Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-04 / 14-15. szám
6 ZLZMIBAPESF 1936 április 4. Tör öle világ Pesi-Budán Irta: LIBER ENDRE — Második közlemény — B a 11 a g i állításait erősíti meg Wild János nürnbergi polgár leírása is, aki mint a törökök rabja került Budára; ö leírja azt, hogy milyen olcsó itt minden a környéken, úgyhogy, ha ö szabad ember lenne, nem is menne máshova lakni. Károlyi Árpád, aki Budapest főváros megbízásából 1886-ban Budavár visszafoglalásának 200 éves évfordulója alkalmából adta ki emlékkönyvét, ebben a könyvben többek között ezeket írja: „Kétséget nem szenved, hogy az a város, ahol kalmár szellemű örmények letelepedtek, ahol jómódú polgárság lakik, ahol a gazdag zsidók kincsekkel bíztatják a várvédö török katonaságot a szívós ellenállásra, ahol egyes iparágak kifejlődnek, melyek, mint finom szattyánmunka pénzbőséget, vagy mint a cserző vargaság bőrkereskedést tételez fel, minden dekadenciája dacára, 1686. előtt elég élénk forgalommal bírhatott. Utóvégre is a török közigazgatásnak Magyarországban Buda volt a centruma; bármily hitványul álltak is a török birodalom financiális ügyei, mégis elég pénz megfordult Budán. Hozzájárult ehhez az, hogy Buda volt igen sok nyugalmazott vagy tisztségéből elbocsátott agának és török főtisztnek, meg kincstári katonának, bírónak a penzionopolisa. Itt morzsolta le a kenyere száraz maradékát, itt a hévvizek közelében élvezte 4—5000 oszporányi havi nyugdíját akárhány, pedig ez a 40—50 forintnak megfelelő havi jövedelem elég sok volt abban az időben s néhány tucat ilyen nyugdíjas egyén pénzét bizony meg lehetett érezni a forgalomban“. Igen érdekes E r ő d i Simon zágrábi püspök, horvát bánnak 1533 július 9-én N á d a s d y Tamáshoz Budáról írt levele, amelyben közli, hogy a török hajóhad a Dunán a Felhévviz táján áll.1' A törökök között igen nagy a fegyelem — írja — senkivel szemben nem gáncsoskodnak, nem kevélyked- nek és ebben felülmúlják a németeket is, akinek legjobb kikerülni az útjukból. A török katonák érintkeznek, barátkoznak a magyar katonákkal is, megfizetik mindennek az árát, takarékosan élnek, megelégszenek a paraszti ételekkel, az asszonyokkal szemben még nagylelküsködnek is." Hasonlóképen enyhe S i k 1 ó s s y Lászlónak „A magyar középkor erkölcse" című könyvében foglalt leírása. Ebben a könyvében a következőket írja: „Buda fontos és forgalmas város volt a török időben is, elsősorban hatalmasan megerősített és felszerelt vár volt, de kereskedelmi szempontból is megtartotta a fontosságát. Igaz, hogy a törökök a katonai szempontoknak mindent alárendeltek s a várost rendkívül elhanyagolták, a város piszkos volt és omladozó, de mindezen felül Budának abszolút kiváló kereskedelmi fekvése volt. A töi’ök is kalmárkodó nép volt, de a Várban mardt, sőt ott megszaporodott a zsidóság is. Volt még egy fajtája Buda lakosságának, ezek a rácok voltak, akiket már Zsigmond király ideje alatt is látunk Budán megtelepedni. A ráczokat részint maguk előtt hajtották a törökök, részint magukkal hozták. Ezek a rácok a Várhegy déli oldalán és délnyugati sarkában telepedtek meg, itt kezdődött a Ráczvá- ros vagy a Tabán, amely törökül sarkot vagy talpat jelent. A Tabán mag- vát a török timárok deszkatetejü, emeletes téglaházai alkották, ezekhez csatlakoztak a ráczok silányabb házacskái. A tabáni házaknak a száma Evlia C s ő 1 je b i szerin,t {megközelítette az ezret." Ugyancsak S i k 1 ó s s y mondja azt, hogy Magyarországot tulajdonképen nem a törökök pusztították el, hanem elsősorban a hódító császári zsoldosok, másodsorban az egymással szembekerülő császárpárti és törökpárti magyar katonaság; kultúrális emlékeink romlását is csak részben tudhatjuk be a képromboló törököknek, akik velünk, mint ellenséggel is jobban bántak, mint a jóbarát felszabadító szövetségesek, ■akikhez az ország döntő-súlyú része olyan lelkesedéssel