Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-04 / 14-15. szám

1936 április 4. UJJSIWAPEST 7 Nem leinet a művezeíő feledékenységévé degradálni akérdésí: szabad-e a Krisztináéiért leánygimnázium építésénél a betont kővel Reverni ? — Az ÍJj Budapest tudósítójától — Az elmúlt év őszén a Mészáros-utca és Koronaőr-utca sarkán építendő leánygimnázium föld-, kőműves- és el­helyező munkáit a legolcsób ajánlatte­vőnek, a Pollacsek és Epstein építő-vál­lalkozói cégnek ítélte oda a polgármes­ter. Az építkezéssel kapcsolatban a leg­utóbbi napokban furcsa események köz­pontjába került a sokoldalú vállalko­zói cég, amely egyébként a legjobban szituált nagyvállalkozók közé tartozik. Egyéb nagy vállalkozások között a Pol­lacsek és Epstein cég engedményese a műegyetemi hallgatók harminc taxien­gedélyének: a Turul részvénytársaság, amely a műegyetemi hallgatók taxien­gedélyeit birtokolja, a Pollacsek és Ep­stein cég tulajdona. Nemrégiben az történt, hogy a leány- gimnázium építkezésénél alkalmazott munkások egy részét elbocsájtotta a cég. A munkások elbocsájtásuk feletti mél­tatlankodásukban megjelentek a város­házán, ahol is a magasépítési ügyosz­tályban előadták, hogy nincs minden rendben a Mészáros-utca és Koronaőr­utca sarkán. Jegyzőkönyvbe mondták a munkások, hogy az építkezéseknél a beton körül nincs minden rendben. Wossala Sándor tanácsnok, a magas- építési ügyosztály vezetője azonnal fe­lelősségre vonta az építkezés ellenőrzé­sével megbízott művezetőt és hamaro­san kiderült, hogy a munkások feljelen­tése egyáltalában nem volt alaptalan. Az történt ugyanis, hogy a cég a mű­vezetőnek bejelentette, hogy köveket he­lyez el a beton között. A művezető ezt a bejelentést tudomásul vette. A magas- építési ügyosztályban azt mondják, hogy mindössze az a hiba történt, hogy a szóbanforgó bejelentést nem a művezetőhöz, hanem a fővároshoz kel­lett volna a cégnek bnyujtania. A mű­vezető a magasépítési ügyosztály sze­rint helytelenül járt el, amikor tudo­másul vette a bejelentést, nem figyel­meztette a céget, hogy forduljon a ma­gasépítési ügyosztályhoz, sőt állítólag a cég bejelentését ő maga sem továbbí­totta idejében a polgármesterhez. Esze­rint a Pollacsek és Epstein betionügyé- ben nem történt volna egyéb, mint egy művezetőnek a feledékenysége. Hogy ezért a feledékenységért a művezető la­kói ni fog: egyetlen pillanatig sem két­séges. A polgármester szigorú vizsgálatot indított a munkások feljelentése alap­ján és máris bizonyosra vehető, hogy az ügyet nem lehet egy ellenőrző, ille­Az Osztálysorsjáték 200.000 pengős főnyereményét Suchtár Bankháznál Vili., ŰlSöl-ut 6. (Kálvin-térnél) nyerték. Rendeljen sorsjegyet az április 17-én kedödő 1-ső osztályú húzásra Nyolcad 3.50. P nejryed 7.— P fél 14 _ P e* é«z 28— peagö Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 700.000 aranypengő tőleg művezető mérnök feledékenysé­gévé degradálni. Hiába akarják egyesek mesterségesen ellaposítani az ügyet, itt nem egy rosszul adresszált bejelentés­ről, hanem arról van szó: versenytár­gyalási ajánlata és megkötött szerződé­se értelmében joga voltre Pollacsek és Epstein cégnek a betont kővel tarkítani ? A modem építkezéseknél a beton két­féle formában szerepel. Van alapozás­ra használt beton és van vasbeton. Ál­talános szokás, hogy az alapozásra szánt betont az építkezés olcsóbbá tétele cél­jából nagy darab kövekkel tömik tele. Az építési vállalkozók — de nem az építtetők — szerint az alapozásra szánt betonba kevert kőmennyiség még növeli a beton állékonyságát, nem kárára, ha­nem hasznára van az épületnek. Ezzel szemben szakértők azt mondják, hogy erről szó sincs, az alapozásra használt betonba kevert kő megszakítja a beton homogén voltát és így a betonnak kő­vel való keverése okvetlenül mellő­zendő. A vasbetonnál viszont az a helyzet, hogy abba követ semmiképen sem sza­bad keverni. Egyenesen veszedelmes, ha a vasbetonba követ kevernek, az min­denképen kárhoztatandó, sem az építés­ügyi szabályzattal, sem a vállalkozói lelkiismerettel nem egyeztethető össze. Ezt a szabálytalanságot, inkább bűnt, fel sem tételezzük a cégről! Az első számú kérdés, amelyre a pol­gármester által megindított vizsgálat­nak felelnie kell: melyik betonba ke­verték Pollacsek és Epsteinék a köve­ket? Az alapozásra szánt betonba, vagy a vasbetonba? Feltesszük, hogy az ala­pozásra szánt betonba. Ebben az eset­ben felmerül a második számú kérdés: joga volt-e a Pollacsek és Epstein cég­nek az alapozásra szánt betonba köve­ket keverni? A kérdésnek ugyanis nemcsak etikai, hanem anyagi és jogi