Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-12 / 23. szám

4 ujBimxPFxr US 7 juluft 11 Bornemisza nagy tévedése Előbb kellett volna-e az óbudai és nem a Boráros-téri Horthy Miklós hidat megépíteni? Irta: Pirovits Aladár nyug. székesfővárosi műszaki főtanácsos Legutóbb a kereskedelmi tárca költ­ségvetésének tárgyalása során Borne- misza miniszter ezt mondta: Az óbudai híd építéséhez az 1938/39. költségve­tési év első felében fognak hozzá.. Ez­után pedig a következő ki jelenést tette: Igen sok komoly szakértő is azt han­goztatta. hogy előbb kellett volna az óbudai hidat megépíteni, de - ezen■ vál­toztatni, sajnos, nem lehet. Minden okunk és jogunk meg volna annak megállapítására, hogy Bornemi­sza miniszternek azok a városrendezők adhattak olyan véleményt, amely sze­rint előbb kellett volna az óbudai hi­dat megépíteni, t— akik a Fórum és a Városközpont elvi álláspontján állva, és igen szelíden mondva, ezeknek a halvaszületett eszméknek irányelveit és vezelőszemponjjait vallják magukénak és ezeknek hívei. Sorakoztassuk fel azokat az érveket, melyek döntően bi­zonyítják a sorrendben az illetékes fó­rum hivatott rendelkezésének helyessé­gét­Mindazok lelkivilágában, akik a sor­rendet élhibázottnak mondják, félre- ismerhetetlenül rátalálhatunk olyan lelki okokra, melyek őket elhatározá­sukban befolyásolták és amelynek kö­vetkeztében azután korlátozva voltak abban, hogy tárgyilagosan ítélkezze­nek. Ezért van azután ebben a kérdés­ben annyi elfogult ítélet. Ilyen okok az elsősorban érdekelt óbudai polgá­roknak azok a nyilatkozatai, melyek szerint Óbuda a főváros mostoha gyer­meke, és amióta a fővárossal való egyesítés megtörtént, Óbudát minden alkalommal háttérbe szorították. Hogy ez az állíttás mennyiben igaz­ságos és helytálló, megítélhető, ha ösz- szehasonlítást teszünk a Ferenc- és Jó­zsefvárosok külső részeivel és vizsgál­juk, miként néznek ki ezek. Még a vá­Dugatíyus-, körforgó- és turbinaszivattyuk, tűzoltó- szerek, gőz-, víz- és gáz- armatúrák, útépítő gépek, köztisztasági szerek, gőz- fertőtlenitő berendezések, Jobbágy-^ie ■j barnaszénttizelésü foly- í ton égő kályhák. Gép­jármüvek, diósgyőri go lyóscsapágyak. Magyar Királyi ALLAMI VASGYÁRAK Kereskedelmi Képviselete R.-T. Budapest, Vili., Múzeum-körút 18. Telefon : 13-33 94.- Levélcím: Budapest 72, Postafiók: 61. rosmaghoz közeli helyeken, pl. a Sán- dor-utcában és ennek környékén is ta­lálhatunk olyan házsorokat, melyek ősi viskók, ahol még 200 esztendős udvarok is vannak. Az említett külvá­rosokat pedig még most is a volt roi- limárik és konflisok utódai lakják rozoga földszintes házaikban. Arról csak a sors tehet, hogy Óbudát annak idején mint teljesen elszegénye­dett, későbben pedig a filoxéra által tönkretett közönséges faluként kellett átvennie és tovább fejlesztenie a főváros­nak, ahol a korszerű fejlődés lehetősé­gei még csak nyomokban sem mutat­koztak. Mert hiszen kell-e döntőbb bi­zonyíték, mely a most állítottakat iga­zolja, hogy Óbudát még ma sem szeli át fővasut, pedig ez szükséges kritériu­ma a városias irányban való fejlődés­nek. Bizonyíték a Nyugati pályaudvar környéke, de még inkább a Keleti pá­lyaudvaré, ahol az ú. n. Csikágó-ne­gyed (nevét is innen kapta) minden