csatlakozott a mohácsi vész után. Sokat panaszkodunk amiatt — mondja Siklóssy —, hogy Mátyás király gyönyörű várát a törökök pusztították el. Ez valótlanság! A törökök csak elhanyagolták és romlani engedték, de maga a vár még állt a török uralom alatt, amint ezt különben Evlia Cselebi is leírta, rengeteg művészeti és kultúrális kincset rejtett magában az utókor számára, melyek javarésze megmaradhatott volna, ha a császári seregek nem a legnagyobb vandalizmussal hajtották volna végre az ostromot. Az is tudvalevő dolog, hogy magát a várat és Buda városát a vár visszafoglalása uán szabad zsákmányul engedték át a katonáknak. így esett meg az, hogy a magyar fővárosnak az előző két évszázad viszontagságai alig okoztak kárt ahhoz a rettenetes pusztításhoz képest, amely a visszafoglaláskor és az azutáni időben történt. A város piszkos voltával szemben meglepő volt a fürdők pompája és nagyszerű hygienikus berendezése, a fürdők bensejében mindenütt példás rend és tisztaság uralkodott. A legkedvezőbb leírást a török hódoltság korából Evlia Cselebi nevű török utazó hagyta ránk. Leírása azért érdekes, mert figyelme mindenre kiterjedt, regéket, történeti és statisztikai adatokat is közöl. Azonban adataiban egyáltalában nem vezette túlságosan az igazmondás, hanem a keleti ember fantáziájának lelkesedésével nagyon sok túlzás is csúszott bele munkájába, adatai sem mindenben szigorúan reálisak, de azért jóindulatúak. Szerinte Buda a török hódoltság idejében is meseszerűen szép volt és meg- hatottan adott hálát Allahnak, hogy Budára eljöhetett és azt megnézhette. A budai Várról azt írja, hogy ez olyan vár, amilyent szem még nem látott, házai művésziek és ragyogók, utcái márványkövezetüek és tágasak. A királyi palotát teljes 7 órán át nézegette, majd a királyi kincstárba ment, ahol a temérdek kincsnek se szeri, se száma. Azt is megírja, hogy Szulejmán khán Lajos királynak a kincseit 7000 börládába rakatta és sok hadikészletet, ritka szép tárgyakat, a drágaköves trónt, százakra menő drágaköves ab- lakredönyt és ajtót, bronzból készült s bearanyozott fényes angyalalakokat, a régi királyoknak bronzból készült szobrait, fényes gyertyatartókat s többjéhez hasonló tárgyat helyükből elvitetvén, azokat hajókon Istambulba küldette. A királyi várról megállapította, hogy abban 340 kisebb nagyobb szoba van, azonban nem lakja senki, a palota pincéi tele vannak fegyverrel, a kincstár kulcsa pedig a felügyelőnek a kezében van. A palota pincéit a törökök későbben fegyvertárnak és lőszerraktárnak használták. Evlia Cselebi leírásában megemlékezik arról is, hogy Budán 21 dsami (nagy templom) és 16 mecset van, 7 főiskola, amelyeknek tanárai egyenesen Konstantinápolyból jöttek, 6 elemi iskola van, beszél azután a piacról és megemlíti, hogy Budán 5 kereskedői szálloda van. A középső várról szólva azt írja, hogy 75 közkút van, hosszasan beszél a Debbagkháne nevű városrészről, amely a Ráczvárosnak felelt meg és amely akkoriban 9 városnegyedből állott, ezek között a leghíresebb volt a Jesil direkli Ilidzse fürdővárosnegyed. Ennek a városnegyednek 10 imaháza, 4 elemi iskolája, 3 fogadója, 3 kolostora, 100 timárboltja és 3 meleg fürdője volt. Ettől a városnegyedtől nyugatra feküdt a nagy külváros, amely a mai Vizivárosnak felelt meg. Beszámol a budai fürdőkről és 8 tökéletes héwizü fürdőt sorol fel, amelyeket mind a francia betegség és más hétféle baj ellen használnak. (Folytatása következik) április hó 9-én, és 16-án délután fél 3 érakor M. hír. Állami VAK Alti- ÉS QÉPGVÉAAK BUDAPEST Házi vízellátáshoz, kertöntözéshez kézi- és géphajtásu szivattyúk Kitűnő tartós kivitel Olcsó árak Nagy készlet fl Forgalomba hozza: MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI VASGYÁRAK KERESKEDEMI KÉPVISELETE R. T. Budapest, V„ Vilmos csásiár-ut 28. TELEFON: 27—3—20. TUNGSRAM ÜP SBCÖB-ÖK AUTOLÁMPA Fehér távfény, sárga közelfény.
