Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-29 / 9. szám
4 rrr<mmAPEST 1936 febrbár 29. Csorna jól vigyáz: as árváíc pénzére A gyámügyi reformnak, és a fővárosi státus- rendezésnek a megfelelő erkölcsi és anyagi elismerést kell Hoznia az ségtelfes munkával iulHalmoxott, kiválóan mtíköáő Ülnöki kara részére — Az Uj Budapest tudósítójától — A különféle bíróságok és hatóságok előtt a legnagyobb nyilvánosság asz- szisztálása mellett most folyó nöra- gadási per a budapesti árvaszékre hívja fel a közfigyelmet, amely ebben az annyi port felvert ügyben valóban bölcsen és szakavatottan képviseli a keresztény erkölcs álláspontját. De különlegesen aktuális az árvaszék várospolitikai és városigazgatási szempontból azért is, mert Csorna Kálmán dr. egyetemi magántanár, a budapesti árvaszék kiváló elnöke, S i p ő c z László, M e 11 y Béla, Ágoston Géza méltó utóda, a napokban nyújtotta át a polgármesternek az árvaszék múlt évi működéséről szóló jelentését, amelyet tudvalévőén az 1876: VI. t. c. értelmében a miniszterelnökhöz kell a fővárosnak felterjesztenie. A jelentés a fővárosi, minden vonatkozásban jeles, hivatása magaslatán álló árvaszéki ülnöki kar egyik legképzettebb és legkoncepciózusabb tagjának: Szokó 1 a y Leó dr.-nak valóban értékes munkája. Az árvaszék működési jelentéséből az alábbi fontosabb, a várospolitikusokat és a nagyközönséget is érdeklő momentumokat ragadjuk ki: Szigorúan ellenőrzőt a gyámok pénzkezeléséi Amint a közigazgatás az elmúlt esztendőkben szemmelláthatóan messzemenő gazdasági vonatkozásokkal gyarapodott, azonképen az árvaszék működésében is a pénzügyi és gazdasági szempontok nyomulnak elsősorban előtérbe. E tekintetben a legfontosabb az árvák és gondnokoltak vagyonának fokozott ellenőrzése az árvaszék részéről. Az árvaszék az elmúlt esztendőben a rendkívüli gazdasági helyzettel járó vagyonkezelési zavarokra való tekintettel törvényes kötelességén túlmenően a számadásra nem kötelezett törvényes képviselők és a haszonélvezők, azaz: előörökösök vagyonkezelésének bizonyos mértékű ellenőrzését rendelte el. Ennekfolytán az árvaszéki elnök külön nyilvántartást létesített ezen ingatlanokra háruló közterhek és tüzkárbiztosítások fizetésének ellenőrzése céljából. Nincs uj kölcsön! Az elmúlt esztendőben is változatlanul súlyos problémája volt a főváros árvaszékének a gyámi pénzek kezelése. A múlt esztendő végén készpénzben közel ötmillió. pengőt, értékpapírokban és ékszerekben hétmillió pengőt kezelt az árvaszék. A készpénzben feltüntetett vagyon jelentékeny része jelzálogkölcsönökre esik: három és fél millió pengő. A gyámpénztár forgótőkéje hónapok óta á 1 - landóan egymillió pengőn I f e 1 ü 1 i összeget tesz ki és így a gyámpénztár fizetőképessége minden kétségen felül biztosítva van. Ami a kihelyezett jelzálogkölcsönöket illeti, Csorna Kálmán dr. elvitathatatlan érdeme, hogy az utolsó három év alatt az árvaszék kereken 1,150.000.— pengőt behajtott kinnlevőségeiből. Az 1933. év első felében az árvaszék a beállott gazdasági válság következtében különben a gyámpénztári kölcsönök folyósítását teljesen beszüntette. Árverezte! az árvaszék Természetes, hogy a leromlott gazdasági viszonyok közepette a kiadott kölcsönök behajtása sem megy teljesen simán: a behajtási eljárás megindítására utasítást adott az árvaszék a tiszti ügyésznek, összesen 155 gyámpénztári kölcsönügyben. Ezek közül ötvennégy ügyben az árvaszék bírói egyezséget kötött, az ötvennégy közül tizenkilencben pedig a tiszti ügyészt árverés megkérésére utasította. Négy adóssal szemben meg is tartották az árverést: egy esetben idegen vevő vásárolta a gyámpénztári kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant és a gyámpénztár teljes követelése megtérült, három esetben pedig megfelelő árverező hiányában a gyámpénztári tartalékalap részére kellett az ingatlanokat megvásárolni. Ezekkel az árverésekkel kapcsolatosan megállapítja az árvaszék, hogy a z adósok ingatlanainak el- árvereztetését lehetőleg kerülni kell: erre kötelezik az árvaszéket, mint hatóságot elsősorban az erkölcsi szempontok. A főváros kezelése alatt álló gyámpénztári tartalékalapnak jól felfogott érdekében is lehetőleg el kell kerülni az árverések kockázatát. Az árvaszék ezért arra törekszik, hogy az adósoknak még az árverés előtt