vonatkozásai is vannak. Egy köbméter kő hat pengőbe, egy köbméter beépített beton harminc pengőbe kerül. A betonnak kővel való keverésével tehát jelentékenyen olcsób- bították a vállalkozók az építkezést. Volt-e erre joguk? Érte-e a fővárost ká­rosodás a kőnek a betonba való keve­résével? Számíthatott-e a cég aján­lata megtételénél, hogy a keverést meg fogják engedni? A legolcsóbb lett vol­na-e a cég és megkapta volna-e a ver­senytárgyaláson a munkát akkor is, ha minden vállalkozó tudta volna előre, hogy a drága betont olcsó kővel lehet tarkítani ? Ezek a kérdések azok, amelyekre az ügy elposványosítása nélkül sürgősen feleletet várunk a magasépítési ügyosz­tálytól. Annak megállapítása azután, hogy a főváros milyen jogi konzekven­ciákat vonjon le a vállalkozó céggel szemben, hogyan számítolja le azi egy­ségárakból a cég által az engedély ré­vén ténylegesen elért megtakarítást, már nem a Pollacsek és Epstein cég vállalkozói lelkiismeretére, hanem a fő­város tiszti főügyészére tartozik. A fodrász és a Ki a feltalálója a villamoskocsik elcsengetést jelző vörös lámpájának ? — Az Uj Budapest tudósítójától — Igen nagy összegű: 100,000 pengőn felüli kártérítési pert indított B o d a József fodrászmester a Beszkárt ellen. Keresetében előadta, hogy ö 1928. év folyamán újfajta szabadalmat jelentett be a Beszkártnál. A találmány lénye­ge az volt, hogy a Beszkárt kocsijain egy elektromos mechanizmus nyomán, amikor az utolsó utas is felszállt a ko­csira, jezőlámpa gyullad ki, amely fi­gyelmezteti a közönséget arra, hogy a villamos elindul. A Beszkártnál B o d a szabadalmát hosszabb ideig tanulmá­nyozták, azonban a találmány iratait 1929 január 21-én visszaküldték a fod- rászmestemek azzal, hogy nem tartják megvalósíthatónak B o d a elgondolá­sait. Legnagyobb meglepetésére azután nemsokára ezen levél után — folytatta tovább a kereset — a Beszkárt forgal­masabb vonalain a villamoskocsikon üzembe helyeztek egy jelzőkészülék-faj­tát, amely nagyjában azonos volt B o d a találmányával és attól csupán abban különbözött, hogy nem az utas felszállásával, hanem a kalauz elcsön­getése nyomán gyulladtak ki a jelzö- 1 ámpák. Ezek után természetesen B o d a szerzői jogai védelmére indítot­ta meg a pert és 1000 villamoskocsi után 100 pengő kártérítést követel. A Beszkárt a perben azzal védeke­zik, hogy B o d a szabadalma már ré­gebben lejárt, egyébként is a fodrász­mester elgondolásai azóta közkézen fo­rognak. Ezzel szemben B o d a jogtaná­csosa utal arra, hogyha mindenki más részére a szabadalom már közkincsévé vált is, a Beszkárt B o d a találmányát nem sajátíthatta ki maga részére, mert hiszen a fodrászmester hozzájuk tanul­mányozás végett írásban nyújtotta be el­gondolásait. Utalt továbbá a szabadal­mi és a szerzői jog idevonatkozó pa­ragrafusaira is, és kérte, hogy az ügy­ben keressék meg a szerzőjogi bizottsá­got is. A törvényszég Balogh Árpád ta­nácsa figyelemmel a szerzőjogi törvény 67. §-ára. áttette az ügyet a szerzőjogi bizottsághoz és csak majd ha onnan visszaérkeztek az iratok, fogja majd el­dönteni azt, hogy vájjon megilleti-e kártérítés a fodrászmestert találmánya után, vagy sem. Proczeller Bálint Ilövcxö mester Budapest, X.f Korponal-u. 11. Telefon: 48-l-3i. Steiner és Szimper Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-,templom-,szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői-út 57. Telefon: 30-6-29. BÁNKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Óraraktár. Budapest, IV,Váci-utca 49 E szelvény 10°/„engedményre jogosít Marx és Mérei BUDAPEST, VI., BULCSU U. 7. TELEFON: M-3-86,93-3-88. Mérnöki műszerek. Elektromos és üzemi mérő műszerek. Teljes iskolai és laboratóriumi berendezések. Torna- szerek. A főváros üzemeinek és hivata* lainak állandó szállítója. Alapítva 1900-ban. 80 munkás. HA HA HA HA HA HA még nincs osztálysors­jegye, siessen minél előbb venni vagy rendelni! gazdag szeretne lenni, ne mulassza el a fenti aján­lást megszívlelni! súlyt helyez arra, hogy állandó jó érzése és re­ménysége legyen, rendel­jen azonnal egy sorsje­gyed ___________________ sz ereti a nyerési esélye­ket és önbizalmát fokoz­ni akarja, ne mulassza el e figyelmeztető soro­kat! nem nyert eddig osztály­sorsjegyen, ne csügged­jen, ne adja fel a re­ményt, különösen most, mikor lényegesen fel­emelték és szaporították a nyereményeket. nem óhajt résztvenni az új, április 17-én kezdődő sorsjátékon, küldje azon­nal vissza a kapott sors­jegyet, különben kárt és veszteséget okoz. Pollacsek és Epstein vállalkozói eliknfn

Next

/
Thumbnails
Contents