Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-18 / 16. szám
1936 április 18. IU MUDAPES1 Alaptalan pereskedések a főváros árvaszéke ellen Csorna elnök, Wester elnökhelyettes és Kovács Jenő nyug* elnökhelyettes ellen indított kártérítési perével a Kúria jog* erősen elutasította Zwack Györgyöt Vásároljunk magyar árut! Magyar kéz munkája a MÜSICA zongora és pianínó Előnyös ának, különleges tisztviselői kedvezmények Váltó, kezelési költség nincs Kérjen díjmentes tájékoztatót a „Napi 1 P-s akcióinkra” Musiaa zongora és hangszerkereskedel/mi rt, Budapest, VII., Erzsébet körút 43. Royal Apolló. Tekintse meg kiállításunkat a Nemzetközi Vásáron az Iparcsarnokban — Az Uj Budapest tudósítójától — A budapesti árvaszék nagytekintélyű elnöke — mint annakidején az Uj Budapest részletesen megírta — az elmúlt esztendei munkásságról szóló, a köz- igazgatási bizottsághoz beterjesztett jelentősében tiltakozott az alaptalan és rosszhiszemű kártérítési perek indítása ellen. Rámutatott Csorna Kálmán árvaszéki elnök arra, hogy az árvaszéki tisztviselők bírói úton történő felelős- ségrevonása az intézkedésre hivatott tisztviselőknél bizonyos félelemérzetet váltott ki. Az utóbbi öt éven belül öt kártérítési kereset indult az árvaszék tisztviselői, illetve a székesfőváros ellen. Az öt per közül hármat jogerősen befejeztek a bíróságok, a bíróság mindegyikben megállapította, hogy az árvaszék, vagy az intézkedésre jogosult árvaszéki tisztviselőket sem szándékosság, sem súlyos gondatlanság nem terhelte és a tisztviselők intézkedése és a károsodás között okozati összefüggés megállapítható nem volt. Az öt per közül egy még kezdeti stádiumban van, az ötödiket pedig, amelyet a legutóbbi napokban végérvényes elutasító ítélettel fejezett be a királyi Kúria, az alábbiakban ismertetjük: A szóbanforgó kártérítési pert Zwack György indította Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök, Wester Gusztáv dr. árvaszéki elnökhelyettes és Kovács Jenő nyug. árvaszéki elnökhelyettes ellen 7849 pengőért a budapesti törvényszék előtt. A perben az a kérdés került elbírálásra: mily esetekben felelősek az árvaszéki tisztviselők hivataluk körében hozott határozatokért. A megállapított tényállás szerint Zwack Miksa és neje volt budapesti lakosok még 1906-ban közjegyzői okiratban közös kölcsönös és viszonos végrendeletet alkottak, amelyet 1911-ben pótvégrendelettel egészítettek ki. A végrendelkezők a túlélő házastársat nevezték ki örökös gyanánt, mindkettőjük elhalálozása esetére pedig vagyonukat egyenlő arányban Ákos és Ilona nevű gyermekeikre hagyták azzal a kikötéssel, hogy Zwack Ákos esetleges előbbi elhalálozása esetén, helyébe törvényes örökösei lépnek. Zivack Miksáné férje előtt halt el, ■Zwack Miksa pedig 1917-ben újabb végrendeletet alkotott, amelyben a neje elhalálozása óta szerzett vagyonát Ákos fiára hagyta. 1919-ben pedig pótvégrendeletet alkotott, amelyben Zwack Györgyöt — Zwack Ákos fiát, azaz saját unokáját köteles részre szorította. 1919. március 24-én meghalt az apa, Zwack Ákos és 1920. február 6-án meghalt a nagyapa, Zwack Miksa, aki után ingókon kívül egy budapesti ingatlan maradt örökség gyanánt. A megtartott hagyatéki tárgyaláson a két kiskorú gyermek, Zwack György és Zwack Zsuzsanna között oly hagyatéki osztály-egyezség jött létre, amely szerint Zwack György — akit a hagyatéki tárgyaláson gyám képviselt — elfogadta a köteles részre szorító végrendeletet és így Zwack György a hagyatéki ingatlan negyed részét kapta, míg kiskorú testvére, Zwack Zsuzsanna kapta az ingatlan % részét. Ezt az osz- tályegyességet a gyámhatóság is jóváhagyta és ebből keletkezett a per az árvaszéki főtisztviselők ellen. Ugyanis Zwack György 1928-ban pert indított testvére, az időközben nagykorúvá vált Zwack Zsuzsanna, férjezett Bonyhárd Lászlóné ellen az ingatlanra vonatkozó megállapodás érvénytelenítése és kártérítés iránt. A perben Zwack György pernyertes lett és a budapesti törvényszék kötelezte is testvérét, hogy az időközben elidegenített ingatlanból Zwack Györgyre eső, de meg nem kapott egy hányad fejében 6849 pengő tőkét, annak kamatait és a perköltséget megfizesse. Ez a követelés azonban behajthatatlan maradt, mivel Bonyhárd Lászlóné sz. Zwack Zsuzsanna 1931-ben Amerikába költözött. Ezek után Zwack György pert indított az árvaszék fenti határozatában részt vett tisztviselők ellen és kérte, hogy az árvaszéki tisztviselők kötelez- tessenek azon összeg megfizetésére, amelyet Bonyhárd Lászlóné szül. Zwack Zsuzsannán behajtani nem tudott. Keresetében azon az alapon kérte az árvaszéki határozatban résztvett tisztviselőket marasztalni, hogy a tisztviselők mulasztást követtek el, mivel nem rendeltek ki részére a hagyatéki tárgyaláson gondnokot, a megállapodást jóváhagyó határozatot a gyámnak kézbesítették