képzeletet felülmúló népesedésével el­érte azt, hogy ma a legsűrűbben lakott városrész, melynek helyén 40 évvel ez­előtt rózsakertek terültek el. A természettől fogva fejlődésre pre­desztinált városrésszel úgy vagyunk, mint a tehetséges gyermekkel, akiből a tehetség akárhogyan, de kitör és ér­vényesülést követel. De vájjon hogyan is gondolhatnánk ilyen értelemben ó- budára, amikor elég volt neki a többi városrésszel való összeköttetés céljaira az a Zsigmond-utca, mely a Császár­fürdő előtt csak 15 m, tehát egy közön­séges lakó-utcával azonos szélességű Mindezek ellenében elgondolhatjuk, hogy mi lesz' most majd a Kelenföld­del, ha ott a budai központi pályaud­var elkészül és hivatva lesz a Balaton­ról, az egész Dunántúlról, Jugoszláviá­ból, Fiume és az egész Olaszországból majdan érkező fő vasutakat befogadni és azok utasait a legrövidebb úton, az új Horthy Miklós-hídon át a főváros szívébe juttatni. Ellenben Óbudán, az Esztergom—dorogi vasút marad to­vábbra is, mint egyszerű vicinális a maga egyedüliségében. Menjünk tovább. Egy másik lelki ok, mely a sorrendi megállapításban ítélkezőket talán még jobban befolyá­solja, ez a munka alatt levő Margit-híd átépítése. És itt mutathatnak most reá a szakértők munkájára. Közlekedési szakférfiúnak a Közlekedés című ko­moly szaklapban írt cikke azt hang­súlyozta, hogy a Margit-hídat nem is kellett volna átépíteni, merít az általa gyűjtött statisztikai adatok sehogy sem igazolják az átépítés szükségességét. Ehelyett építették volna meg az óbudai hidat! Az ilyen nyilatkozattal szemben nem is lehet helye a komoly vitának. Ezt mellőzzük is, és utalunk Algyay Hubert Pálnak, a Közmunkatanács ez- időszerinti alelnökének a Magyar Mér­nök és Építész Egyletben, annak út-, vasút- és hídépítési szakosztályában 1935 március 7-én tartott előadására. Itt mindenekelőtt, ki kell jelentenem, hogy a sorrendi megállapítás illetékes szaktekintélyeként Álgyay Hubert meg­nevezésére nézve bizonyára egyhangú a vélemény. Ebben az 5 előadásában a híd rekonstrukciója, a kiszélesítés szüksége, a Margit-híd mint Budapest legforgalmasabb, egyben azonban leg­keskenyebb forgalmi vonala, — az a kérdés továbbá, vájjon mentesíti-e az óbudai híd a Margit-hídat, valamint az a kérdés, hogy a Margit-híd körül a népsűrűség lényegesen nagyobb, mint Óbudán, továbbá az a körülmény, hogy a Lánchíd el van zárva a teher­forgalom elől, és a Bécs—budapesti országutat is Solymárnál elterelik ó- budáról, végül pedig, hogy a Margit- hídi teherforgalom az összforgalomnak csak 15—16%-a, tehát az óbudai híd a Margit-híd forgalmára lényeges te­hermentesítést nem is jelenthet, stb., stb., — mindezek együttvéve Álgyay Hűbérinek a legilletékesebb szakfórum előtt tartott előadása keretében oly meggyőzően igazolják a hídépítés kér­désében a szakszerűséget és a megvaló­sításban a logikai sorrendet, hogy akik­nek eddig bárminő kételyei voltak bármilyen irányban, — teljes meg­nyugvással tekinthetik a hídépítkezé- seknek folyamatban levő eseményeit. A lelki okok közül, melyek befolyá­solhatják az egyéni meggyőződést az itt tárgyalt hídkérdések körében, —- felemlítünk még egyet, és ez a Hun- gária-körút. Ez a kérdés tehát város- rendezési szempontból tekinti át az