lehetőleg módot nyújtson arra, hogy ingatlanaikat szabadkézből eladhassák, evégböl a kamathátrálékok rendezése esetén az egyes esetek gondos mérlegelése mellett az árverési eljárást hosz- szabb-rövidebb időre felfüggesztik. Csökken a kamathátralék Még így is az a helyzet, hogy a gyámpénztár adósainak töke és kamathátrálóka az 1931. évi gazdasági válság jelentkezése óta folyton emelkedőben volt. Ez a hátrálék az 1932. év végén 469.958 pengő, az 1933. év végén 634.107 pengő, az 1934. év végén pedig 816.000 pengő volt. Azóta az árvaszék állandó céltudatos tevékenységével nemcsak megállította a hátrálékok növekedését, hanem a hátrálékok most már csökkenő irányzatot mutatnak, amennyiben a múlt esztendő október végén a hátrálék már csupán 695.144 pengő volt. A jelenleg fennálló 178.000 pengő kamathátrálékból 132.994 pengő tíz adós behajtás alatt álló gyámpénztári kölcsöneire esik. Ezeknek a kölcsönöknek folyamatban levő likvidálása után tehát jelentékeny kamathátrálék nem lesz. Mikor felelős egyénileg az ülnök ? Az árvaszéki jelentés részletesen foglalkozik a gyámhatóság tagjainak vagyoni felelősségével. A gazdasági válság jelentős értékveszteséget okozott a kiskorúak és gondnokoltak vagyonában. A székesfőváros árvaszéke mindig hü sáfárja volt a kezelése alá tartozó árva-vagyonnak és ezt évtizedeken át senki sem vonta kétségbe. Az utóbbi években állandó súlyos gazdasági krizis folyamán és annak egyik elszomorító hatásaképen mind gyakrabban tapasztalható az, hogy az egyént bármi címen ért veszteségért a közületet, a hatóságot és annak képviselőit kivánják felelőssé tenni. Az utóbbi öt éven belül öt kártérítési kereset indult az árvaszék tisztviselői, illetve a székesfőváros ellen. Ezek közül három befejezést nyert, egy a Kúria előtt folyik, egy pedig kezdeti stádiumban van. A befejezett perek kivétel nélkül elutasítással végződtek, mert mindegyikben megállapította a bíróság, hogy az intézkedésre jogosult árvaszéki tisztviselőket sem szándékosság, sem súlyos gondatlanság nem terhelte és a tisztviselők intézkedése és a károsodás között okozati összefüggés megállapítható nem volt. Csorna tiltakozik Az árvaszék elnöke a gyámhatóság tekintélye és nyugodt munkájának bizWaller Vilmos iv főfel ügye- I lö bizalmi csoportok volt vezetőjének sikereiről ismert magánkutatója legmodernebb magányomozási technikával diszkréten nyomoz, megfigyel! IV. Vád u. 41/a. Telefon: 88-5-49. tosítása érdekében tiltakozik az elintézés befolyásolása céljából a kártérítési kötelességre történő feltűnő hivatkozás, valamint a jogilag alaptalan rosszhiszemű kártérítési perek indítása ellen. Kötelességének tartja Csorna Kálmán dr. rámutatni arra, hogy az anyagi felelösségrevonás- nak újabban keletkezett gyakorisága az intézkedésre hivatott tisztviselőknél bizonyos f élelmi, érzetet, vagy legalábbis oly mértékű óvatosságot váltott ki, amely könnyen túlságosan rideg, elutasító /intézkedésekre vezet! Csak a vétkes károkozást szabad büntetni Az állami hivatalnokok alaptalan kártérítési pereknek nincsenek kitéve, ezzel szemben az önkormányzati árvaszéki tisztviselők felelősségének mai méltánytalan helyzetén a tisztviselők szempontjából, de közérdekből is segíteni kell, még pedig abban á formában, hogy csak a vétkes károkozást büntessék, vagyis a tisztviselő ellen vétkessége alapján a felelősséget csak akkor lehessen bírói utón érvényesíteni, ha a kártokozó cselekmény miatt öt a büntető, vagy fegyelmi bíróság jogerősen vétkesnek nyilvánította. Hol az elismerés ? A gyámhatósági tisztviselők súlyos felelősségével kapcsolatban az. árvaszéki elnök rámutat arra is, hogy a gyámhatóság munkája különleges képességeket, jelentékeny jogi szakértelmet, bizonyos pénzügyi és gazdasági tájékozottságot, fokozott szociális érzést: és tapintatot igényel. Evégböl oda kell hatni, hogy a főváros árvaszékének a jövőben is jóképességü, kellően képzett és rátermettség szempontjából megfelelően kiválasztott tisztviselők álljanak rendelkezésére ! Ennek természetszerűen egyik előfeltétele az, hogy úgy a készülő gyámügyi reform keretében, mint pedig a székesfővárosi tisztviselői státus rendezés során olyan szabályozás történjen, amely e fontos és nehéz közigazgatási szolgálat, viselői számára a megfelelő erkölcsi s anyagi elismerést biztosítja. J •* 1 i