és így kizárták a jogorvoslat lehetőségét a reá nézve sérelmes határozat ellen. Az árvaszéki főtisztviselők ügyvédei előadták, hogy az egyesség jóváhagyásából kifolyólag őket semminemű köte- lesség-szegés, vagy gondatlanság nem terheli, annál kevésbé, mivel az egyik kiskorú, Zwack Zsuzsanna részére az árvaszék ügygondnokot ki is rendelt és előadták azt is, hogy Zwack György — 1924-ben nagykorúnak lett nyilvánítva — ennek ellenére az egyesség érvénytelenítése iránt csak 1928-ban indított pert és ez a késedelem volt az oka annak, hogy testvérén követelését nem tudta behajtani, mert ezen hosszú idő alatt leánytestvére az ingatlant eladta és ezért vált a követelés behajthatatlanná. A budapesti törvényszék felperest keresetével elutasította. Az ítélet indokolása szerint az a körülmény, hogy az árvaszék az anyagi jog ellenére hagyta jóvá az osztályegyességet, nem szolgálhat marasztalási alapul, mivel tételes törvény és teljesen kialakult joggyakorlat hiányában — amit bizonyít az is, hogy az említett perben a bíróságok is eltérő állásponton voltak — az árvaszéki főtisztviselőket gondatlanság vagy hivatali kötelesség megszegése nem terheli. Közömbös az a körülmény is. hogv a gyámhatóság nem felperes, hanem kiskorú nővére részére rendelt ki eseti gondnokot, mivel a gyámi törvény 30. §-a nem határozza meg, hogy melyik kiskorú részére kell gondnokot kirendelni és mert a volt közös gyám az eseti gondnok kirendelése után, már csak a felperest képviselte és annak érdekében a sérelmes gyámhatósági határozatot köteles lett volna \megfelleb- bezni. így tehát a kiskorúak jogszerűen voltak képviselve. Az ítélőtábla és a Kúria ugyancsak elutasította a felperest és kötelezte a felmerült költségek megfizetésére. A Kúria ítéletének indokolása szerint helyesen fejtették ki az alsóbiróságok. hogy nincs oly jogszabály, amely meghatározná, hogy az ellenérdekű kiskorúak közül melyek részére kell az árvaszéknek a gyámi törvény 30. §-a értelmében eseti gondnokot kirendelni. Figyelembe vette a Kúria, hogy az egyesség jóváhagyása előtt az árvaszék kikérte a tiszti ügyész véleményét, akinek szintén nem volt észrevétele az egyesség ellen és figyelembe vette azt is, hogy felperes gyámja is hozzájárult az egyességhez, továbbá felperes — aki akkor 21 életévét túlhaladta — saját személyében is beleegyezett a hagyatéknak az egyesség szerinti felosztásába. Háromszázezer pengőt ad kölcsön a kerepesí-uíl temető a farkasrétinek Kápolnát és árkádos sírboltokat épít Salamon tanácsnok a farkasréti temetőben ■ —• Az Uj Budapest tudósítójától — A polgármester hozzzájárult a főváros törvényhatósági bizottságának azon határozatához, amely szerint a kere- pesi-temetőnek kertészet céljaira használt területéből ötezer négyszögölet adnak el négyszögölenként hatvan pengős egységár mellett a Magyar Rug- gyantaárugyár R. T.-nek. A telek átadása már meg is történt, a részvénytársaság a vételárat befizette a főváros központi pénztárába. Az eladást perfektuáló közgyűlési határozatban utalás történt arra, hogy az eladásból befolyó összeget a főváros a kerepesi-úti temető központi ravatalozójának felépítésére fogja használni. A háromszázezer pengő hasznosítását illetően most sorrendi változás történt, eszerint a szóbanforgó összeget temetői célokra fogják felhasználni, de nem a kerepesi-úti, hanem a farkasréti temetőben. Erről az újonnan felbukkant tervről Solomon Gézo dr. tanácsnok, a közegészségügyi osztály vezetője a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Elsősorban pénzügytechnikai okai vannak, hogy egyelőre halasztást szenved a kerepesi-úti temető központi ravatalozójának megépítése és hogy a Gummigyártól kapott összeget a farkasréti temető fejlesztésére fordítjuk. A farkasréti temetőben teljesen elfogytak a sírboltok és az egyre növekvő keresletnek nem tudunk eleget tenni. Árkádos sírboltokat fogunk építeni a gummi- gyári pénzből a farkasréti temetőben oly képen, hogy az árkádok zárt négyszöggé fogják kiképezni a ravatalozó helyiségek előtti térséget. — Arra is szolgálni fog a kapott háromszázezer pengő, hogy a farkasréti temetőben ötszáz embert befogadó kápolnát építsünk. Az építendő kápolna — amely alatt szintén lesznek sírboltok — egyben az ottani helyi lelkészség temploma is lesz, amint azt a bíboros-hercegprímás úr a fővároshoz intézett átiratában kérte. Az árkádos sírboltok elárusításából háromszáztízezer pengőt irányoztunk elő, úgyannyira, hogy két-há- rom éven belül a sírboltok és a kápolna építési költsége vissza fog térülni a fővárosnak. Ekkor azután sor kerül arra, hogy a kerepesi-úti temető az új nagy ravatalozó megépítése céljából visszakapja a kölcsönt a farkasréti temetőtől. Kőssénbánya 's Téglagyár Társulat Pes/en (DRÄSCHE) Budapest, V., Klotild-utca 3. Telefon : 25-5-54 25-5-85 és 25-5-56
