi-utca között lévő szakaszhoz. Határidő: 1937. évi június hó 18-án délelőtt 10 óra. Textilanyagok, kötöttáruk gumipelenkák és lábbelik szállítására a székesfőváros árvaházai, szeretetotthonai, menhelyei, gyermek- és felnöttfelruhá- zása, csecsemökelengye Ellátása és Hatósági Étkeztetése részére. Határidő: 1937. évi június hó 22-én délelőtt 9—10 óra. Versenytárgyalási hirdetmény A II. kér., Margit-körút Margit-híd és Horvát-utca között levő szakaszának átrendezési munkájára és az ehez szükséges kőanyagok: 40.000 darab ,,K 18“ jelű bazalt kockakő (közte 10—15% „Kk 18“ jelű kötőkockakő és 10% ,,Sz 18“ jelű kötőszögkő) szállítására nyilvános versenytárgyalást hirdetek. A kellően felbélyegzett és lepecsételt borítékban elhelyezett ajánlatokat 1937. évi június hó 18-án délelőtt 10 óráig kell a Központi városháza II. emelet 284. ajtószám alatt benyújtani. A székesfőváros polgármestere. Versenytárgyalási hirdetmény Az V. kér., Lipőt-körút Margit-hid és Visegrádi-utca között levő szakaszának útrendezési munkájára és az ehez szükséges ; kőanyagok: 80.000 darab ,,K 18“ jelű bazalt kockakő (közte 10—15% „Kk 18" jelű kötőkockakő és 5% „Sz 18“ jelű kötőszögkő) szállítására nyilvános versenytárgyalást hirdetek. A kellően felbélyegzett és lepecsételt borítékban elhelyezett ajánlatokat 1937. évi június hó 18-án délelőtt lO óráig kell a Központi városháza II. emelet 284. ajtószám alatt kell benyújtani. A székesfőváros polgármestere. Az UJ BUDAPEST minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR DR. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR Kellner Albert könyvnyomdája, Budapest, VI., Hajós u. 27. Telefon: 1-189-98. Felelős: Kellner László dr. GAZDÁSÁGI ÉlET Rövidesen kiírják a pályázatot a budai színház megépítésére Hég mindig nem döntött a városrendezési külön-bizottság, hogy a Horváth-kert melyik részén épüljön fel az uj színház — Az Uj Budapest tudósítójától — A polgármester a közművelődési és a pénzügyi szakbizottság meghallgatása után tudvalévőén úgy döntött, hogy lebontják a budai szinkört, ingyen te-' rületet, a házadó és a tűzkárbiztosítás fizetését biztosítják az új színházat megépíteni kívánó magántőke számára. A polgármester ezzel kapcsolatben felkérte a városrendezési szakbizottságot, hogy az új színház helyének kijelölésére tegyen javaslatot. A városrendezési külön-bizottság elé több alternatíva került az új színház helyének kijelölését) illetően. Megvan minden remény arra, hogy a városrendezési szakbizottság ebben az ügyben még a nyári szünet előtt dönteni fog, bár a polgármestert a szakbizottság határozata természetesen nemi köti. Minden valószínűség amellett szól, hogy az új szánház a régi helyén marad. A régi színkör lebontása ügyében a közeli napokban fog intézkedni a polgármester. Szendy polgármester különben elutazása előtt olyképen intézkedett, hogy a pályázati hirdeményt, amely az új színház felépítésére vonatkozik, a leggyorsabb időn belül állítsák össze, hogy Buda ne maradjon sokáig színház nélkül. M ssásadelefi nívó alá csökkent Huáapest áruforgalma Illyefalvi értékes adatai a vasutak és Oafók versenyéről a főváros áruforgalmában — Az Uj Budapest tudósítójától — Megállás nélkül éjjel-nappal ömlik a fővárosba az ország nyersanyag és élelmiszerkincse. Évenkint a