Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-12 / 23. szám
4 ujBimxPFxr US 7 juluft 11 Bornemisza nagy tévedése Előbb kellett volna-e az óbudai és nem a Boráros-téri Horthy Miklós hidat megépíteni? Irta: Pirovits Aladár nyug. székesfővárosi műszaki főtanácsos Legutóbb a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása során Borne- misza miniszter ezt mondta: Az óbudai híd építéséhez az 1938/39. költségvetési év első felében fognak hozzá.. Ezután pedig a következő ki jelenést tette: Igen sok komoly szakértő is azt hangoztatta. hogy előbb kellett volna az óbudai hidat megépíteni, de - ezen■ változtatni, sajnos, nem lehet. Minden okunk és jogunk meg volna annak megállapítására, hogy Bornemisza miniszternek azok a városrendezők adhattak olyan véleményt, amely szerint előbb kellett volna az óbudai hidat megépíteni, t— akik a Fórum és a Városközpont elvi álláspontján állva, és igen szelíden mondva, ezeknek a halvaszületett eszméknek irányelveit és vezelőszemponjjait vallják magukénak és ezeknek hívei. Sorakoztassuk fel azokat az érveket, melyek döntően bizonyítják a sorrendben az illetékes fórum hivatott rendelkezésének helyességétMindazok lelkivilágában, akik a sorrendet élhibázottnak mondják, félre- ismerhetetlenül rátalálhatunk olyan lelki okokra, melyek őket elhatározásukban befolyásolták és amelynek következtében azután korlátozva voltak abban, hogy tárgyilagosan ítélkezzenek. Ezért van azután ebben a kérdésben annyi elfogult ítélet. Ilyen okok az elsősorban érdekelt óbudai polgároknak azok a nyilatkozatai, melyek szerint Óbuda a főváros mostoha gyermeke, és amióta a fővárossal való egyesítés megtörtént, Óbudát minden alkalommal háttérbe szorították. Hogy ez az állíttás mennyiben igazságos és helytálló, megítélhető, ha ösz- szehasonlítást teszünk a Ferenc- és Józsefvárosok külső részeivel és vizsgáljuk, miként néznek ki ezek. Még a váDugatíyus-, körforgó- és turbinaszivattyuk, tűzoltó- szerek, gőz-, víz- és gáz- armatúrák, útépítő gépek, köztisztasági szerek, gőz- fertőtlenitő berendezések, Jobbágy-^ie ■j barnaszénttizelésü foly- í ton égő kályhák. Gépjármüvek, diósgyőri go lyóscsapágyak. Magyar Királyi ALLAMI VASGYÁRAK Kereskedelmi Képviselete R.-T. Budapest, Vili., Múzeum-körút 18. Telefon : 13-33 94.- Levélcím: Budapest 72, Postafiók: 61. rosmaghoz közeli helyeken, pl. a Sán- dor-utcában és ennek környékén is találhatunk olyan házsorokat, melyek ősi viskók, ahol még 200 esztendős udvarok is vannak. Az említett külvárosokat pedig még most is a volt roi- limárik és konflisok utódai lakják rozoga földszintes házaikban. Arról csak a sors tehet, hogy Óbudát annak idején mint teljesen elszegényedett, későbben pedig a filoxéra által tönkretett közönséges faluként kellett átvennie és tovább fejlesztenie a fővárosnak, ahol a korszerű fejlődés lehetőségei még csak nyomokban sem mutatkoztak. Mert hiszen kell-e döntőbb bizonyíték, mely a most állítottakat igazolja, hogy Óbudát még ma sem szeli át fővasut, pedig ez szükséges kritériuma a városias irányban való fejlődésnek. Bizonyíték a Nyugati pályaudvar környéke, de még inkább a Keleti pályaudvaré, ahol az ú. n. Csikágó-negyed (nevét is innen kapta) minden képzeletet felülmúló népesedésével elérte azt, hogy ma a legsűrűbben lakott városrész, melynek helyén 40 évvel ezelőtt rózsakertek terültek el. A természettől fogva fejlődésre predesztinált városrésszel úgy vagyunk, mint a tehetséges gyermekkel, akiből a tehetség akárhogyan, de kitör és érvényesülést követel. De vájjon hogyan is gondolhatnánk ilyen értelemben ó- budára, amikor elég volt neki a többi városrésszel való összeköttetés céljaira az a Zsigmond-utca, mely a Császárfürdő előtt csak 15 m, tehát egy közönséges lakó-utcával azonos szélességű Mindezek ellenében elgondolhatjuk, hogy mi lesz' most majd a Kelenfölddel, ha ott a budai központi pályaudvar elkészül és hivatva lesz a Balatonról, az egész Dunántúlról, Jugoszláviából, Fiume és az egész Olaszországból majdan érkező fő vasutakat befogadni és azok utasait a legrövidebb úton, az új Horthy Miklós-hídon át a főváros szívébe juttatni. Ellenben Óbudán, az Esztergom—dorogi vasút marad továbbra is, mint egyszerű vicinális a maga egyedüliségében. Menjünk tovább. Egy másik lelki ok, mely a sorrendi megállapításban ítélkezőket talán még jobban befolyásolja, ez a munka alatt levő Margit-híd átépítése. És itt mutathatnak most reá a szakértők munkájára. Közlekedési szakférfiúnak a Közlekedés című komoly szaklapban írt cikke azt hangsúlyozta, hogy a Margit-hídat nem is kellett volna átépíteni, merít az általa gyűjtött statisztikai adatok sehogy sem igazolják az átépítés szükségességét. Ehelyett építették volna meg az óbudai hidat! Az ilyen nyilatkozattal szemben nem is lehet helye a komoly vitának. Ezt mellőzzük is, és