óbudai híd-probléma szerves egészét. Gyakran hallhattuk azokat a nyilatko­zatokat, amelyek szerint az óbudai híd elkészítését azért is halogatják, meri a Hungária-körút még nem kész, így te­hát a helyzet nem is lehet olyan, mint a lágymányosi hídnál, ahol a Nagy­körút immár ünneplő ruhában fogad­hatja az új hidat. Viszont pedig hall­juk azt is, hogy a Hungária-körűttal azért kell késlekedni, mert az óbudai híd még nem kész. Az ilyen circulus vitiosus-szierű okoskodás igazolja leg­jobban, hogy nincs helyén az igazság. Itt különben is újból megszólaltathat­juk azt a szomorú tónust, mely soraink­ból legelői kicsendült. A városrende­zés-tudomány és gyakorlat körében még most sem ment át a tudatba az az igazság, hogy a körútnak nincs létjogo­sultsága a városban. A mi villamos közúti közlekedésünk minden nyomo­rúságának alapoka a Nagykörút. Ezt természetesen részleteiben is meg kel­lene magyarázni, amire azonban itt hely nincs. De elégséges, ha a Hun- gária-körútat a maga egészében átvizs­gáljuk. Ez a körút ugyanis majdnem egészen nyitva van már, és alig hasz­nálják, csak egyes részeiben. Hogy volna tehát képes ez a körút az óbudai hidat, ha kész lesz, forgalmilag fellen­díteni? Hogy valamely körútnak meny­nyire nincsen forgalmi jelentősége, meggyőző módon bizonyítja ezt a sze­gedi Nagykörút, melyen a városfejlő­dés már túlhaladt, de a kőrútján még most is, — 60 esztendő után — fű te­rem. így leszünk a Hungária-körűttal még akkor is, mikor az óbudai híd már régen készen lesz. Nem lehet az óbudai híd létjogo­sultságát elvitatni és pedig annál az oknál fogva, mert a híd számára ki­jelölt hely körül a Duna mindkét ol­dalán a főváros immár eléggé kifejlett, de nagy tévedés ennek a hídnak most már olyan nagy forgalmid jelentőséget tulajdonítani. Az itt felsoroltakkal az állítás helyessége eléggé bizonyítva van, és ugyanerre a konklúzióra jut Álgyay Hubert az említett előadása al­kalmából felsorolt érvei útján. Nyugodjunk meg most már véglege- gesen, hogy a hídépítés sorrendjét a leglogikusabb módon állapították meg. Faredőnyjavitást '.saluzia éa váazonroletta készítését, kar­bantartását és javítását szakszerűen. Jót­állással legolcsóbban vállalja T. Kovács László. VI. Szín vei Merse-n. 54. __________Telefon- '-183 21 Ké nyelmessé teszi otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárp tóivá minden stylhen Kombinált és irodaberendezések nagy választékba! Magyar Bőrszékiparnál Budapest V., Mérleg-u. 4. Telefon 1—sin iá. Javítást vállalunk LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, Vili., Orczy-ut 22. Telefon t 1-429-51. „fitemit FAL- ÉS BUTORBURKOLÁSOK BEMUTATÓ HELYISÉGE VI., Ó-UTCA 4. szám Telefon: ll5—416. A régi tipusu pianino elfedte a zongorázót! MUSICA zongoragyár szenzációs uj tipusu KIS PIANINO JA műim 96 mi. magái! A modern lakás hangszere t 7 oktáv, teljes hangerösség. Gyári uj hangszer ára P 875.­ab Budapest Rendkívüli fizetési könnyítések l Tekintse meg kirakatunkat! Eladási termek: Bedapest VII., Erzsébet kfirot 43. (Royal Apollónál) Telefon : 14 50-63. Biehn János R. t. Budapest, V., Alkotmány-u. 21. Telefon: 1—153—50. 4azfalíozás, szigetelés, fedéllemez — tetőfedés, motorbenzol, parafln.

Next

/
Thumbnails
Contents