tehervonatok tízezrei dübörögnek a pályaudvarok felé. És innen vissza, szerte az országba. Ezer és ezer szinültig megrakott hajó siklik a Dunán az ország szívébe, a szekerek és teherautók megszámlálhatatlan tömege halad át a főváros vámsorompóln. Mindmegannyi szála annak a sűrű gazdasági kötélnek, amely a vidéket Budapesthez fűzi. így élelmezi a vidék az ország fővárosát. És így juttatja vissza Budapest, iparcikké feldolgozva, a felhozott nyersanyagokat az ország többi részének. Ennek a szünet nélkül tartó be- és kiáramlásnak, a)z ország gazdasági vérkeringésének, az árúforgalom gazdag adatainak a legjellemzőbb számait gyűjtötte most színes grafikus rajzokba Illyefalvi I. Lajos dr., a fővárosi statisztikai hivatal kitűnő igazgatója. 150 lapból álló hatalmas album- szerű kötet szindúis rajzai, oszlopos és köralakú diagrammok .szemléltetik megkapó képekben, hogy milyen nagy közgazdasági jelentősége van ma Budapestnek országos viszonylatban. Szöveg nélkül is egyszerre megérti úgy a laikus, mint az elmélyedve tanulmányozó szakember. De művészi élményt is talál beimé mindenki, aki. végiglapozza. Statisztikát adott benne a kitűnő tervező. De ez a statisztika földrajzra is tanít, termelési kultúrát is mutat és közlekedési ismereteket is nyújt. Segíti a gazdát, mert megmutatja, mire van szüksége a nagyfogyasztó, millió lakósú külön kis országnak és megtudja, honnan kerülnek ide a vidék felesleges élelmiszercikkei. Útbaigazítja a kereskedőt és az iparost), mert rámutat arra, hogy honnan és mennyi nyersanyag, bányászati, ipari és vegyitermék kerül a fővárosba. Nélkülözhetetlen forrásmunka tehát arra, hogy megmutassa a közgazdasági élet minden bonyolult kérdését. Egyik vonalakban és színekben különösen gazdag oldala az árúforgalom hullámzását tárja elénk — közlekedési eszközök szerint. És bemutatja az árúfelhozatal és elszállítás történetét 1876-tól egészen napjainkig. Bizonyos, hegy az anyagi műveltség és a forgalom fokozódásával lépést kell tartani a közlekedési eszközök fejlődésének is. Nálunk egészen a XIX. század közepéig csak a Duna volt a főváros egyetlen forgalmi eszköze. Stephenson ugyan már 1825-ben megépítette az első gőzvasutat Stocktonítól Darlingtonig, de Magyarországon csak 1846. július 15- én nyílt meg a Pestet Váccal összekötő első vasúti vonal. Harminc évvel később, 1876-ban a főváros 14.6 millió mázsás felhozatalából már 11.6 millió esett a vasútakra -— a hajók 3 milliós felhozatalával szemben. És az innen elszál- ltott árúk közül is 5.6 millió mázsát vittek a vasútak, míg a hajqk csak 1.8 mülió mázsát. A felhozatalban még csak megmaradt valamennyire ez az arány és a hajók igénybevétele nem sok tért veszített. Az 1874. évi részesedésük 22.14%-ról csak 20.21%-ra lanyhult 60 év alatt. De az elszállításnál már súlyos veszteséget szenvedtek. Míg ugyanis 1874-ben a fővárosból elszállított árúknak a 21.99 százalékát rakták hajókra, addig 1934-ben már a felére — 12.39 százalékra — olvadt ez az arány. Jelentős ez a csökkenés abszolút számokban is. Hiszen az idők folyamán olyan erős forgalmat is láttunk, hogy például 1911-ben a 86-7 millió mázsás árúfelhozatalból még 24 millió esett a hajókra és az ez évi elszállítás 35 millió mázsányi tömegéből is 6.9 millió jutott vízi útra. De 1934-ben az 