utalunk Algyay Hubert Pálnak, a Közmunkatanács ez- időszerinti alelnökének a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, annak út-, vasút- és hídépítési szakosztályában 1935 március 7-én tartott előadására. Itt mindenekelőtt, ki kell jelentenem, hogy a sorrendi megállapítás illetékes szaktekintélyeként Álgyay Hubert megnevezésére nézve bizonyára egyhangú a vélemény. Ebben az 5 előadásában a híd rekonstrukciója, a kiszélesítés szüksége, a Margit-híd mint Budapest legforgalmasabb, egyben azonban legkeskenyebb forgalmi vonala, — az a kérdés továbbá, vájjon mentesíti-e az óbudai híd a Margit-hídat, valamint az a kérdés, hogy a Margit-híd körül a népsűrűség lényegesen nagyobb, mint Óbudán, továbbá az a körülmény, hogy a Lánchíd el van zárva a teherforgalom elől, és a Bécs—budapesti országutat is Solymárnál elterelik ó- budáról, végül pedig, hogy a Margit- hídi teherforgalom az összforgalomnak csak 15—16%-a, tehát az óbudai híd a Margit-híd forgalmára lényeges tehermentesítést nem is jelenthet, stb., stb., — mindezek együttvéve Álgyay Hűbérinek a legilletékesebb szakfórum előtt tartott előadása keretében oly meggyőzően igazolják a hídépítés kérdésében a szakszerűséget és a megvalósításban a logikai sorrendet, hogy akiknek eddig bárminő kételyei voltak bármilyen irányban, — teljes megnyugvással tekinthetik a hídépítkezé- seknek folyamatban levő eseményeit. A lelki okok közül, melyek befolyásolhatják az egyéni meggyőződést az itt tárgyalt hídkérdések körében, —- felemlítünk még egyet, és ez a Hun- gária-körút. Ez a kérdés tehát város- rendezési szempontból tekinti át az óbudai híd-probléma szerves egészét. Gyakran hallhattuk azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint az óbudai híd elkészítését azért is halogatják, meri a Hungária-körút még nem kész, így tehát a helyzet nem is lehet olyan, mint a lágymányosi hídnál, ahol a Nagykörút immár ünneplő ruhában fogadhatja az új hidat. Viszont pedig halljuk azt is, hogy a Hungária-körűttal azért kell késlekedni, mert az óbudai híd még nem kész. Az ilyen circulus vitiosus-szierű okoskodás igazolja legjobban, hogy nincs helyén az igazság. Itt különben is újból megszólaltathatjuk azt a szomorú tónust, mely sorainkból legelői kicsendült. A városrendezés-tudomány és gyakorlat körében még most sem ment át a tudatba az az igazság, hogy a körútnak nincs létjogosultsága a városban. A mi villamos közúti közlekedésünk minden nyomorúságának alapoka a Nagykörút. Ezt természetesen részleteiben is meg kellene magyarázni, amire azonban itt hely nincs. De elégséges, ha a Hun- gária-körútat a maga egészében átvizsgáljuk. Ez a körút ugyanis majdnem egészen nyitva van már, és alig használják, csak egyes részeiben. Hogy volna tehát képes ez a körút az óbudai hidat, ha kész lesz, forgalmilag fellendíteni? Hogy valamely körútnak menynyire nincsen forgalmi jelentősége, meggyőző módon bizonyítja ezt a szegedi Nagykörút, melyen a városfejlődés már túlhaladt, de a kőrútján még most is, — 60 esztendő után — fű terem. így leszünk a Hungária-körűttal még akkor is, mikor az óbudai híd már régen készen lesz. Nem lehet az óbudai híd létjogosultságát elvitatni és pedig annál az oknál fogva, mert a híd számára kijelölt hely körül a Duna mindkét oldalán a főváros immár eléggé kifejlett, de nagy tévedés ennek a hídnak most már olyan nagy forgalmid jelentőséget tulajdonítani. Az itt felsoroltakkal az állítás helyessége eléggé bizonyítva van, és ugyanerre a konklúzióra jut Álgyay Hubert az említett előadása alkalmából felsorolt érvei útján. Nyugodjunk meg most már véglege- gesen, hogy a hídépítés sorrendjét a leglogikusabb módon állapították meg. Faredőnyjavitást '.saluzia éa váazonroletta készítését, karbantartását és javítását szakszerűen. Jótállással legolcsóbban vállalja T. Kovács László. VI. Szín vei Merse-n. 54. __________Telefon- '-183 21 Ké nyelmessé teszi otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárp tóivá minden stylhen Kombinált és irodaberendezések nagy választékba! Magyar Bőrszékiparnál Budapest V., Mérleg-u. 4. Telefon 1—sin iá. Javítást vállalunk LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, Vili., Orczy-ut 22. Telefon t 1-429-51. „fitemit FAL- ÉS BUTORBURKOLÁSOK BEMUTATÓ HELYISÉGE VI., Ó-UTCA 4. szám Telefon: ll5—416. A régi tipusu pianino elfedte a zongorázót! MUSICA zongoragyár szenzációs uj tipusu KIS PIANINO JA műim 96 mi. magái! A modern lakás hangszere t 7 oktáv, teljes hangerösség. Gyári uj hangszer ára P 875.ab Budapest Rendkívüli fizetési könnyítések l Tekintse meg kirakatunkat! Eladási termek: Bedapest VII., Erzsébet kfirot 43. (Royal Apollónál) Telefon : 14 50-63. Biehn János R. t. Budapest, V., Alkotmány-u. 21. Telefon: 1—153—50. 4azfalíozás, szigetelés, fedéllemez — tetőfedés, motorbenzol, parafln.