55.3 millió mázsás felhozatalban, a hajók részesedése 11.1 millióra apadt. Az elszállított 11.9 millió mázsából pedig az olcsóbb hajószáüítás már alig másfél millió mázsát kapott csak. Sőt, volt olyan, év is, amikor — a kommunizmus és a román megszállás után, 1919-ben — az egész hajóforgalom, tehát a fel- és elszállítás, összesen alig ért el 800.000 mázsát. Érdekes kép mutatja az utolsó küenc év árúforgalmának megoszlását állomások szerint is. Piros és kékszín(1 körök jelzik itt a vasúti pályaudvaroknak és a dunai kikötőknek a forgalmát. Összesen 50 ilyen állomás van a fővárosban, amelyek közül 33 a MÁV tulajdonában van, egy a Duna-Száva- Adria vasúté, három HÉV állomás, 13 pedig a különböző hajózási vállalatoké és szabadkikötö, A MÁV állomásai közül a felhozatalban úgy 1926-ban, mint 1934-ben a Józsefvárosi teherpályaudvar szerepel a legnagyobb forgalommal. Mindkét évben 6 millió métermázsánál több árút szállítottak ide. A többi pályaudvar azonban már erősen eltérő forgalmat mutat. így 1926-ban a második helyen 5.9 milliós forgalmával a lipótvárosi pályaudvar áll, de nem sokkal marad mögötte a felhozatalban a dunaparti teherpályaudvar 5.3 millió mázsája sem. A Nyugati pályaudvar ebben az évben 3;.4 millió felhozatalával a negyedik) helyen állt. 1934-ben már megváltozik a helyzet. A felhozatalban a Józsefvárosba érkezett 6.1 millió mázsá meg tartotta a vezető helyet. De a második helyre 3.6 millió mázsával már a dunaparti pályaudvar nyomult, míg a Lipótvárosi holtversenyben osztozott a kelenföldivel, egyformán 3.5—3.5 mülió mázsával a harmadik és negyedik helyen. A Nyugati pályaudvar úgy lemaradt, hogy 2.97 millióval még sz Angyalföld is eléje került. A Keleti pályaudvar a teherforgalom szempontjából nem sokat számít. 1934-ben az összes árúfcrgalom nem érte el a másfélmüliő mázsát sem. A HÉV három pályaudvara 1923-ban együttvéve sem haladta meg az 1.6 millió mázsát. 1934-ben pedig még 1 milliós forgalmat sem bonyolított le. A hajóforgalomban az első hely 1926-ban 5.3 millió mázsás összforgalommal a dunabalparti szabadkikötöké volt. 1934-ben a dunajobbparti szabadkikötők vették át a vezetőszerepet és ehhez elég volt most már 3.3 millió mázsás forgalom is. A Petöfi-téri hajóállomás is egyre veszít jelentőségéből. Az 1926Í évi 829.000 mázsás felhozatala 1934-ben 41.000-re apadt. Átvette szerepét a ferencvárosi helyi kikötő 927.000 és a dunaparti teherpályaudvar hajóállomása 1,2 milliós összforgalommal. Illyefalvi dr. gondos adatgyűjtése arra is kiterjedt, hogy az árúforgalom havi hullámzását is megrajzolta 1876-tól 1934-ig. Sőt, kiszámította az egy napra eső átlagot is. Ebből meg- láthajuk, hogy az 1876—1884. évek átlagában a vasúton felhozott árúk súlya naponkénti megoszlásban 40.918 mázsa volt. Az 1906—1914. években ez a napi átlag 138j.938 mázsára duzzadt! és legforgalmasabb hónapban a napi felhozatal átlaga 153.485 mázsát is elért. Ez tíz tonnás vasúti kocsikban 1534 kocsirakománynak felel meg. Az 1926 —1934. évek átlagában 132.553 mázsára lanyhult a vasúti felhozatal napi átlaga. Ebben az időszakban azonban a legforgalmasabb hónapban — októberben — a napi áüag 1726 vasúti kocsira is felment. CCCI CET“ szellőző- jyCuEhUC berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 1—622—06.
